Bérpótlékok: éjszakai pótlék, műszakpótlék, ügyeleti pótlék, készenléti díj, vasárnapi és munkaszüneti napi munkavégzés pótléka. Ha munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása bérpótlék fizetését írja elő, annak számítási alapja a munkavállaló személyi alapbére. Éjszakai munkavégzés esetén a munkavállalót tizenöt százalékos bérpótlék is megilleti.Bérpótlékok:
A munkavállalót a Munka Törvénykönyve alapján megillető bérpótlékok:
1.éjszakai pótlék,
2.műszakpótlék (délutáni, éjszakai),
3.rendkívüli munkavégzés ellenértéke,
4.készenléti díj és ügyeleti pótlékok,
5.vasárnapi és munkaszüneti napi munkavégzés pótléka.1.) Éjszakai pótlékÉjszakai munkavégzés esetén a munkavállalót éjszakai pótlék illeti meg (ez a pótlék nem azonos az éjszakai műszak teljesítése esetén járó műszakpótlékkal). Éjszakai munkavégzésnek a 22 óra és 6 óra közötti időszakban teljesített munkavégzés minősül.Az éjszakai pótlék mértéke 15 %, mely a munkavállalót a munkavégzés időtartamára öt megillető munkabéren felül illeti meg. Az éjszakai pótlék mértékének számítási alapja eltérő megállapodás hiányában a munkavállaló személyi alapbére. /Amennyiben azonban a munkavállalót többműszakos munkarendben foglalkoztatják éjszakai munkavégzésre, részére nem az éjszakai pótlék jár, hanem éjszakai műszakpótlék/A munkavállaló részére éjszakai pótlék akkor is jár, ha az éjszakai munkát nem rendes munkaként, hanem rendkívüli munkaidőként teljesítette. Ebben az esetben a pótlék az éjszakai órákban teljesített munkaidőre járó elszámolható személyi alapbér után jár. A munkavállalót természetesen megilleti a rendkívüli munkavégzés ellenértéke is.2.) MűszakpótlékDélutáni, illetve éjszakai műszakpótlék illeti meg:
a többműszakos munka-időbeosztásban, valamint
a megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott munkavállalót.Többműszakos a munkarend, ha a munkáltató napi üzemelési ideje meghaladja a munkavállaló napi teljes munkaidejét és a munkavállalók időszakonként rendszeresen, egy napon belül egymást váltva végzik azonos tevékenységüket.Délutáni műszak: a többműszakos munkarend alapján a tizennégy és huszonkét óra közötti időszakban teljesített munkavégzés; éjszakai műszak: a többműszakos munkarend alapján 22 óra és 6 óra közötti időszakban teljesített munkavégzés.Megszakítás nélküli munkarend állapítható meg, ha
a munkáltató működése naptári naponként hat órát meg nem haladó időtartamban, illetve naptári évenként kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetel és
a munkáltató társadalmi közszükségletet kielégítő alapvető szolgáltatást biztosít folyamatosan, vagy
a gazdaságos, illetve rendeltetésszerű működtetés a termelési technológiából fakadó objektív körülmények miatt más munkarend alkalmazásával nem biztosítható; vagy
a munkaköri feladatok jellege ezt indokolja.Ha a munkavállaló többműszakos munkakörben úgy dolgozik, hogy a műszakbeosztása állandó, a többműszakos munkarend egyik törvényi feltétele a műszakbeosztás rendszeres váltakozása hiányában műszakpótlékra nem jogosult. Önmagában a délután, vagy éjszaka teljesített munkavégzés műszakpótlékra nem jogosít.Ebből következően tehát nem jár délutáni műszakpótlék annak, aki egy műszakban 8-16 óráig dolgozik, vagy ha ezt követően 16-18 óráig rendkívüli munkavégzést rendeltek el számára.Ha a többműszakos munkaidő-beosztásban foglalkoztatott munkavállaló nappali műszakban dolgozik, az erre az időre eső bére után nem jogosult műszakpótlékra.
A Legfelsőbb Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint többműszakos munkarendnek minősül és ezért éjszakai műszakpótlék-fizetési kötelezettséggel az alábbi tényállás szerinti munkavégzés: A munkavállalók eladó-pénztáros munkakörben, munkaidőkeret meghatározása mellett két műszakban dolgoztak.A munkáltató napi üzemelési ideje meghaladta a napi teljes munkaidő mértékét, az üzlet nyitvatartási ideje 7-20 óráig tartott, a munkavállalók reggel 5 és 7 óra között kezdték a munkát, az esti befejezés pedig 20-22 óra közé esett.
A munkaidő-beosztás szerint munkakezdés és befejezés időpontja változó volt, de megállapítható volt, hogy napi munkaidejük egyik héten túlnyomórészt a délelőtti műszak (6-14 óra), másik héten nagyrészt a délutáni műszak (14-20 óra) idejére esett úgy, hogy a délelőtt, illetve délután munkát végzők munkaideje részben egymást fedve, azonos időre esett.A többműszakos munkarend törvényi feltételei tehát megállapíthatóak, így a reggel 5 és 6 óra között végzett munkáért éjszakai műszakpótlékot kell fizetnie a munkáltatónak.3.) A rendkívüli munkavégzés ellenértékeA nem rendes munkaidőben, hanem azon felül teljesített munkavégzés a munkavállalóra nagyobb megterheléssel jár, ezért hátrányosabb is. Ezt a hátrányt a munkáltató köteles általában külön díjazással kiegyenlíteni.
A munkavállaló részére a rendkívüli munkavégzésért ellenérték akkor jár, ha
a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan, vagy a munkaidőkereten felül végez munkát.
Az ilyen munkavégzés esetében a munkavállalót a rendes munkabére változatlanul megilleti, a rendkívüli munkavégzést a munkáltató ezen felül köteles ellentételezni, melynek formája lehet:
bérpótlék,
szabadidő,
bérpótlék és szabadidő.A bérpótlék általános mértéke 50%, munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása azonban előírhatja, hogy a pótlék helyett a munkavállalónak szabadidő jár. Ilyenkor a szabadidő mértéke nem lehet kevesebb, mint a végzett rendkívüli munka időtartama (több természetesen lehet).
Magasabb ellenérték illeti meg a munkavállalót, ha a rendkívüli munkavégzést nem a rendes munkaidejét meghaladóan, azzal egybefüggően, hanem a munkaidő-beosztás szerinti pihenőnapon (pihenőidőben) végzi. Ebben az esetben kétfajta ellentételezés lehetséges:
100% pótlék vagy
50% pótlék másik pihenőnap (pihenőidő).4.) A készenlét, ügyelet díjazásaAmennyiben a munkavállaló készenlétet vagy ügyeletet teljesít tekintve, hogy ez alatt az idő alatt tényleges munkavégzés nem történik, és a munkavállalót csak rendelkezésre állási kötelezettség terheli az ennek időtartamára járó díjazás is arányosan alacsonyabb, mint tényleges munkavégzés esetén. Készenlét esetén a személyi alapbér 20 %-ának, ügyelet esetén a személyi alapbér 40 %-ának megfelelő munkabér jár.A készenléti és ügyeleti díj számítása szempontjából nem számít ügyeleti időnek, amennyiben a munkavállaló a készenlét, az ügyelet alatt munkát végez. Ebben az esetben ugyanis a munkavállaló részére a rendkívüli munkavégzésre vonatkozó szabályok szerint jár díjazás.
A díjazás történhet eseti vagy átalány-elszámolás alapján. Az átalánydíjazás mind a készenlét (ügyelet), mind pedig a munkavégzés idejére járó díjazást magába foglalja.5.) A munkaszüneti napi munkavégzés díjazásaA munkaszüneti napi munkavégzésért a munkavállalót ugyancsak külön díjazás illeti meg.
A díjazás eltérően alakul attól függően, hogy a munkavállaló
a munkaidő-beosztása alapján, vagy
rendkívüli munkavégzésként teljesít munkavégzést munkaszüneti napon:
munkaszüneti napon munkavállaló rendes munkaidőben csak a megszakítás nélküli munkarendben, vagy rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál, vagy munkarendben; a külföldre történő szolgáltatás nyújtásához a szolgáltatás jellegéből eredően, a munkaszervezéstől függetlenül e napon szükséges, információtechnológiai és informatikai eszközzel történő munkavégzés esetén; illetve ha a kiküldetés helye szerint irányadó jog alapján e napra munkavégzés rendelhető el külföldi kiküldetés során foglalkoztatható,
munkaszüneti napon rendkívüli munkavégzésre csak kivételes esetben kerülhet sor, egyrészt rendkívüli esemény bekövetkezése miatt (pl. baleset, elemi csapás, egészséges fenyegető veszély megelőzése) vagy ha a munkavállaló rendes munkaidőben egyébként foglalkoztatható.Havidíjas munkavállaló esetén a munkavállalót a havi munkabérén felül a munkaszüneti napon végzett munkáért járó munkabére (az erre a napra eső munkabér) illeti meg. Ha a munkavállalót teljesítménybérrel vagy órabérrel díjazzák, a munkaszüneti napon végzett munkáért járó munkabérén felül távolléti díja illeti megHa a munkavállalót munkaszüneti napon rendkívüli munkavégzésre kötelezik, a munkavállalót az előzőek szerint járó munkabérén felül a rendkívüli munkavégzés ellenértéke is megilleti, vagyis:
100 % pótlék, vagy
50 % pótlék és másik pihenőnap (pihenőidő), vagy
a megállapított átalány.6.) Vasárnapi munkavégzés díjazásaUgyancsak pótlék illeti meg bizonyos kivételekkel azt a munkavállalót, aki vasárnapon, a munkaidő-beosztása szerinti rendes munkaidőben teljesít munkavégzést. A munkavállalót megillető bérpótlék összege a rendes munkabéren felül 50 %, amennyiben a vasárnapi munkavégzésre:
a) három vagy ennél több műszakos munkarendben, vagy
b) a heti pihenőnapok két héttől hat hónapig terjedő összevonásával kerül sor.Nem jogosult azonban vasárnapi pótlékra
a) a megszakítás nélküli munkarendben, illetve munkakörben,
b) a rendeltetése folytán vasárnap is működő munkáltatónál, illetve munkakörben foglalkoztatott,
c) a részmunkaidő esetén a felek megállapodása alapján rendes munkaidőben kizárólag szombaton és vasárnap foglalkoztatott, valamint
d) az idénymunkát végző munkavállaló.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Vissza a hírekhez