Egyáltalán nem kell tartaniuk munkaügyi ellenőrzésektől, legfőképpen bírságtól rokonoknak és baráti társaságoknak a szüret idejón vagy a kalákában végzett építkezéseknél - állítja Papp István, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) elnöke, s hírlapi kacsának nevezte az ellenkező híreket. Ettől függetlenül súlyos bajok vannak az alkalmi munkavállalás területén. Nem vált be a kék könyves foglalkoztatás, ezért januártól jelentősen szigorítják a szervezett alkalmi munkavégzés szabályait.- írja a magyarhirlap.hu. A munkaügyi ellenőrzések bizonyítják, hogy fokozatosan nő a feketemunka aránya a magyar gazdaságban: míg 2004-ben alig több mint tízezer zugfoglalkoztatottra derítettek fényt az ellenőrök, 2007-re több mint hétszeresére, hetvenkétezerre nőtt a számuk. Papp István ezt részben azzal magyarázza, hogy Magyarországon évszázados hagyományuk van bizonyos alkalmazási formáknak. Például az 1930-as években kubikosok ezrei vonultak egyik térségből a másikba munkét vállalni. Az alkalmi foglalkoztatás, az idénymunka még inkább része volt a mezőgazdaságnak. Az alkalmi munkavállalói könyvvel valé foglalkoztatás sem tudta megoldani ezt a problémát - mondja a kék könyv sikertelensége láttán a munkaügyi hatóság elnöke. Korábban az alkalmi munkásoknak sem társadalombiztosítás, sem nyugellátás nem járt, most viszont, ha fizetik utánuk a járulékokat, van minimális biztosításuk, és jövedelmük beleszámít a nyugdíjalapba. Az alkalmi munkavállalói könyv, hétköznapi nevén a kék könyv mégsem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a jogszabályi háttér jelentős módosításra szorul. Sajnos a könyv nem azt a célt szolgálja, amire a jogalkoték szánták, segítségével többnyire csak kiszervezik a hagyományos munkavállalókat. Sikerült tönkretenni egy jó intézményt, ezért januártól jóval szigorúbbak lesznek a feltételek - erősíti meg az elnök. Egy étteremben a pincéreknek, szakácsoknak rendszeresen dolgozniuk kell, náluk tehát nem az alkalmi munkavállalói könyv kiváltása a megoldás, hanem a munkaszerződés. Viszont ha esküvőt tartanak egy étteremben, a kék könyvvel fel lehet venni az alkalmi személyzetet, s a szüretnél is ez a jó megoldés a napszámosok alkalmazására. Csak hát hiába olcsé foglalkoztatási forma ez, nem töltik ki szabályosan a könyvet, nem írnak bele dátumot, vagy olyan tintát használnak, amely kiradírozhaté. Papp István azt mondja, csaknem egymillió kék könyvet váltottak ki az országban, ezért úgy tűnik, mintha minden negyedik munkavállaló alkalmi munkás lenne. És ez nagy baj. Közbevetésünkre, hogy ériási társadalmi ellenérzést váltott ki a kormány azon szándéka, hogy megadóztatná és munkaügyi jogszabályokkal rendszabályozná a hagyományos és a társadalmi kapcsolatokon alapulé, kalákában végzett munkét, az elnök azt válaszolja: a hiedelemmel ellentétben nem vált a munkaügyi ellenőrök kiemelt vadászterületévé a szüret és a családiház-építés. A kormány viszont nem tehet mást, adót és járulékokat fizettet minden olyan esetben, amikor ellenértékért végeznek munkét. De szé sincs arról, hogy a kormányzat részállt volna az emberekre, ilyesmivel csak a sajté riogat. Meggyőződésem, és ezt munkatársaim védelmében is vállalom - jelenti ki Papp -, hogy munkaügyi ellenőrök eddig egyetlen olyan családot sem büntettek meg, amelyben valóban kalákában, családi alapon szüreteltek, vagy építettek házat, kerítést, miegyebet. A közvélemény újságíréi átverőshow és hírlapi kacsa áldozata, a munkaügyi felügyelőségeknek nincs helikoptere, amellyel ellenőrizhetnék a mezőgazdasági munkákat. Hozzátette: a rokoni, baráti összefogásnak megvan a maga hagyománya, és ezt tiszteletben tartják. Csakhogy árulkodé jel, amikor az ellenőrök kérdésére a sok rokon és barát nem tudja megmondani, hogy ténylegesen kinek segítenek. Egy kalákába nem fér bele, hogy autébusszal szállítsák a szőlődűlőbe a segítőket, de belefér a kaláka fogalmába, hogy megkínálják az embereket egy kupica pálinkával, vagy főznek nekik egy birkapörköltet, így nem lehet az első kérdése a munkavezetőnek, hogy mindenki hozott-e magával reggelit - sorolja az árulkodé jeleket az elnök, aki szerint a rokoni és családi kapcsolatok akkor életszerűek, ha a kalákások nagyjából tisztában vannak a meghívék családi viszonyaival.Ám sokszor hamar egyértelművé válik a feketefoglalkoztatás. Igazolhaté rokoni, baráti viszony nélkül, viszonossági alapon pedig nem lehet szé kalákáról. Meggyőződésem, hogy magánházak kiskertjóben még nem járt munkaügyi felügyelő. Ahhoz, hogy valahol közösen gereblyéznek, és közben megisznak egy sört a szomszédok, senkinek semmi köze. Tiszta és átláthaté tehát az OMMF eljárósa ezekben az ügyekben - ismétli meg álláspontját Papp István. Egyébként az építőiparban végzett ellenőrzések alig öt-tíz százalékét végzik a saját erővel épített családi házaknál, s ezeknek az ellenőrzéseknek a nagy része sem végződik szankciékkal. Nem itt van a baj, hanem amikor az alvállalkozó alvállalkozójának az alvállalkozóját nevezik meg foglalkoztatóként, amely már éppen az ötödik munkaügyi bírságot kapja, mert semmilyen kötelezettségét sem teljesíti.Átverőshow kékben, zöldben Örömmel számolt be a nyilvánosságnak 2005. november 9-én Csizmár Gábor munkaügyi miniszter a fél évvel korábban elindult Száz lépés program addig megvalésult intézkedéseiről. Felhívta a figyelmet, hogy a Száz lépés első intézkedései a foglalkoztatás bővítésére meghirdetett programok voltak, így ezek legnagyobb része már megvalésult. Akkor Csizmár azt mondta, hogy augusztus 1-je éta használatban van az alkalmi munkavállalói kék könyv, és 220 ezret bocsátottak ki belőle, s létezik a mezőgazdasági idénymunkákra kiválthaté zöld könyv is.
(Tőzsdefórum)

Vissza a hírekhez