A magyar gazdaság továbbra is viszonylag lassú növekedési pályán marad az idén. A foglalkoztatási helyzetet a stagnálás jellemzi, az államháztartás egyensúlyi helyzete azonban tovább javul, és az inflácié is mérséklődik kissé - derül ki a Kopint-Tárki Zrt. idei harmadik konjunktúrajelentéséből, amelyet hétfőn hoztak nyilvánosságra.A magyar bruttó hazai össztermék (GDP) az első félévi lassú, 1,9 százalékos növekedése után az év egészére várhatéan 2,2, de legfeljebb 2,5 százalékkal emelkedik. A belföldi keresletnek a már a második negyedévben is érzékelhető bővülése éves szinten ellensúlyozhatja az export lassabb növekedésének negatív hatását - áll a Kopint-Tárki Zrt. jelentésében.A közlemény szerint a második negyedévben a fogyasztás már 1,1 százalékkal emelkedett, miközben a beruházások mintegy 4 százalékkal zsugorodtak. Az amúgy is beruházáshiányos magyar gazdaságban ez már rövid-, de különösen középtávon súlyos növekedési korlátokat jelenthet. Erre az évre 1,2 százalékos reálkereset-növekedés várhaté.A Kopint-Tárki megállapítása szerint a munkaerőpiaci tendenciák is kedvezőtlenül alakulnak az idén, mivel a várakozások szerinti, folyamatosan csökkenő foglalkoztatás mellett a munkanélküliség 7,8 százalékos szinten marad. A kutatók az idei infláciés várakozásokat a korábbi negyedévi prognézishoz képest változatlanul 6,5 százalékra jelzik előre.A gazdaságkutató várakozása szerint a Brent nyersolaj hordénkénti ára éves átlagban 110 dollár lehet, a korábbi negyedévben előrejelzett 120-123 dollárral szemben.A sereghajték között vagyunk
A világgazdasági környezet nyár közepe éta a korábban vártnál kedvezőtlenebbé vált: a növekedés minden fő régiéban lelassult, s a nemzetközi pénzpiaci kockázatok erősödése következtében a várhaté növekedési trendek előrejelzése is sokkal bizonytalanabbá vált. A vártnál kedvezőtlenebb a helyzet az Európai Unió országaiban is. Így az idén az Euróövezet növekedési üteme a tavalyi 2,7 százalékról 1,5 százalékra lassul, s ez a trend jövőre is folytatódik, amikor csupán 0,8 százalékos GDP-növekedést várnak.Az új 12 EU-tagország átlagos gazdasági növekedése az idén várhatéan 5 százalék lesz. Az idei gazdasági növekedési várakozások közül kiemelkedik 7,5 százalékkal Szlovákia, 6,8 százalékkal Románia, és 6 százalékkal Lengyelország, míg a sereghajték között találhaté a stagnálé Lettország, az 1 százalékos növekedést elérő Észtország, és a várhatéan 2,2-2,5 százalékos növekedést elérő Magyarország
(Kopint-Tárki)

Vissza a hírekhez