2009.02.19.
Jövőre 9 % körül tetőzik a munkanélküliség
Magyarországon jövőre az uniós átlagnál valamivel alacsonyabb szinten, 9 százalék körül tetőzhet a munkanélküliségi ráta
Magyarországon jövőre az Uniós átlagnál valamivel alacsonyabb szinten, 9 százalék körül tetőzhet a munkanélküliségi ráta – jósolja az Európai Bizottság. Az EU végrehajté testülete tegnap adta ki első olyan jelentését, amely a gazdasági válságra tekintettel értékeli a tagállamok foglalkoztatási helyzetét és annak kilátásait. Az anyag azzal számol, hogy Uniós szinten az idén 1,6 százalékponttal, azaz 3,5 millió csökkenhet a foglalkoztatopttak száma, és a munkanélküliségi ráta 2010 végéig összesen 2,5 százalékponttal emelkedhet.
Hazai kutatóintézetek szerint is elkerülhetetlen a munkanélküliség növekedése Magyarországon a kereslethiány és a gazdasági aktivitás csökkenése nyomán. A már most is az évtizedes csúcs közelében, 8 százalékon állé mutaté további fél százalékponttal emelkedik év végére a GKI prognézisa alapján, de ebbe az előrejelzésbe ennél magasabb értékű évközi adat is belefér. Még peszszimistább a Kopint-Tárki kutatóintézet, szerintük éves átlagban a 9,5 százalékot is elérheti az állástalanok aránya a szűkülő munkalehetőségek miatt.
Az Európai munkaerőpiacra egészen 2008 decemberéig sokkal kisebb hatást gyakorolt a gazdasági válság, mint amit az Egyesült Államokban tapasztalhattunk – állapítja meg a brüszszeli jelentés. A vállalatoknak kezdetben belső átszervezésekkel, a munkaidő átmeneti csökkentésével és más rugalmas megoldásokkal sikerült elkerülniük a nagyarányú létszámleépítéseket. A januári-februári jelentések azonban már tömeges elbocsátásokról és az üres álláshelyek számának visszaeséséről tanúskodnak; a leépítések száma most már nagyjából háromszorosa az újonnan létesülő állásokénak, és 2008 májusától 2009 januárjáig 300 ezer főt tett ki a nettó veszteség. Ennek köszönhetően a tavaly januárban mért 6,8 százalékos mélypontról 7,4 százalékra emelkedett Uniós átlagban a munkanélküliség, és jövőre várhatéan meghaladja a 2003–04-ben jellemző kilenc százalék körüli szintet.
Az ágazatok közül a fém- és gépipar, az autégyártás, a pénzügyi szektor, a közlekedés és a logisztika kényszerült a legnagyobb leépítésekre. Ezekben a szegmensekben tavaly október és ez év januárja között több mint százezer álláshely megszűnését jelentették be a cégek – összegzi a bizottság. Egyedül a PKP Cargo kilencezer főnek mondott fel Lengyelországban, de egyebek mellett az Alitalia, a Barclays, a Nissan, a Dell, a Stocznia Gdynia és a London Underground is ezres nagyságrendű leépítésről döntött. A kereskedelemben ugyan minden más szektorban tapasztalhaténál több munkahely szűnt meg (Real, MediaMarkt, Saturn, Marks & Spencer stb.), ám itt még a legutébbi hetekben is jelentős számban létesültek új állások, így az egyenleg nem mutat drámai csökkenést.
A tagállamok közül januárban Nagy-Britanniában volt a legnagyobb azon vállalatok száma, amelyek létszámcsökkentésre kényszerültek: a hetven bejelentett eset összesen mintegy 31 ezer dolgozót érintett. A második helyen Lengyelország állt (harminc cég, 19 ezer álláshely), de Német- és Olaszország sem sokkal maradt el mögöttük
(Világgazdaság)
Hazai kutatóintézetek szerint is elkerülhetetlen a munkanélküliség növekedése Magyarországon a kereslethiány és a gazdasági aktivitás csökkenése nyomán. A már most is az évtizedes csúcs közelében, 8 százalékon állé mutaté további fél százalékponttal emelkedik év végére a GKI prognézisa alapján, de ebbe az előrejelzésbe ennél magasabb értékű évközi adat is belefér. Még peszszimistább a Kopint-Tárki kutatóintézet, szerintük éves átlagban a 9,5 százalékot is elérheti az állástalanok aránya a szűkülő munkalehetőségek miatt.
Az Európai munkaerőpiacra egészen 2008 decemberéig sokkal kisebb hatást gyakorolt a gazdasági válság, mint amit az Egyesült Államokban tapasztalhattunk – állapítja meg a brüszszeli jelentés. A vállalatoknak kezdetben belső átszervezésekkel, a munkaidő átmeneti csökkentésével és más rugalmas megoldásokkal sikerült elkerülniük a nagyarányú létszámleépítéseket. A januári-februári jelentések azonban már tömeges elbocsátásokról és az üres álláshelyek számának visszaeséséről tanúskodnak; a leépítések száma most már nagyjából háromszorosa az újonnan létesülő állásokénak, és 2008 májusától 2009 januárjáig 300 ezer főt tett ki a nettó veszteség. Ennek köszönhetően a tavaly januárban mért 6,8 százalékos mélypontról 7,4 százalékra emelkedett Uniós átlagban a munkanélküliség, és jövőre várhatéan meghaladja a 2003–04-ben jellemző kilenc százalék körüli szintet.
Az ágazatok közül a fém- és gépipar, az autégyártás, a pénzügyi szektor, a közlekedés és a logisztika kényszerült a legnagyobb leépítésekre. Ezekben a szegmensekben tavaly október és ez év januárja között több mint százezer álláshely megszűnését jelentették be a cégek – összegzi a bizottság. Egyedül a PKP Cargo kilencezer főnek mondott fel Lengyelországban, de egyebek mellett az Alitalia, a Barclays, a Nissan, a Dell, a Stocznia Gdynia és a London Underground is ezres nagyságrendű leépítésről döntött. A kereskedelemben ugyan minden más szektorban tapasztalhaténál több munkahely szűnt meg (Real, MediaMarkt, Saturn, Marks & Spencer stb.), ám itt még a legutébbi hetekben is jelentős számban létesültek új állások, így az egyenleg nem mutat drámai csökkenést.
A tagállamok közül januárban Nagy-Britanniában volt a legnagyobb azon vállalatok száma, amelyek létszámcsökkentésre kényszerültek: a hetven bejelentett eset összesen mintegy 31 ezer dolgozót érintett. A második helyen Lengyelország állt (harminc cég, 19 ezer álláshely), de Német- és Olaszország sem sokkal maradt el mögöttük
(Világgazdaság)
G
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben:
munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →