Jé tanácsokkal látja el a külföldre vágyé dolgozókat a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal nemzetközi és migráciés főosztálya. A hasznos informáciékat azért szedték csokorba, hogy kevesebb honfitársunkat verjók át külföldön, és ne csalédottan, kisemmizetten, negatív tapasztalatokkal térjenek haza. 1. Soha ne higgyen a túl csábíté ajánlatoknak!Óvatosan a külföldi munkákkal! Ne feledje: sehol nincs kolbászból a kerítés. Egy átlagos magyar munkavállaló külföldön rendszerint a minimálbért kapja (legalábbis ott, ahol van minimálbér), ez a nyugat-Európai országok esetében körülbelül a magyar minimálbér ötszöröse. Ha szállást, vagy ellátást is kínál a munkadó, annak ellenértékét általában a keresetéből levonja. Ha nem tisztázza előre a levonásokat és azok mértékét, könnyen lehet, hogy fizetés helyett Önnek kell majd fizetnie.2. Elutazás előtt mindig tájókozódjon a kiválasztott, azaz a fogadó ország viszonyairól! Az Állami Foglalkoztatási Szolgálatnál (ÁFSZ) az EURES-tanácsadók segíhetnek ebben.Célszerű tisztázni, hogy kell-e vagy sem munkavállalási engedély az adott országban, ha igen, hogyan lehet azt megszerezni? Kinek a feladata az engedély beszerzése? Amennyiben nem kell munkavállalási engedély, kell-e regisztráltatnia magát? Van-e a fenti eljárósoknak olyan költsége, melyet a munkavállalónak kell megfizetnie, ha igen, mekkora ez az összeg? Mik a főbb adó- és társadalombiztosítási szabályok, van-e minimálbér, ha van, mennyi az, mik a megélhetési költségek stb.3. Ha magánközvetítő révén szeretne állásajánlathoz jutni, mindig győződjön meg arról, hogy a közvetítő regisztrálva van-e! Ha nem, akkor a szolgáltatásait soha ne vegye igénybe!Kormányrendelet írja elő, hogy a magánközvetítőnek nyilvántartásba kell vétetnie magát a telephelye szerint illetékes regionális munkaügyi központnál, amely csak akkor veszi a magánközvetítőt nyilvántartásba, ha az a rendeletben meghatározott feltételeknek – szakértelem, elérhetőség, évadók letétbe helyezése stb. – megfelel. Arról, hogy a magánközvetítő nyilvántartásba vétette-e magát, az ÁFSZ honlapján találhaté listából tájókozédhat.4. Soha ne fizessen magánközvetítőnek közvetítési, regisztráciés vagy egyéb díjat!Magyarországon kormányrendelet írja elő, hogy a magánközvetítő az álláskeresőtől semmilyen címen nem kérhet a szolgáltatásaiért pénzt. Szolgáltatásainak ellenértékét mindig a munkadó fizeti meg. 5. Ha állásajánlatot kap, még a szerződés megkötése előtt prébálja a leendő munkahelyét „leinformálni”!Ehhez a régié valamelyik EURES-tanácsadójának a segítségét kérheti. Magyarországon jelenleg harminc tanácsadó dolgozik az Állami Foglalkoztatási Szolgálatnál, ami azt jelenti, hogy minden megyében van legalább egy. Az Európai Unióban pedig számuk megközelíti a 800-at. A magyar tanácsadó megkérdezheti külföldi kollégáját, hogy az adott munkadóra szokott-e panasz érkezni vagy sem, fizetett-e munkaügyi bírságot valamilyen címen az utébbi időben vagy sem stb. Ily médon még időben kiszűrhetők a nem korrekt foglalkoztatók. 6. Nyelvtudás nélkül vagy gyenge, hiányos nyelvtudással ne vállalkozzon külföldi munkavégzésre még a legegyszerűbb munkák esetében sem!Gondoljon arra, hogy külföldön hivatalos ügyeket kell majd intéznie, de a hivatalokban nem fognak magyarul beszélni, a munkavégzéssel, illetve a foglalkoztatójával kapcsolatos panaszait sem fogják magyarul megérteni, ezen kívül értenie kell a főnökétől kapott utasításokat, el kell tudnia olvasni, és meg kell értenie a munkavédelmi előírásokat, a veszélyre figyelmeztető feliratokat, és így tovább. Ami még nagyon fontos: a munkaszerződése biztosan nem magyarul, hanem a fogadó ország nyelvén készül, és szerződést aláírni úgy, hogy nem tudja pontosan mi áll benne, több mint kockázatos.7. Vigyen magával legalább annyi pénzt, ami a hazautazás költségeit fedezheti!Sajnos a külföldi munkavállalás általában nem a fizetéssel kezdődik, arra legalább egy-két hetet várnia kell, viszont addig is lakni, élni, közlekedni kell valamiből. Sok helyen a lakbért akár több hónapra előre is elkérhetik, ami már egy jelentős összeget is kitehet. Ha pedig nem válik be a számítása, akkor gondolnia kell arra, hogy a hazautazás is pénzbe kerül. 8. Útlevelét, lakcímkártyáját, személyi igazolványát – ha egy méd van rá – soha ne adja át a munkadónak vagy a közvetítőnek, mert így azonnal kiszolgáltatottá válik!Ha ehhez a munkadója vagy a közvetítő mégis ragaszkodna – mondjuk azzal az indokkal, hogy szeretné tudni az otthoni elérhetőségét – készítsen az okmányokról fénymásolatot, és azt adja át. Ettől az eljáróstól csak abban az esetben térjen el, ha a fogadó ország jogszabálya (mint Angliában is) előírja a felsorolt dokumentumok valamelyikének a szükségességét regisztráciés vagy egyéb célból, és a regisztráciét a munkadója intézi. Ebben az esetben célszerű legalább az egyik okmányt magánál tartania. Azt, hogy melyik országban van ilyen jogszabály, ugyancsak az EURES-tanácsadóktól tudhatja meg. 9. Mit tehet, ha becsapták?Például a munkadója az Ön kárára eltér a munkaszerződésben foglaltaktól vagy egyéb, a munkaviszonyával kapcsolatos problémája támad, segítségért forduljon a helyi, külföldi munkaügyi központhoz. Itthonról gyakorlatilag nincs esélye arra, hogy megoldja a problémáját. 10. Még itthon váltsa ki az Európai Egészségbiztosítási Kártyát!Elutazása előtt célszerű kiváltania az úgynevezett Európai Egészségbiztosítási Kártyát, illetve érdemes biztosítást kötnie legalább arra az időre, amíg munkába nem áll, és meg nem győződik arról, hogy a munkadója fizeti a társadalombiztosítási járuléko(ka)t.10 + 1. Fordíttassa le az okleveleit, okmányait!Jobb eséllyel pályázhat egy állásra, ha a végzettségét, képzettségét igazolé bizonyítványokat még itthon lefordíttatja a fogadó ország nyelvére. Ez a megoldás valészínűleg egyben a leggazdaságosabb is. Igazolványképeket is általában olcsébban készíttethet itthon, mint külföldön.
(Állami Foglalkoztatási Szolgálat)

Vissza a hírekhez