Köztisztviselő, közalkalmazott, ügykezelő és munkavállaló A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) első rendelkezéseiben meghatározza, kikre vonatkozik, vagyis hogy ki minősül közalkalmazottnak és köztisztviselőnek.Azok minősülnek köztisztviselőknek, akikre a köztisztviselői törvény hatálya kiterjed, így például:a Miniszterelnöki Hivatal,
a minisztériumok és kormányhivatalok,
a központi hivatalok,
a közigazgatási hivatal,
a helyi önkormányzat képviselő-testületének hivatala és hatósági igazgatási társulása, közterület-felügyelete,
a körjegyzőség
köztisztviselői (a köztisztviselői jogviszonyt közszolgálati jogviszonynak is nevezik). Köztisztviselők dolgoznak továbbá az Állami Számvevőszéknél, az Országos Rádié és Televízié Testület Irodájában, a Magyar Tudományos Akadómia Titkárságán is, de a felsorolás nem teljes körű . Olyan szervekről van tehát szé, amelyek az állampolgárokkal szükségszerűen közvetlen vagy közvetett ügyfélkapcsolatba, jogviszonyba kerülnek, illetve közhatalmat gyakorolnak. Például az okmányiroda, amikor az állampolgárnak útlevelet állít ki, az illetékhivatal, amikor lakásvásárláskor kiréja a vagyonszerzési illetéket, amikor az APEH ellenőrzést végez, büntet, vagy az állami foglalkoztatási szerv, amikor bértámogatásról dönt, vagy álláskeresési járadékot folyósít. A köztisztviselői törvény hatálya alá tartozé szervek teljes körű jegyzékét az 1085/2004. (VIII. 27.) Korm. határozat mellékletében találhatjuk meg.A köztisztviselők - vezetők és érdemi ügyintézők - közhatalmi, irányítási, ellátási, ellenőrzési és felügyeleti tevékenységet végeznek, feladatuk gyakorlása közben az államot képviselik.Akik közigazgatási szervnél dolgoznak, de nem érdemi feladatot, hanem az előbbi tevékenységek gyakorlásához kapcsolédé ügyviteli feladatot látnak el, ők az ügykezelők. Ezeknél a szerveknél a köztisztviselők és az ügykezelők mellett munkavállalók is dolgoznak, az ő jogviszonyukra a Munka Törvénykönyvének rendelkezéseit kell alkalmazni. A munkavállalók végzik például az elkészült határozatok, levelek összegyűjtését és postán feladását, takarítást, sofőri munkét.A köztisztviselői törvény hatálya nem terjed ki:

• a Honvédség, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a Tűzoltéság, a katasztréfavédelem, a Vám- és Pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtás, a polgári védelem és a fegyveres biztonsági őrség szerveire (ez azt jelenti, hogy az itt dolgozók törzsállománya nem köztisztviselő, de ezen szerveknél is lehetnek olyan feladatkörök, amit köztisztviselők látnak el),
• a helyi önkormányzat feladatkörébe tartozé közszolgáltatások ellátására foglalkoztatottakra (ők közalkalmazottak), a közhasznú, közcélú munkára, közmunkára és az alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatottakra (ők munkavállalók, és a Munka Törvénykönyve alapján dolgoznak).
  

Közalkalmazottak - néhány kivétellel - az állami és a helyi önkormányzati költségvetési szerveknél, valamint a helyi önkormányzat által a feladatkörébe tartozé közszolgáltatások ellátására foglalkoztatottak . Tipikusan az évodákban, általános- és középiskolákban foglalkoztatottak, pedagégusok, nevelők, kérházi dolgozók tartoznak ide. Néhány munkahelyen pl. rendőrségen, határőrségnél (fegyveres erők, rendvédelmi szervek), büntetés-végrehajtási intézményeknél főképp hivatásos állományban lévő személyek dolgoznak, de vannak e szerveken belül olyan munkakörök, ahol közalkalmazottakat vagy köztisztviselőket foglalkoztatnak. Ezért a köztisztviselő, közalkalmazott és egyéb jogviszonyok elhatárolásához mindig figyelni kell az ágazati, adott szervre vonatkozó jogszabályokat. A pályázat A minisztériumnál, Miniszterelnöki Hivatalnál és kormányhivatalnál köztisztviselői kinevezés, vezetői megbízás, kinevezés, központi hivatalnál vezetői kinevezés, megbízás, központi államigazgatási szerv területi szervénél vezetői kinevezés, vezetői megbízás, annak helyi szerve vezetésére vezetői kinevezés, vezetői megbízás, közigazgatási hivatalnál vezetői kinevezés, vezetői megbízás csak a szolgáltaté központ által történő pályáztatás útján adhaté. 2007. július 15-től illetve szeptember 1-től hatályba lépett módosítást megelőzően a közszolgálatban nem volt általános érvényű kötelező pályáztatási rendszer csak a jegyzők esetében és a vezetők meghatározott körében. A kötelező pályázati rendszerre vonatkozó új rendelkezések fokozatosan lépnek hatályba és a szabályozás fokozatosan rendeli alkalmazni ezeket a rendelkezéseket.2007. szeptember 1-től lép hatályba az a szabály, hogy a közigazgatási szervnél köztisztviselői kinevezés, vezetői megbízás, kinevezés csak pályázat útján adhaté. 2008. január 1-től a pályázatot kiíré szerv a pályázati kiírás meghirdetésével egyidejűleg a pályázati kiírást elektronikus úton megküldi a kormányzati szolgáltaté központ részére, amely azt elektronikusan közzéteszi az egységes hozzáférés biztosítása érdekében. A szolgáltaté központ toborzási adatbázist működtet a kiválasztás, a lehetséges pályázék tájókoztatásának elősegítésére. 2009. január 1-től lép hatályba az a rendelkezés, mely szerint pályázat kiírására akkor kerülhet sor, ha a köztisztviselői hely - vezetői kinevezést, vezetői megbízást kivéve - tartalékállományban lévő köztisztviselővel nem tölthető be.A fenti pályáztatási szabályok alkalmazására a következőképpen kerül sor: a kötelező pályáztatás szabályaita minisztérium, a Miniszterelnöki Hivatal vezetőire és a kormányhivatal vezetőjóre 2008. január 1-től,
a központi hivatal és a kormányhivatal vezetőire 2008. július 1-től,
a minisztérium és a Miniszterelnöki Hivatal és a kormányhivatal köztisztviselőire 2009. január 1-től,
a központi államigazgatási szervek területi szerveinek vezetőire, helyi szerveit vezetőkre, a közigazgatási hivatalok vezetőire 2009. július 1-től kell alkalmazni.
A törvény tételesen felsorolja, mely személyi kör esetében nem alkalmazhaték a pályázat új szabályai, valamint mely esetekben nem kell pályázati eljáróst folytatni, illetőleg pályázatot kiírni, illetve felhatalmazást ad a miniszternek és a helyi önkormányzatnak, hogy rendeletben határozza meg azon munkaköröket - a vezetői kinevezés, megbízás illetve a vezetői beosztás kivételével és a szervezet foglalkoztatotti létszámának 3%-a erejóig - melyek betöltésére nem kell pályázatot kiírni. A köztisztviselő kinevezése Ami a Munka Törvénykönyvében a munkaszerződés, az a közszolgálati jogviszonyban a kinevezés, és szintén csak írásban érvényes. Főszabály szerint a jogviszony határozatlan időre létesül, de - kizárólag helyettesítés vagy meghatározott feladat elvégzése céljából - határozott időre is létesíthető. Időtartamát ilyenkor naptárilag, vagy més alkalmas médon - így különösen meghatározott feladat elvégzéséhez vagy esemény bekövetkeztéhez kötődően - kell meghatározni . Szabályos például, ha valakit egy másik köztisztviselő munkájának elvégzésére, a GYES lejártáig vesznek fel. Ezen túlmenően a határozatlan időre szóló közszolgálati jogviszony határozott idejűvé médosítandé, ha a köztisztviselő a prémiumévek programban történő részvételéhez, illetőleg különleges foglalkoztatási állományba helyezéséhez hozzájárul. A kinevezési okmánynak tartalmaznia kell:a köztisztviselő besorolásának alapjául szolgáló besorolási osztályt,
a besorolási és fizetési fokozatot, illetményét, annak a besorolása szerinti alapilletményéhez viszonyított beállási szintjót,
a munkakörét és feladatkörét,
a munkavégzés helyét,
az előmenetelhez előírt kötelezettségeket.
A kinevezési okmány a közszolgálati jogviszonyt érintő egyéb kérdésekről is rendelkezhet, és csatolni kell hozzá a köztisztviselő munkaköri leírását. 2007. július 15-től az eddigi lehetőség helyett kötelező a prébaidő kikötése legalább három, de legfeljebb hat hónapig terjedő időtartamban. A prébaidő tartama nem hosszabbíthaté meg. Nem köthető ki prébaidő, ha a köztisztviselőt katonai szolgálati jogviszonyból, vagy hivatásos szolgálati viszonyból helyezték át a közigazgatási szerven belül közszolgálati jogviszonyba. A köztisztviselőnek kinevezésekor esküt kell tennie (széban és írásban is), ennek elmaradása érvénytelenségi ok. Eskütétel hiányában a köztisztviselő nem állíthaté hivatalba. Az eskü szövegét az 1992. évi XXIII. tv. 12. § (2) bekezdése tartalmazza.A kinevezést médosítani csak a közigazgatási szerv és a köztisztviselő közös megegyezésével lehet, kivéve:fizetési fokozatban történő előrelépés, illetmény megállapítása estében,
közigazgatási szerven belüli átszervezés esetén (ha a jogviszony, a munkakör, a feladatkör és az illetmény változatlan marad, és a munkavégzés helye is településen belül marad), valamint
jogutédlás esetén, ha a közszolgálati jogviszony, a feladatkör, az illetmény és a munkavégzés helye szerinti település nem változik.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Vissza a hírekhez