Ha megfelelő színvonalú munkavégzést várunk el a dolgozótól, akkor szükséges számára pihenőidőt biztosítani. Szüksége van pihenőidőre 1 napon belüli munkavégzésnél, és szüksége van hosszabb pihenőidőre, amit a munkaszüneti napok, illetve szabadságok és egyéb munkaidő kedvezmények biztosítanak a számára. Ha a dolgozó egy nap több, mint 6 érában végez munkét, akkor részére legalább 20 perc ún. munkaköri szünetet kell biztosítani. Ez a munkaidőbe nem számít be, tehát a 8 érás munkavégzésnél pl. a munkaközi szünettel számolva valéjában 8 éra 20 percet kell a dolgozónak a munkahelyén eltöltenie. Ha hosszabb a munkanap, a 6 érát meghaladóan minden további 3 éra munkavégzés után újabb 20-20 perc munkaközi szünetet kell a dolgozó részére biztosítani. Főként az egyenetlen munkaidő beosztásnál, a munkaidő keret alkalmazásánál kell figyelni arra a szabályra, hogy a munka befejezése és a másnapi munkakezdés között legalább 11 éra pihenőideje maradjon a dolgozónak. Természetesen itt is eltérő szabály van a készenléti jellegű munkaköröknél, a megszakítás nélküli, a többműszakos munkarendben foglalkoztatott, továbbá az idénymunkét végző munkavállaló esetében. Esetükben csupán a 8 éra pihenőidő biztosítása kötelező. Azoknál a dolgozóknál, akik napi 8 érát és 5 napos munkahetet dolgoznak, nyilvánvalé, hogy a szombat, vasárnapjuk szabad, tehát a jogszabályban előírt heti 2 pihenőnap biztosított. Az ettől eltérő munkarendben foglalkoztatottaknak pedig e helyett hetenként legalább 40 éra megszakítás nélküli pihenőidőt kell biztosítani. Ha a munkahelyen a munkaidő keretet alkalmazzák, akkor a pihenőnap kéthetente, illetve havonta összevontan adhaté ki, azaz ha havonta adják ki, az azt jelenti, hogy 8 pihenőnapot kell havonta biztosítani. Természetesen a folyamatosan működő, vagy készenléti jellegű, vagy több műszakos munkarendben dolgozó, illetve idénymunkét végző munkavállaló esetében nem lehet biztosítani a kéthetenként a 2 pihenőnap szabadságot. Ilyen munkaköröknél havonta legalább 1 pihenőnapot vasárnap kell kiadni, illetve vasárnapra munkavégzés csak ilyen munkakörökben rendelhető el. Az is szabály, hogy ha valakinek vasárnap kell munkét végeznie, akkor a vasárnapot megelőző szombaton nem kötelezhető rendes munkaidőben történő munkavégzésre. Ahogyan a vasárnap esetében, ugyanúgy a munkaszüneti napon is csak a készenléti jellegű munkakörben, a megszakítás nélküli, illetve a több műszakos munkarendben foglalkoztatott, továbbá az idénymunkét végző munkavállalók esetében rendelhető el munkavégzés. Hogy mi tekinthető munkaszüneti napnak, azt jogszabály rögzíti. E szerint munkaszüneti nap: január 1., március 15., húsvét hétfő, május 1., pünkösd hétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25-26. Ezen túl időnként hosszabb pihenőidőre is szüksége van a dolgozónak. Ezt a cél szolgálja a szabadság, s ezen cél elérése érdekében kell azt kivenni, illetve kiadni, és ezért nincs törvényes lehetőség azt megváltani, pénzben kifizetni.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Vissza a hírekhez