A 2005-ben kötött országos egyezség szerint a szakképzettek jövőre már nem kereshetnek kevesebbet a minimálbér 1,25-szörös mértékénél, a munkáltatói érdekképviseletek szerint viszont több ágazatban, ahol a munkavállalók jelentős részét a minimálbér körüli szinten foglalkoztatják, ezt nem tudják majd teljesíteni a vállalkozások. A jövő évi keresetemelési ajánlásról az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) a közelmúltban elkezdett tárgyalásokon ismét előkerült ez a téma, ugyanúgy, mint tavaly az idei évre vonatkozóan. A munkáltatói érdekképviseletek azt kérték, hogy jövőre maradjon az idei szinten a szakképzettek bérminimuma. Indoklásuk szerint, bár a 2005-ben az OÉT keretei között kötött megállapodás lehetőséget adna arra, hogy ágazati szinten lefelé is eltérjenek az országosan kötelező szinttől, erről már 2006-ban és 2007-ben sem sikerült megegyezni a szakszervezetekkel, a mezőgazdasági dolgozók kivételével. A munkáltatói érdekképviseletek szerint a szakszervezetek nem érdekeltek a kompromisszumban, mert megegyezés hiányában eleve az országosan kötelező magasabb bérminimumot kell teljesíteni az ágazatban. Olyan követeléseket fogalmaznak meg ellentételként, amelyek teljesíthetetlenek. A 2005-ben kötött három évre szóló megállapodást pedig akkor többen is történelmi jelentőségűnek nevezték. Korábban ugyanis - bár az erre vonatkozó igényt időről-időre megfogalmazták a tárgyalé partnerek - a több évre szóló, a tervezhetőséget jelentő egyezséget nem sikerült megkötni. A munkáltatók 2005-ben egyebek között azért mentek bele az egyezségbe, mert úgy gondolták, egyes ágazatokban eredményesen tárgyalhatnak majd a szakszervezetekkel az országosnál alacsonyabb szintről is. A másik tényező az volt, hogy 2006-ban az első félévben csak ajánlott volt a szakképzettek magasabb bérminimuma, a második félévtől kellett kötelezően fizetni. Ezek szerint a legalább középfokú iskolai végzettséget és/vagy szakképzettséget igénylő munkakörökben 2006-ban július elsejótől már kötelező volt az akkori 62.500 forintos minimálbérnél magasabb bérminimum. Ez a minimálbér 1,05-szörös, illetve az 1,1-szeres szorzéval számított mértékét jelentette, kétéves gyakorlat alatt, illetve ennél nagyobb gyakorlattal. Az 50 év feletti munkavállalók esetében nem kell figyelembe venni a gyakorlati időt. A 2005-ben kötött egyezség szerint ezek a szorzék 2007-ben 1,1-szeres illetve 1,15-szörös minimálbért tettek kötelezővé, majd 2008-ban 1,2-szeres, illetve 1,25-szörös minimálbért. A szorzék alapjául szolgáló országos minimálbérről is három évre előre sikerült megegyezni 2005-ben. Ezek szerint a 2005-ös 57 ezer forintos minimálbért 2006-ban 62.500 forintra, 2007-ben 65.500 forintra kellett emelni, 2008-ban pedig 69.000 forint lesz a minimálbér. A munkáltatói érdekképviseletek felhívták a szakszervezetek és a kormányzat figyelmét arra, hogy nem a 2005-ben kötött egyezség egészét, csak egy elemét javasolják médosítani. Az országosan kötelező általános minimálbér mértékét nem változtatnák, és azt az ajánlást sem, hogy a cégek, ha lehetséges a felsőfokú iskolai végzettséget és/vagy akkreditált felsőfokú szakképzettséget igénylő munkakörökben is alkalmazzanak bérminimumot. Ennek mértékére 2006-ra, 2007-re, illetve 2008-ra a minimálbérhez viszonyítva 1,4, 1,5, 1,6-szoros szorzét javasolt a 2005-ös egyezség. A kormányzati oldal az idei tárgyalásokon kifejezte: nem lehetetlen egy korábbi megállapodás módosítása, de csak akkor, ha ehhez valamennyi aláíré hozzájárul. A szakszervezetek eddig határozottan elutasították, hogy a szakképzettek bérminimumát jövőre az idei szinten tartsák. Szerintük ha az ágazati tárgyalásokon a munkáltatói képviselők igazán akarnák, akkor el lehetne érni egy olyan kompromisszumot, amely alapján az adott szakmában akár lefelé is eltérhetnének az országosan kötelező szinttől.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Vissza a hírekhez