A köztisztviselői előmenetele A köztisztviselői életpálya fogalma 2001-ben jelent meg, és gyakorlatilag az előmeneteli és illetményrendszert foglalja magába.A köztisztviselőt iskolai végzettségének és a közszolgálati jogviszonyban eltöltött idejónek megfelelően kell besorolni. Ez 2005. február 1-jóig azt jelentette, hogy ha a köztisztviselő olyan felsőfokú iskolai végzettséget szerez, amely nem szerepel a feladatköréhez szükséges képesítési előírások között, de a szakképesítési előírásoknak megfelel, az új végzettségének megfelelően kellett átsorolni. A jelenleg hatályos szabályozás ennél szigorúbb, mivel kimondja, hogy az átsorolás csak a feladatkörre előírt szakirányú iskolai végzettség megszerzése esetén kötelező, valamint a köztisztviselő is csak akkor sorolhaté az I. besorolási osztályba, ha a feladatkörére előírt szakirányú felsőfokú iskolai végzettséget szerzett (ezt a szigorítást a tanulmányi szerződéssel rendelkezőkre első ízben a 2005/2006. tanévben megszerzett felsőfokú iskolai végzettségek esetében kell alkalmazni).Azt, hogy a köztisztviselő az adott munkakörében az adott képzettségét, végzettségét el tudja-e fogadtatni felső- vagy középfokú végzettségként, külön kormányrendelet szabályozza, aprólékos részletezettséggel. A pályakezdő főszabályként köztisztviselő gyakornoki besorolást kap, kivéveaz állam- és jogtudományi doktori, igazgatásszervezői, okleveles közgazdász képesítéssel rendelkezőket, illetve
a Rendőrtiszti Főiskolán oklevelet szerzetteket,
mert őket rögtön eggyel magasabb, a fogalmazé besorolási fokozat 2-es fizetési fokozatába kell sorolni, akkor is, ha közszolgálati jogviszonyban töltött ideje az e besorolási fokozathoz előírt időtartamot nem éri el.Azt a pályakezdő köztisztviselőt pedig, aki bizonyítványát, oklevelét kiválé vagy annak megfelelő minősítéssel szerezte meg, a fogalmazé besorolási fokozat 2-es fizetési fokozatába (középfokú végzettségűt az előadó besorolási fokozat 2-es fokozatába) kell sorolni.A felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselő:

• egy év gyakornoki besorolásban töltött idő után fogalmazé,
• három év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után tanácsos,
• nyolc év után vezető-tanácsos,
• tizenhat év után főtanácsos,
• huszonöt év után vezető-főtanácsos besorolást kap.

A középiskolai végzettségű köztisztviselő:

• két év gyakornoki besorolásban töltött idő után előadó,
• tizenkét év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után főelőadó,
• harmincegy év után főmunkatárs besorolást kap.

A köztisztviselőt magasabb besorolási fokozatba kell sorolni, ha

• a fent meghatározott éveket elérte, továbbá
• feladatainak ellátására legalább "alkalmas" minősítést kap, és
• a következő besorolási fokozathoz jogszabályban előírt feltételeket, vagy a közigazgatási szerv által írásban meghatározott feltételeket teljesítette (nélkülözhetetlen ismeretek - képzés, továbbképzés, átképzés formájában történő - megszerzésére kell itt gondolni).
  

A "kevéssé alkalmas" minősítés esetén a várakozási idő egy évvel meghosszabbíthaté, "kiváléan alkalmas" minősítés esetén pedig egy évvel megrövidíthető.A gyakornok köztisztviselőnek fogalmazé besorolásához egy éven belül, előadó besorolásához két éven belül kell közigazgatási alapvizsgát tennie. Ha az előírt határidőt követő hat hónapon belül azt nem teszi le, közszolgálati jogviszonya megszűnik. Nem kell alapvizsgát tennie annak, akit nem kellett gyakornoknak besorolni.A pályakezdő köztisztviselőnek a tanácsos besorolási fokozatba soroláshoz közigazgatási szakvizsgát kell tennie, e nélkül nem sorolhaté abba a fokozatba. Közigazgatási szakvizsga alél bizonyos kör mentesülhet, így például az, akinek jogi szakvizsgája van. Ha a nem pályakezdő a kinevezésekor, áthelyezésekor, átsorolásakor nem rendelkezik közigazgatási szakvizsgával, akkor a vizsgát kinevezésének, áthelyezésének, átsorolásának időpontjától számított három éven belül köteles letenni, különben magasabb fizetési, besorolási fokozatba nem sorolhaté a szakvizsga teljesítéséig.Ha a határozott időre létesített közszolgálati jogviszony időtartama az egy évet meghaladja, a köztisztviselő előmenetelére a köztisztviselői törvény rendelkezéseit alkalmazni kell, ismételten határozott idejű közszolgálati jogviszony létesítése esetén az egyéves határidő számítása szempontjából a határozott idejű jogviszonyok időtartamát össze kell számítani. A köztisztviselő osztályvezetői, főosztályvezető-helyettesi, főosztályvezetői megbízást kaphat közigazgatási szerv, illetve elkülönült szervezeti egység (pl. a munkaügyi központ kirendeltségének) vezetésére, a hozzá tartozé munkaköri leírással. Vezetői megbízást, kinevezést csak felsőfokú iskolai végzettségű, jogi vagy közigazgatási szakvizsgával, vagy a szakvizsga alél adott mentesítéssel rendelkező köztisztviselő kaphat. Főszabály szerint a vezetői megbízás határozatlan időre szél és külön indokolás nélkül azonnali hatállyal visszavonhaté, illetőleg arról a köztisztviselő bármikor indokolás nélkül harmincnapos lemondási idővel lemondhat. 2007. július 15-jótől a központi államigazgatási szervek, valamint területi és helyi szerveik, továbbá a minisztérium főosztályának vezetésére adott kinevezés, megbízás fő szabály szerint hat évre szél, ilyen vezetői kinevezés, megbízás helyettesítés céljából rövidebb időtartamra is adhaté, illetőleg meghosszabbíthaté. A köztisztviselő munkateljesítményét a munkáltatói jogkör gyakorléja

• évente,
• írásban értékeli,
• előre meghatározott teljesítménykövetelmények alapján.

Az értékelés végül kihat a díjazására, illetve a köztisztviselőt előmeneteli pályáján legalább négyévente és minden magasabb besorolási fokozatba sorolása előtt minősíteni is kell, a kötelező minősítési lap szempontjai szerint. Ennek célja a köztisztviselő szakmai teljesítményének megítólése, a teljesítményt befolyásolé ismeretek, képességek, személyiségjegyek értékelése, továbbá a szakmai fejlődés elősegítése.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Vissza a hírekhez