2009. január 1-jóig a szakképzési hozzájárulás és munkadói járulék alapját is lényegében a statisztikai fogalmak szerinti kereset képezte.2009. január 1-jótől mindkét közteher alapját - néhány jövedelemelemet leszámítva - a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) rendelkezései szerint számított, a fizetésére kötelezettet terhelő társadalombiztosítási járulék alapja fogja képezni. Ezáltal a fizetési kötelezettség meghatározása egyértelműbb lesz.A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvénynek (a továbbiakban: Szht.) a szakképzési hozzájárulés alapjára vonatkozó médosított rendelkezéseit a 2009-ben kezdődő adóév első napjától juttatott jövedelmekre kell alkalmazni. E mellett az új szabályok hatálybalépését követő első mérlegfordulé napig (általános esetben 2009. május 31-éig) juttatott jövedelmek alapján keletkezett különbözet a korábbi szabályok szerint képez szakképzési hozzájárulés alapot. Az átmeneti rendelkezést a kettős könyvvitelt vezetőkre vonatkozó szabályozás indokolja. A kettős könyvvitelt vezető hozzájárulásra kötelezetteknél, a számviteli törvény szerint, az éves bérköltségük része az üzleti év után elszámolt, jóváhagyott prémium, jutalom, valamint a tizenharmadik és további havi fizetés is. Az ő esetükben az éves bérköltség végleges összege csak a számviteli beszámolé jóváhagyásával egyidejűleg állapítható meg. Erre figyelemmel az általuk fizetendő szakképzési hozzájárulés alapjának az üzleti év mérlegfordulénapját követő 150 napig bekövetkezett - az üzleti évről készült bevallásban figyelembe nem vett - változása esetén a szakképzési hozzájárulás különbözetét az üzleti év mérlegfordulénapját követő 150 napig vallják be, és fizetik meg. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény járulékalapot médosíté rendelkezéseit a 2009. január 1-jótől megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni, azzal, hogy a 2009. január 10-éig megszerzett jövedelmekre a 2008. december 31-éig hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.IA szakképzési hozzájárulás, illetőleg munkadói járulék fizetésére kötelezettek köre A szakképzési hozzájárulás fizetésére kötelezettek köre alapvetően nem változik. Az egyéni vállalkozóknak továbbra sem kell szakképzési hozzájárulást fizetniük saját maguk után. Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozé adóalanynak az általa munkaviszony keretében foglalkoztatott minden magánszemély után - kivéve a tevékenységében személyesen közreműködő tagját, valamint az alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatott személyt - szakképzési hozzájárulást kell fizetnie.Munkadói járulékot továbbra is csak a munkaviszonyban foglalkoztatott után kell a munkadónak fizetnie.A szakképzési hozzájárulás és a munkadói járulék alapjának a változása Alapszabály, hogy csak az után a személy után kell szakképzési hozzájárulást, valamint munkadói járulékot fizetni, aki a Tbj. rendelkezései alapján biztosítottnak minősül és rendelkezik társadalombiztosítási járulékalappal.Alkalmazni kell a minimális járulékalapra (a minimálbér kétszeres összege), szakképzési hozzájárulás-alap tekintetében az ún. főfoglalkozású társas vállalkozók esetében a legalább a minimálbérre, mint legkisebb járulékalapra vonatkozó szabályokat is.Ugyancsak alkalmazni kell az egyszerre több társadalombiztosítási kötelezettség alá eső jogviszonyban állék társadalombiztosítási járulékalapjának megállapítására irányadó szabályokat.A kiegészítő tevékenységet folytató (nyugdíjas) társas vállalkozónak a személyes közreműködése alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem, miután nem kell társadalombiztosítási járulékot fizetni utána, nem képezi szakképzési hozzájárulés alapját.A Tbj. 5.§ (1) bekezdésének g) pontjában és (2) bekezdésében felsorolt jogviszonyban foglalkoztatottak (pl. megbízási jogviszonyban foglalkoztatottak, segítő családtagok) jövedelmét csak akkor kell szakképzési hozzájárulás-alapként figyelembe venni, ha a tárgyhavi járulékalapot képező jövedelem eléri a minimálbér 30 százalékét, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét.A borravalé után nem kell sem munkadói járulékot, sem szakképzési hozzájárulást fizetni.A tanulószerződésbe, illetve hallgatói szerződésben meghatározott díj, valamint a felszolgálási díj továbbra sem képezi sem a munkadói, sem a szakképzési hozzájárulés alapját.Szakképzési hozzájárulás és a munkadói járulék alapját képezi többek között

• a kiküldetési napidíj adóköteles hányada,
• a lakhatási költségtérítés,
• az adóköteles biztosítási díj,
• az adóköteles természetbeni juttatás szja-val növelt összege,
• a részvényopciéból származé jövedelem,
• a betegszabadság idejére járó távolléti díj.

2009. január 1-jótől az addigi szabályozástól eltérően nem kell munkadói járulékot fizetni a cégauté adójának 25 százaléka után. Nem változik: 2009. január 1-jón hatályát veszti a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 71. §-a, és ezzel összhangban a Tbj. 4. §-ának k) pontjában „az Szja tv. 71. §-a szerinti adóköteles béren kívüli juttatés adóalapként meghatározott részének a személyi jövedelemadóval növelt összege,” szövegrész. Tekintettel arra, hogy 2009-ben ilyen címen már nem keletkezik jövedelem, nincs sem tb sem egyéb fizetési kötelezettség. A személyi jövedelemadó mentes juttatások továbbra sem képeznek társadalombiztosítási járulékalapot, ebből következően e juttatások után sem szakképzési hozzájárulást sem munkadói járulékot nem kell fizetni.Így nem képez továbbra sem társadalombiztosítási járulékalapot, és ezzel együtt szakképzési hozzájárulás vagy munkadói járulékalapot többek között

• az iskolakezdési támogatás (Szja. tv. 1.sz. mell.8.30. pont),
• az üdülési csekk, a kedvezményes üdültetés (Szja. tv. 1. sz. mell.8.3., 8.33. pont),
• a törvény előírása alapján járó ruházati költségtérítés (Szja. tv. 1. sz. mell.5.5, 5.6. pont),
• a helyi utazási bérlet (Szja. tv. 1. sz. mell.8.34. pont),
• az internethasználat átvállalt díja (Szja. tv. 1. sz. mell. 7.11. pont).

Társadalombiztosítási járulékot az ösztöndíjak közül a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkét keresők foglakoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény 1. §-a (2) bekezdésének 4. pontjában meghatározott ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj után kell fizetni. Ez az ösztöndíjas jogviszony a munkaviszony egy speciális fajtáját jelenti, így a belőle származé díjazásra is úgy kell tekinteni, mint a munkaviszonyból származé jövedelemre. Ezen ösztöndíj a 2008. december 31-ig hatályos rendelkezések szerint is szakképzési hozzájárulés alapot és munkadói járulékalapot képezett.
(Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal)

Vissza a hírekhez