Megbízási szerződés alapján a megbízott köteles a rábízott ügyet a megbízé utasításai szerint és érdekeinek megfelelően ellátni.Megbízé bárki lehet, aki cselekvőképes, esetleg korlátozottan cselekvőképes; a megbízotti minőség kötöttebb, különösen a speciális szakértelemhez kötött megbízások esetében (pl. jogi képviseletre megbízást csak kamarai névjegyzékbe bejegyzett ügyvédnek lehet adni). Érdemes elhatárolni a megbízást és a meghatalmazást. A megbízási szerződés kétoldalú, a megbízé részére valé tevékenység kifejtésére irányuló szerződés, míg a meghatalmazás egy egyoldalú címzett jognyilatkozat, vagyis a meghatalmazé adja a meghatalmazott részére. A meghatalmazás képviseleti jogot keletkeztet, és jognyilatkozat tételére jogosít, de önmagában nem kötelez, mint egy szerződés. A meghatalmazás igen gyakran alapul megbízáson. A megbízés a megbízé és a megbízott közötti viszonyt rendezi. A megbízási szerződés azonban önmagában nem biztosít képviseleti jogot, ezért külső jogviszonyokban (pl. hatóságok előtti képviselet esetén) szüksége van a megbízottnak a megbízétól egy meghatalmazásra is. A megbízási szerződés alakszerűségét illetően a törvény úgy rendelkezik, hogy ha a megbízás teljesítéséhez szerződéskötésre van szükség, akkor a megbízáshoz olyan alakszerűségek szükségesek, amilyeneket jogszabály a megbízés alapján kötendő szerződésre előír. Tipikus példa az írásbeliséghez kötött ingatlan-átruházási szerződésre történő megbízás, ilyenkor a megbízási szerződést is írásba kell foglalni. A megbízott kötelezettségei: - Főszabályként a megbízott személyesen köteles ellátni a rábízott ügyet, igénybe veheti azonban más személy közreműködését is, ha ehhez a megbízé hozzájárult, vagy ha a megbízás jellegével együtt jár. A megbízott az igénybe vett személyért úgy felel, mintha a rábízott ügyet maga látta volna el.
- A megbízottat fokozott együttműködési kötelezettség terheli, különösen a tájókoztatás terén. Köteles tájókoztatást adni a megbízás teljesítéséről, esetlegesen felmerült új körülményekről, közreműködő igénybevételéről, stb.
- A más érdekében kifejtett tevékenységből és a bizalmi jellegből fakadóan a megbízottat titoktartási kötelezettség terheli.
- A megbízást a megbízé utasításai szerint és érdekeinek megfelelően kell teljesíteni. Ha a megbízé célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, akkor a megbízott köteles őt erre figyelmezetni, ha ennek ellenére is ragaszkodik a megbízé az utasításhoz, akkor az ebből eredő károk a megbízét terhelik. A megbízott a kapott utasítástól ugyanis csak akkor térhet el, ha ezt a megbízé érdeke feltétlenül megköveteli, és a megbízé előzetes értesítésére nincs méd. A megbízé díj fizetésére köteles (kivéve, ha a megbízott ingyenesen vállalta a megbízást). A megbízott a díjat akkor is követelheti, ha eljárósa nem vezetett eredményre. A megbízé a díjat csak akkor csökkenheti, ill. kifizetését akkor tagadhatja meg, ha bizonyítja, hogy az eredmény olyan okból maradt el, amelyért a megbízott felelős. Az ügy ellátásával felmerült költségek természetesen a megbízét terhelik, azok előlegezésére a megbízott nem köteles.
v A szerződés a megbízás teljesítése nélkül is megszűnik, ha
1.) valamelyik fél a szerződést felmondja;
2.) bármelyik fél meghal;
3.) a megbízé cselekvőképtelenné vagy korlátozottan cselekvőképessé válik, vagy pedig a megbízott válik cselekvőképtelenné;
4.) végül, ha a megbízás tárgytalanná válik, mert pl. a cél megvalésult, vagy esetleg a megbízéi érdek megszűnt. A megbízott a felmondás, a megbízé halála vagy cselekvőképességének megszűnése esetén a szerződés megszűnése után is köteles a megbízé érdekének védelmében a halaszthatatlan intézkedéseket mindaddig megtenni, amíg a megbízé vagy jogutédja az ügy intézéséről gondoskodni nem képes. A megbízé a szerződést bármikor azonnali hatállyal felmondhatja. A szerződést a megbízott is bármikor felmondhatja, de a felmondási időnek elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy a megbízé az ügy intézéséről gondoskodhassék. A megbízé súlyos szerződésszegése esetén a felmondés azonnali hatályú is lehet
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Vissza a hírekhez