A külföldiek magyarországi munkavállalására vonatkozó szabályok. 2009.01.01-től Ausztria, Liechtenstein, Németország, Svájc, Dánia, Belgium, Norvégia, Románia, Bulgária, Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Szlovénia, Szlovákia, Málta, Ciprus, Egyesült Királyság, Izland, Írország, Olaszország, Görögország, Spanyolország, Svédország, Hollandia, Finnország, Portugália, Luxemburg, Franciaország állampolgárainak és családtagjainak (a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezők) magyarországi munkavégzéséhez nincs szükség engedélyre.

A foglalkoztató azonban köteles a foglalkoztatás helye szerint illetékes munkaügyi központnak bejelenteni az engedélymentesen foglalkoztathaté külföldi munkavállalók foglalkoztatásának megkezdését, illetve foglalkoztatásának megszőnését.

Harmadik ország állampolgárainak a foglalkoztatása továbbra is a 8/1999 (XI. 10.) SzCsM rendelet rendelkezései szerint esik engedélyezési kötelezettség alá.

A Magyar Köztársaság által a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek tekintetében alkalmazott, a munkaerő szabad áramlásával összefüggő átmeneti szabályokról szóló 355/2007. (XII. 23.) Korm. rendeletet médosíté 322/2008. (XII.29.) Kormányrendelet (megjelent: Magyar Közlöny 2008/190.szám) alapján, 2009. január 1-jótől, minden szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy munkavállalási engedély nélkül vállalhat munkét Magyarországon.

A jogszabály-módosítás következtében - a magyarországi munkavállalási szabályok alkalmazásával összefüggésben - a külföldi személyek állampolgárságuk alapján két kategériába sorolhaték:

1. Az egyik kategériába az Európai közösséghez tartozé államok polgárai; az ún. EGT állampolgárok, valamint nemzetközi szerződés alapján a szabad mozgás és tartózkodás joga tekintetében az EGT- állampolgárokkal azonos jogállású személyek tartoznak- ők engedély nélkül foglalkoztathaték
2. A másik kategériát a harmadik országbeli állampolgárok képezik, ők engedéllyel foglalkoztathaték [kivéve természetesen a postingot]

A külföldi állampolgárok magyarországi foglalkoztatása

A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező külföldi munkavállaló 2009. január 01-től Magyarországon engedély nélkül foglalkoztathaté.

Az EGT állampolgárok foglalkoztatására, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt) (7.§) valamint a már hivatkozott 355/2007. (XII. 23.) Kormányrendelet az irányadó.

Azon országok állampolgárai, akik nem rendelkeznek a szabad mozgás és tartózkodás jogával, azaz az Európai Unión, az Európai Gazdasági Térségen és Svájcon kívüli területről érkeznek (továbbá nem tekinthetők azonos jogállású személynek), harmadik országbeli állampolgárnak minősülnek és foglalkoztatásukhoz munkavállalási engedély kell. Foglalkoztatásukra az Flt. 7.§ illetve a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezéséről szóló 8/1999. (XI. 10.) SzCsM rendelet (a továbbiakban: R) az irányadó.

A munkaügyi hatóság a külföldi állampolgárok magyarországi foglalkoztatását három tárgykörben ellenőrzi:

1./ a foglalkoztatáshoz szükséges engedély létének, illetve az engedélyben foglaltaknak megfelelő tartalmú munkavégzés ellenőrzése [Met. 3. § (1) bekezdés i) pont],

2./ az Európai Unióhoz a Magyar Köztársasággal azonos időpontban csatlakozé állam állampolgára és hozzátartozéja magyarországi foglalkoztatására vonatkozó - külön jogszabályban meghatározott - bejelentési kötelezettségre vonatkozó rendelkezések ellenőrzése [Met. 3. § (1) bekezdés r) pont],

3./ a külföldi munkáltató munkavállalójának magyarországi munkavégzésére, ha arra kiküldetés, kirendelés, vagy munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor [Mt. 106/A. § Met. 1. § (2) bekezdés b) pont - 3. § (1) bekezdés i) pont].

Minden olyan munkáltatónak, aki külföldi munkavállaló foglalkoztatását tervezi érdemes tudni, hogy Magyarországon főszabály szerint külföldi csak engedély alapján végezhet munkét [Flt. 7. § (1) bekezdés]. Ilyen esetben a munkaszerződést csak az engedély beszerzését követően - de még a foglalkoztatás megkezdése előtt - kell megkötni. [Mt. 76. § (3) bekezdés].

Speciális a szabályozés abban a tekintetben, hogy a külföldiek magyarországi munkavégzése polgári jogi szerződés keretében is engedélyköteles, a Met. hatálya ugyanis kiterjed erre a foglalkoztatási jogviszonyra is, másrészt a munkaügyi hatóság jogosult vizsgálni többek között a külföldiekre vonatkozó engedélyek meglétét abban az esetben is, ha az engedély beszerzését pl. egy vállalkozási szerződés keretében történő munkavégzés teszi szükségessé. (LB Kf. VI. 27.944/1998.).
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Hirdetés