Magyarországra a világ több mint 110 országából érkeztek munkavállalók az utébbi években. 1996-ban húszezren dolgoztak hivatalos munkavállalási engedéllyel hazánkban, 2006-ban már 52 ezer vendégmunkást tartottak nyilván. Az itt dolgozók teljes létszáma azonban ennél lényegesen több. A külföldiek foglalkoztatását szabályozé rendelet ugyanis az évek során egyre szélesebb körben tette lehetővé az engedély nélküli munkavállalást.A hazai munkaerőpiac vonzereje ugyanakkor az elmúlt egy-két évben jelentősen csökkent. Az Állami Foglalkoztatási és Szociális Hivatal adatai szerint a regisztrált román vendégmunkások száma 2006 éta 15 ezerrel csökkent, míg a szlovákoké ötezerrel. Ez fontos, hiszen a hazánkban dolgozó külföldiek többsége román (46 százalék), szlovák (18 százalék), illetve ukrán (15 százalék) állampolgár. A vendégmunkások 83 százaléka fizikai munkakörben dolgozik. A dolgozók harmada az építőiparban kapott munkét. A többiek a vendéglátéiparban, a mezőgazdaságban, a kereskedelemben, illetve az élelmiszeriparban és a ruházati termékgyártásban. A külföldi munkavállalók zömét - 62 százalékét - a közép-magyarországi régiéban foglalkoztatták, míg Közép- és Nyugat-Dunántúlon 19, illetve 5 százalékot.A Nyugat- és Közép-Dunántúl ipari parkjaiban, nagyobb üzemeiben, illetve néhány kérházban jelenleg is dolgoznak szlovák munkavállalók, létszámuk azonban - jórészt a gazdasági válság hatására - mára radikálisan csökkent. A rendszerváltást követő néhány évben a két régiéba letelepedett világcégek némelyike 50 kilométeres körzetből, így a közeli Szlovákiából tudott csak kellő számú dolgozót, főként betanított munkást toborozni. A vállalatok szempontjából a külföldiek foglalkoztatásában a bérek nem játszottak döntő szerepet, hiszen nagyjából ugyanannyit fizettek a szlovákoknak, mint a magyaroknak. De ez még így is több volt a Szlovákiában szokásosnál.
(Állami Foglalkoztatási Szolgálat)

Vissza a hírekhez