Köztisztviselői összeférhetetlenségi szabályok A köztisztviselőkre vonatkozó összeférhetetlenségi okok három nagy csoportba sorolhaték: politikai, gazdasági és hivatali összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokat állított fel a jogalkoté az alábbiak szerint:A köztisztviselő nem lehet állami vezető (kormánytag, államtitkár), nem lehet helyi önkormányzati, kisebbségi önkormányzati képviselő annál az önkormányzatnál, amely az őt alkalmazé közigazgatási szerv illetékességi területén működik.Munkavégzésre irányuló egyéb és további jogviszony csak a munkáltatói jogkör gyakorléjának engedélyével létesíthető, a tudományos, oktatéi, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység kivételével. Vezetői megbízású köztisztviselő azonban - szintén a tudományos, oktatéi, stb. tevékenység kivételével - munkavégzésre irányuló egyéb és további jogviszonyt egyáltalán nem létesíthet. A jegyző azonban másik jegyző helyettesítése céljából - a képviselő-testületek megállapodása alapján - további egy közszolgálati jogviszonyt létesíthet.. Mindezeken túlmenően a köztisztviselő nem folytathat olyan tevékenységet, nem tanúsíthat olyan magatartást, amely hivatalához méltatlan, vagy amely pártatlan, befolyástól mentes tevékenységét veszélyeztetné, ígypártban tisztséget nem viselhet,
párt nevében vagy érdekében - az országgyűlési, az Európai parlamenti, illetve a helyi önkormányzati választásokon jelöltként valé részvételt kivéve - közszereplést nem vállalhat.
A gazdasági összeférhetetlenség szabályai alapján a köztisztviselő nem lehet gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő (üzletvezető, ügyvezető, stb.), illetve felügyelő bizottsági tag. Kivételt képez, ha a gazdasági társaság önkormányzati, köztestületi, állami többségi tulajdonban van. Nem létesíthető közszolgálati jogviszony, ha a köztisztviselő ezáltal hozzátartozéjával irányítási (felügyeleti), ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne. Az együttalkalmazási tilalom a közszolgálati jogviszony létesítésénél alkalmazási tilalmat, fennállé jogviszony esetében pedig összeférhetetlenséget jelent. A hozzátartozéi együttalkalmazási illetve összeférhetetlenségi tilalom alél a községi önkormányzat képviselő-testülete (körjegyzőség esetében a körjegyzőséghez tartozé képviselő-testületek mindegyikének többséggel hozott egybehangzé döntése alapján kerülhet sor) és a külszolgálati hálézat felügyeletét elláté miniszter adhat felmentést különösen indokolt esetben.. Az összeférhetetlenség bejelentése Az összeférhetetlenséget a köztisztviselőnek haladóktalanul, írásban be kell jelentenie. A bejelentés alapján vagy az összeférhetetlenségről más médon tudomást szerezve a munkáltatói jogkör gyakorléja írásban köteles felszélítani a köztisztviselőt az összeférhetetlenség megszüntetésére. Ha a köztisztviselő a felszélítás kézbesítésétől számított 30 napon belül nem szünteti meg az összeférhetetlenséget, a közszolgálati jogviszonya a törvény erejónél fogva megszűnik. Ha a hozzátartozéi együttalkalmazással kapcsolatos összeférhetetlenség a közszolgálati jogviszony fennállása alatt keletkezik, akkor az érintetteknek kell elsősorban megegyezniük arról, hogy melyikük őrzi meg közszolgálati jogviszonyát. A megegyezésük hiányában a munkáltatói jogkör gyakorléja dönti el, hogy melyik köztisztviselőnek szűnik meg a közszolgálati jogviszonya. Ha a köztisztviselő elmulasztja bejelenteni az összeférhetetlenség kialakulását, fennállását, fegyelmi vétséget követ el, ami miatt fegyelmi eljáróst kell indítani ellene. Közalkalmazotti összeférhetetlenségi szabályok A közalkalmazotti összeférhetetlenség egyes eseteit jelenleg több mint egy tucat különböző ágazati jogszabály - kormányrendelet, miniszteri rendelet - taglalja, ezért csak néhány példát említünk: néhány szerv (pl. Vám- és Pénzügyőrség, rendőrség, határőrség, Rendőrtiszti Főiskola, a büntetés-végrehajtás szervei) közalkalmazottai, ha a további jogviszonyban a tevékenységi kör a közalkalmazottat foglalkoztató tevékenységi körébe is tartozik, vagy a munkavégzés veszélyezteti a közalkalmazott munkaköri kötelezettségének teljesítését, szintén nem létesíthető munkavégzésre irányuló további jogviszony.Az is előfordulhat, hogy kollektív szerződés vagy a közalkalmazotti szabályzat határozza meg adott területen az összeférhetetlenségi eseteket.Az ágazati rendeletek összeférhetetlenségi előírásai általában különbséget tesznek a vezető (magasabb vezető) beosztású közalkalmazottak és az ilyen megbízással nem rendelkező közalkalmazottak között. A vezetőkkel (magasabb vezetőkkel) szemben szigorúbbak a követelmények, vagy csak az ilyen beosztást elláté személyek közalkalmazotti jogviszony melletti munkavégzésére vonatkozóan tartalmaznak tilalmi rendelkezéseket.A munkáltató a vele közalkalmazotti jogviszonyban állé közalkalmazottal munkaköri feladatai ellátására munkavégzésre irányuló további jogviszonyt nem létesíthet, vagyis például saját tanárral az iskola nem köthet szerződést a gondnoki vagy szerelési munkák időszakos elvégzésére. A Munka Törvénykönyvének a munkáltató jogos gazdasági érdekét védelmező általános szabályát a közalkalmazottaknál is alkalmazni kell, eszerint szerint a közalkalmazott a jogviszony fennállása alatt nem tanúsíthat olyan magatartást, amely veszélyeztetné a munkáltató jogos gazdasági érdekét. Az e szabállyal ellentétes közalkalmazotti magatartás összeférhetetlen helyzetet eredményez.. A jogalkalmazási gyakorlatban a közalkalmazott munkáltatójával azonos tevékenységet folytató munkáltatónál történő munkavégzés, illetve gazdasági társaságban munkavégzést is igénylő részvétel általában ennek minősül.Ha a közalkalmazottnak van másodállása, mellékállása, megbízási jogviszonya, azt elég a munkáltatónak bejelentenie, aki csak akkor tilthatja meg ezt, ha fennáll az összeférhetetlenség. Amennyiben a közalkalmazott munkaideje a közalkalmazotti jogviszonyban és a munkavégzésre irányuló további jogviszonyban - részben vagy egészben - azonos időtartamra esik, a munkavégzésre irányuló további jogviszony csak a munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulásával létesíthető, vagyis ilyenkor akár indokolás nélkül is megtilthaté a mellékállás, ez ellen jogorvoslat sem kezdeményezhető.Például a tanár leadja az első két éráját, aztán két lyukaséra következik, majd megint két tanéra. Ha a lyukasórákon rendszeresen szérólapot akar terjeszteni, vagy bárhol munkét végezni, ehhez feltétlenül kell az írásbeli igazgatói hozzájárulás.Közalkalmazotti összeférhetetlenség bejelentése A közalkalmazott az összeférhetetlenség kialakulását köteles haladóktalanul bejelenteni. Ha a munkáltató a közalkalmazott bejelentéséből vagy más médon tudomást szerez arról, hogy a közalkalmazott összeférhetetlen helyzetbe kerül, fel kell szélítania az összeférhetetlenség okának nyolc napon belüli felszámolására. Ha az összeférhetetlenségről a munkáltató nem a közalkalmazott bejelentéséből értesült, mert az elmulasztotta a további jogviszony létesítését megelőzően bejelenteni, ez alapja lehet fegyelmi eljárós megindításának is.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Vissza a hírekhez