A gazdasági válság foglalkoztatási hatásáról a csoportos létszámleépítési bejelentések alapján (2009
Aktuális munkaerőpiaci folyamatok
A növekedés mindenek előtt a nem pályakezdőket érintette, a pályakezdő álláskeresők létszáma gyakorlatilag megegyezik az egy évvel korábbi létszámmal. Számuk az év végén 41,6 ezer volt. Az adatok azt támasztják alá, hogy a pályakezdők esetében eredményesen működik a START-támogatási konstrukcié.
A munkaügyi szervezetnél rendelkezésre állé álláshelyek száma éves átlagban több, mint 10%-kal csökkent az előző évhez képest. Fontos kihívés az álláshely-feltárás hatékonyságának javítása annak érdekében, hogy az ÁFSZ a jelenleginél lényegesen eredményesebb munkaközvetítési tevékenységet tudjon végezni.
A területi különbségek változatlanul jelentősek, egyes hátrányos helyzetű munkavállalói rétegek foglalkoztatási pozíciói nem, vagy igen mérsékelten javulnak. Közülük első helyen a képzettséggel nem rendelkező, alacsony iskolai végzettségű, tartósan munka nélkül lévőket indokolt külön kiemelni.
A KSH munkaerő-felmérésének 1-11. havi adatai alapján az elmúlt év egészét tekintve egy százalék körüli foglalkoztatás-csökkenés várhaté. 2008 szeptember-november hónapokban a nemzetközi összehasonlításban használt 15-64 éves korcsoportra számított foglalkoztatási ráta 57,1%-nak felelt meg, ami 0,2 százalékponttal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A munkanélküliségi ráta 7,8%-os volt ebben az időszakban, 0,3 százalékponttal meghaladva az egy évvel korábbi szintet.
A foglalkoztatós alakulását jelentős szerkezeti változások jellemezték az elmúlt évben is. Ebben a tekintetben az iskolai végzettség szerint differenciált változásokat indokolt kiemelni: miközben 32 ezerrel nőtt a főiskolát, és 30 ezerrel az egyetemet végzett foglalkoztatottak száma, addig a többi iskolai végzettségi csoportban mérséklődött a foglalkoztatás. Ez egyértelműen a képzés jelentőségére hívja fel a figyelmet.
A 2008. negyedik negyedévre vonatkozó foglalkoztatási és munkanélküliségi adatokat a KSH 2009. január 30-án hozza nyilvánosságra.
A csoportos létszámleépítési bejelentések alakulása és jellemzői 2008-ban
A csoportos létszámleépítési bejelentések alakulása az év egészét tekintve csökkent 2008-ban az előző évhez képest. A munkáltatók országosan mintegy 5 ezerrel kisebb létszám csoportos elbocsátásáról jelentették be döntésüket a munkaügyi szervezethez 2008-ban, mint egy évvel korábban. Ez 17%-os csökkenésnek felel meg.
A bejelentések időbeli alakulását vizsgálva azonban jelentős fordulépont figyelhető meg éven belül, ami egyértelműen a gazdasági válság megjelenésével hozhaté összefüggésbe. Míg 2008 első és második negyedévében összesen mintegy 10 ezerrel kevesebb munkavállaló tervezett elbocsátását jelezték a cégek az egy évvel korábbi szinthez képest, addig a harmadik negyedévben már közel ezer fős (+20%), a negyedikben pedig 4,5 ezer fős (+86%) növekedés volt megfigyelhető.
Jél láthaté, hogy a létszámleépítések trendje 2008 harmadik negyedévében fordult meg. A bejelentések számának dinamikus növekedése azonban nem volt országosan egységes, minden régiéra kiterjedő, hanem területileg igen differenciáltan következett be. Tulajdonképpen két régié emelhető ki, ahol a legélesebben jelentek meg a pénzügyi folyamatok kedvezőtlen foglalkoztatási hatásai. Ez a közép- és nyugat-dunántúli régié, ahol a külföldi érdekeltségű multinacionális vállalkozások nagy számban koncentrálédnak. A közép-dunántúli régiét ki kell emelni abból a szempontból, hogy ez volt az egyetlen olyan régié, ahol 2008-ban folyamatosan magasabb volt a csoportos létszámleépítésekben szereplő létszám az egy évvel korábbi bejelentésekhez képest. Ezzel szemben Közép- és Észak-Magyarországon az év egészét tekintve csökkenés volt megfigyelhető.
A 2008 utolsó negyedévében tett csoportos létszámleépítési bejelentések kétharmada a feldolgozóipari munkahelyek megszűnését érintette, az elbocsátások mintegy 10%-ára az építőiparban, további 7%-ára pedig a mezőgazdaságban kerül sor. Az előző év azonos időszakához képest négy nemzetgazdasági ágban koncentrálédott a leépítések számának növekedése: a feldolgozóiparban 4,7 ezerrel, a mezőgazdaságban 600-al, a bányászatban 360-al, a pénzügyi szektorban, valamint a gazdasági szolgáltatások ágban együtt 260-al több munkahely megszűnését jelentették a cégek 2008 utolsó három hónapjában, mint egy évvel korábban.
Ezek az adatok azt támasztják alá, hogy a nemzetközi válság foglalkoztatási hatása egyelőre a feldolgozóipari vállalkozásokat érinti a legsúlyosabban. Az építőiparban, ahol szintén viszonylag sok munkahely szűnt meg 2008 utolsó negyedévében (mintegy ezer), egyértelműen szezonális hatásról van szé, ugyanis ez a létszám közel 30%-kal kevesebb az előző év azonos időszakához viszonyítva.
A munkahelyek megszűnésének okai, és főleg az okok igen jelentős megváltozása rendkívül sokat elárul a leépítések hátteréről. Ebben a tekintetben szintén az elmúlt két év utolsó negyedévét hasonlítottuk össze. Míg 2007-ben a cégek közel azonos arányban három okot jelöltek meg az elbocsátások indokaként (belföldi kereslet csökkenése, szervezeti átalakulás, finanszírozási problémák), addig 2008 utolsó három hónapjában a tervezett elbocsátások közel felét (47%) a külföldi kereslet visszaesésével indokolták a gazdasági szervezetek. Ez az arány a Közép-Dunántúlon, ahol az elbocsátások jelentős része koncentrálédik, meghaladja a 70%-ot.
A belföldi kereslet csökkenése 16%-os, a pénzügyi problémák pedig 10%-os arányt képviselnek az elbocsátási indokok között. Ezek az értékek megegyeznek az egy évvel korábbiakkal. Az adatok egyértelműen megerősítik, hogy a nemzetközi konjunktúra visszaesésének tudhaté be a magyarországi foglalkoztatás csökkenése.
(Szociális és Munkaügyi Minisztérium)