A cikk teljes tartalma a HVG.Hu oldalon olvashaté: Fellélegezhet a kormány és az önkormányzatok többsége is, miután az Európai Bíréság a múlt héten úgy döntött: nem ellentétes az Uniós előírásokkal az iparűzési adó. Pérul jártak viszont az iparűzési adó eltörléséért pereskedő cégek.
Attól még nem kell szeretni, hogy az Európai Bíréság (EB) nem talált benne kivetnivalét - így is összegezhetők az adó-tanácsadói reagálások arra a múlt csütörtöki hírre, mely szerint a luxembourgi székhelyű testület szabad utat adott az iparűzési adónak (ipa). Ezzel ellentétes ítóletre csak az ipa legvérmesebb ellenzői számítottak azok után, hogy az EB szinte pontosan egy évvel ezelőtt jogszerűnek ítólte Olaszország hasonlé regionális adóját (HVG, 2006. október 14.). A múlt heti ítólet közvetlen előzménye, hogy a Zala Megyei Bíréság és a Legfelsőbb Bíréság kérte az EB döntését arról, összeegyeztethető-e az iparűzési adó a hozzáadottérték-adóról (héa) szóló Uniós irányelvvel, különös tekintettel arra, hogy a tagállamokban egyetlen forgalmi típusú adó lehet, mégpedig az általános forgalmi adó (áfa). Magyarországon eddig a Pénzügyminisztérium közlése szerint mintegy száz cég fordult bírósághoz amiatt, mert szerintük Magyarország 2004. május 1-jei Uniós csatlakozása éta a héa-irányelv következtében nem lehetne iparűzési adót szedni. Megoszlanak a vélemények arról, mi lett volna, ha az EB mégis elmeszeli az ipát. Voltak, akik a csatlakozásig visszamenőleg ezermilliárd forintos visszatérítési kötelezettségről beszéltek, de az EB korábbi ítóleteiből akár arra a következtetésre is lehetett volna jutni, hogy csak a jövőre nézve tiltja meg az ipát. Benne volt a kalapban az is, hogy csak azok lesznek jogosultak visszatérítésre, akik peres útra terelték az ipa ügyét - a PM szerint az utébbi esetben 25 milliárd forintnyi lett volna a visszafizetési kötelezettség. Most viszont azok a vállalkozások jártak pérul, amelyek teljes ellenállást tanúsítottak, például be sem vallották és meg sem fizették az iparűzési adót. Ez ugyanis adóhiánynak minősül, ami után 50 százalékos bírságot és (a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő) késedelmi pótlékot kell fizetni. Csak az utébbira kötelezett viszont az, aki bevallotta, de nem fizette meg az ipát. Kisebb vesztességgel úszták meg az ügyet azok, akik bevallották, befizették, majd ezt követően nullásra önellenőrizték bevallásukat, de nem kérték vissza az ipát: nekik 200 ezer forint önellenőrzési pótlékot kellett fizetniük. Ennél is évatosabb stratégiát ajánlott ügyfeleinek a Deloitte Zrt. - hangsúlyozta a HVG-nek Oszké Péter, az adótanácsadó cég a Kögázt és társait Luxembourgban is képviselő elnök-vezérigazgatója. A nullás önellenőrzéssel ugyanis a cégek elveszítették azt a jogukat, hogy az ipa összegét leírják a társasági adóból. A Deloitte viszont tanácsai miatt nem érzi magát kényelmetlenül, mert miután senki sem vehette biztosra az EB döntését, kifejezetten ellenőrizte ügyfelei ipás bevallását és befizetéseit, és azt tanácsolta nekik, hogy csak az önkormányzatok által kiküldött fizetési meghagyás ellen fellebbezzenek, illetve a folyószámla-kivonatukat vitassák. Így, ha a hazai bíróságokon még az első tárgyalás előtt visszavonják kérelmüket, legfeljebb 90 ezer forint, az ezt követően, de még az ítólethozatal előtt visszavont kérelmek esetén legfeljebb 270 ezer forint eljárósi illetéket kell fizetniük.
(HVG)

Vissza a hírekhez