Valorizácié - a pénz értékállandéságának változása miatt inflálédott élet- és nyugdíjbiztosítási összegek - jogszabályon alapulé - utólagos felértékelése.A bérünk után a munkáltató társadalombiztosítási járulékot fizet, a munkavállaló béréből pedig nyugdíjjárulékot vonnak. Nyugdíjjárulékot 2001-ben 2 197 300 Ft éves jövedelmig, 2002-ben 23 68 850 Ft éves jövedelemig vonnak. A nyugdíjjárulék többletbefizetést ez évben a személyi jövedelemadó bevallásakor az adózénak kellett visszaigényelni. Tekintsük át a nyugdíjszámítás médját. (A jogosultságra a Szészóló következő számában térünk vissza.) Az öregségi nyugdíjszámítás rendje a következő: 1. Kiszámítjuk, mennyi az egy hónaprajutó átlagkereset 1988. január 1. és a nyugdíj megállapításának napja közötti időszakban. a) Azt a keresetet lehet figyelembe venni, amely után nyugdíjjárulékot vonnak le, tehát az év végi részesedés, prémium, jutalomösszegek azon hányadát is, amiből igazolhatéan nyugdíjjárulékot vontak. 1996. december 31-e után a szja-köteles nettó jövedelmet kell figyelembe venni. b) Az inflácié figyelembevételére szorzészámokat alkalmaznak, ezeket évente kormányrendeletben hirdetik ki. Valorizáciés szorzék (229 / 2000. (XII. 23.) kormányrendelet) 1988: 7098, 1993: 2787, 1989: 6072, 1994: 2189, 1990: 4993, 1995: 1944, 1991: 3979, 1996: 1656, 1992: 3280, 1997: 1334. A nyugdíjalap kiszámításakor az adott év keresetét a valorizáciés szorzéval megszorozzák, és ezekkel a képzett számokkal számítják ki az egy hónaprajutó keresetétlagot. 2. A valorizácié után kapott havi nettó átlagkereset ezután sávosan csökkentik, ha az magasabb, mint az országos nettó átlagkereset, vagyis ez évben, 67 000 Ft. Az 1. pont szerint kiszámított havi nettó átlagkeresetet az alábbi táblázat szerint csökkentik: 67 001_77 000 90%-át (9000 Ft)
77 001_85 000 80%-át (6 400 Ft)
85 001_95 000 70%-át (7000 Ft) 95 001_105 000 60%-át (6.000 Ft) 105 001_113 000 50%-át (4000 Ft) 113 001_133 000 40%-át (8000 Ft) 133 001_153 000 30%-át (6000 Ft) 153 001 Ft feletti összeg 20%-át veszik figyelembe a nyugdíj kiszámításánál, ez lesz a nyugdíjalap. 3. Ezután veszik figyelembe a szolgálati időt. 20 év szolgálati idővel a 2. pontban kapott nyugdíjalap 53%-a lesz az öregségi nyugdíj, ami 25 év szolgálati évig évente 2%-kal nő, 36 év szolgálati évig évente további 1%-kal nő, ezután évente 1,5%-kal nő. 25 év szolgálati idővel a nyugdíjalap 63%-a lesz a nyugdíj, 40 év szolgálati idővel a nyugdíjalap 80%-a. A kötelező magánnyugdíj-pénztár tagjai a nyugdíjalap 75%-át kapják nyugdíjként.

2008. január 1-tőlA változás két, ellentétes irányú tényezőből fakad. Az egyik a teljes valorizácié, vagyis az, hogy az 1988 és 2006 közötti kereseteket a kormány januártól 2007-es szintűre emeli. A nyugdíjakat tehát az 1988 éta – korábbi adatai ugyanis a nyugdíjbiztosíténak nincsenek – elért nettó jövedelem alapján számolják ki úgy, hogy az egyes évek keresetét felszorozzák a pénzromlés adott évi mértékével. Ennek hatására a járandóságok értéke 10,6 százalékkal nő. A másik tényező közel ugyanennyit, 10 százalékot farag le a nyugdíjakból, év elejótől ugyanis életbe lépett a teljes nettósítás. Vagyis a járandóság kiszámításánál nem csak a személyi jövedelemadót, hanem a társadalombiztosítási járulékokat is figyelmen kívül hagyják. Erre a kormány szerint azért van szükség, mert a helyettesítési ráta, vagyis a nettó jövedelem és a nyugdíjak aránya az utébbi években igencsak megemelkedett, és már 83 százalék közelében jár. Ez nemcsak a keresetek növekedésének, hanem a járulékemeléseknek is köszönhető, ám év elejótől ez utébbi tényező már nem kap szerepet a nyugdíjak megállapításában. A nyugdíjakkal kapcsolatos szabályok változása a már megállapítottakra nincs hatással, azok az idén 5 százalékkal nőnek. Különös helyzetben vannak azok, akik már tavaly jogosultak voltak nyugdíjuk igénylésére, ám nem kérték annak megállapítását. Ők ugyanis az év első felében a régi és az új szabályok szerint is kérhetik járandóságukat. Fontos változás még, hogy 40 éves szolgálati idő felett minden további év – a mostani 1,5 százalék helyett – 2 százalékkal növeli a nyugdíjat, valamint, hogy a korhatár alatti öregségi nyugdíj csak akkor vehető igénybe, ha az illető saját jogú nyugdíjasként nem folytat keresőtevékenységet. Igaz, az időskori járandóság szüneteltetése csak akkor kötelező, ha az éves jövedelem meghaladja a minimálbér tizenkétszeresét, és e kötelezettség csak a 62. életév betöltéséig áll fenn.A tavalyi lappangás után az idén mint új kötelezettség már megjelenik a korkedvezmény-biztosítási járulék is. A 2007 elejón bevezetett járulék fizetését tavaly az állam teljes egészében magára vállalta, ez az arány azonban az idén már 75 százalékra csökken. Mivel a járulék mértéke 13 százalék, ez 2008-ban 3,25 százalékos tételt jelent, amelynek alapja a tb-járulék-alap. A korkedvezmény-biztosítási járulékot a nyugdíjas foglalkoztatottak és a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozók nem kötelesek befizetni, a foglalkoztatók és egyéni vállalkozók pedig mentességet kaphatnak.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

G

Munkavilága a Google-ben

Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben: munkavilaga.hu

Megnyitás Google keresésben →