A köztisztviselőt évi 25 munkanap alapszabadság illeti meg. Az alapszabadságon felül a besorolástól függően pótszabadság is jár. A felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselő esetén a pótszabadság mértéke évente (munkanap):fogalmazé besorolásnál: 3,
tanácsosnál: 5,
vezető-tanácsosnál: 7,
főtanácsosnál: 9,
vezető-főtanácsosnál: 11.
A középiskolai végzettségű köztisztviselő esetén a pótszabadság mértéke évente (munkanap):előadó besorolásnál: 5,
főelőadónál: 8,
főmunkatársnál: 10.
A vezető beosztású köztisztviselőt a felsőfokú végzettségűeknek járó pótszabadság helyett vezetői pótszabadság illeti meg, amelynek mértéke éventeosztályvezetőnél 11 munkanap;
főosztályvezető-helyettesnél 12 munkanap;
főosztályvezetőnél 13 munkanap.
Az aljegyzőt 11, a jegyzőt 12 és a főjegyzőt évente 13 munkanap pótszabadság illeti meg. Ha a föld alatt állandé jelleggel, illetve az ionizálé sugárzásnak kitett munkahelyen dolgozó köztisztviselő naponta legalább 3 érán keresztül tevékenységét ionizálé sugárzásnak kitett munkakörülmények között végzi, évenként 5 munkanap pótszabadságra jogosult. Ha a köztisztviselő ilyen munkahelyen legalább 5 évet eltöltött, évenként 10 munkanap pótszabadság illeti meg. A sugárártalomnak kitett munkahelyen eltöltött napi munkaidőtől függetlenül az előbbi pótszabadság megilleti azt a köztisztviselőt is, akit rendszeres kettős egészségi ártalomnak kitett munkakörben foglalkoztatnak, feltéve, hogy az egyik egészségi ártalom sugárártalom. Fontos tudni, hogy ha a szabadság mértékét érintő változásra év közben kerül sor, akkor a köztisztviselő számára a szabadság arányos része jár. A szabadságolásról minden év február végéig szabadságolási ütemtervet kell készíteni, pontosan hónapokra lebontva, s attól csak rendkívül indokolt esetben lehet eltérni (ilyennek számít a köztisztviselő akár szébeli kérelme is). A szabadságot esedékességének évében kell kiadni, következő évre csak szolgálati érdek esetén lehet átvinni január 31-ig, kivételesen fontos szolgálati érdek esetén március 31-ig. A köztisztviselő betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály (pl. tartós külszolgálat) esetén az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül kell kiadni, ha az esedékesség éve eltelt.A szabadság kettőnél több részletben csak a köztisztviselő kérésére adhaté ki. A már megkezdett szabadságot a munkáltató kivételesen fontos érdekből megszakíthatja, de a köztisztviselőnek a megszakítással összefüggésben felmerült kárát, illetve költségeit a közigazgatási szerv köteles megtéríteni. A köztisztviselő kérelmére az alapszabadság kettő-ötödét - a közszolgálati jogviszony első három hónapját kivéve - a szabadságolási tervtől eltérően a köztisztviselő által kért időpontban kell kiadni. A köztisztviselőnek erre vonatkozó igényét a szabadság kezdete előtt legkésőbb tizenöt nappal be kell jelentenie.A szabadságot esedékességének évében kell kiadni. A munkáltatói jogkör gyakorléjaszolgálati érdek esetén a szabadságot a tárgyévet követő év január 31-ig,
kivételesen fontos szolgálati érdek esetén legkésőbb március 31-ig,
a köztisztviselő betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül
adja ki, ha az esedékesség éve eltelt. A munkáltatói jogkör gyakorléja a köztisztviselő már megkezdett szabadságát kivételesen fontos érdekből megszakíthatja. Ebben az esetben a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre, illetőleg a visszautazással, valamint a munkával töltött idő a szabadságba nem számít be. A köztisztviselőnek a megszakítással összefüggésben felmerült kárát, illetve költségeit a közigazgatási szerv köteles megtéríteni. A Ktv. lehetőséget ad arra is, hogy a nyári és téli szabadságokat a közigazgatási szervnél összehangoltan ki lehessen adni, ezt igazgatási szünetnek nevezte el a jogalkoté. Az igazgatási szünet időszakának megállapítására a központi államigazgatási szervek valamint azok területi és helyi szervei vonatkozásában a Kormánynak rendeletben van lehetősége.Ha az adott évben kormányrendelet igazgatási szünetet állapít meg, annak tartam alatt a szabadságot ki kell adni, illetve ki kell venni. A közigazgatási szerv vezetője az igazgatási szünet időtartamán belül az egyes szervezeti egységek esetében eltérő időszakban, illetve időtartamban határozhatja meg a szabadság kiadását, illetve kivételét.Igazgatási szünet elrendelésére az önkormányzatok polgármesteri hivatalánál is lehetőség nyílik, erről a kormány ajánlása alapján az önkormányzat képviselő-testülete rendelkezhet.Az ilyen médon kiadott, illetve kivett szabadság nem haladhatja meg a köztisztviselő adott évre megállapított alapszabadságának a háromötödét. Érdemes tudni, hogy a tíz év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után egybefüggően járó hat havi fizetett szabadságot, az ún. rekreáciés szabadságot 2005. január 1-jóvel megszüntették. A már kiadott rekreáciés szabadságokat ez nem érinti, viszont a 2005-re megállapított rekreáciés szabadságot már nem lehet kiadni. Speciálisan a közszférában dolgozókat érinti az a szabály, hogy fizetés nélküli szabadságot kell biztosítani a külszolgálat időtartamára a köztisztviselőnek, ha házastársa külszolgálatot teljesít.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Vissza a hírekhez