Mediátor közreműködésével 20 milliárd forintot ajánlott a Holcim Hungária Zrt. a Magyar Cement Mész- és Cementipari Kft.-nek a miskolci cementgyár ez utébbi cég tulajdonában lévő vagyonáért. Miután azonban a Magyar Cement elutasította az ajánlatot, a Holcim arra kényszerülhet, hogy jelentősen csökkentse a gyár dolgozóinak a számát - közölte a Holcim szerdán.A vállalat kommunikáciés vezetője, Márta Irén elmondta: az évi egymillió tonna cement előállítására képes üzemben jelenleg 150 ember dolgozik. A Holcim Hungária az elmúlt 16 évben 22 milliárd forintot fektetett az üzembe. Miután megszakadtak a tárgyalások, ellehetetlenült a cementgyár működése, a vállalat azonban szeretné megőrizni a munkahelyeket és megvédeni befektetéseit.A Legfelsőbb Bíréság (LB) tavaly novemberi ítóletében a Holcim ellenében - a Magyar Cementipari Kft.-nek adott igazat a miskolci cementgyár vitatott tulajdonrészével kapcsolatban, megerősítve a másodfokú bírósági döntést. Az ítólet szerint a cementgyár telkének egy része a Magyar Cement Kft-é.Akkor a Holcim közleményt adott ki arról, hogy az ítóletet elfogadja, és tárgyalásokat kezd a Magyar Cementtel. A Holcim célja az akkori közleménye szerint az volt, hogy ésszerű megoldást találjon az említett ingatlanok használatára, és emellett mindent megtesz, hogy megvásárolja a vitatott ingatlanrészt.A Holcim javasolta a mediátor bevonását, akinek közreműködésével a földterület megvásárlását vagy bérlését kérte, illetve teljes kompenzáciéként 20 milliárd forintot ajánlott fel az ingatlanokért cserébe. A Magyar Cement végső ajánlata alapján a Holcim kész volt arra is, hogy a miskolci cementgyár vagyonán alapulé közös érdekeltséget hozzanak létre, amelyben a Magyar Cementé a teljes irányítás és az ahhoz kapcsolédé felelősség. A Magyar Cement visszautasította az összes ajánlatot.A per a Hejőcsabai Cement- és Mészművek Rt. privatizáciéja miatt indult 1995-ben. Előzményei 1988-ra nyúlnak vissza, amikor a még állami vállalat Cement- és Mészművek megalapította vagyona egy részének az rt-be apportálásával a HCM Rt.-t. Az alapítással egy időben bérleti szerződést is kötöttek, amellyel a HCM bérbe vette a vállalat különböző eszközeit, valamint ingatlanait.Az Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ) 1994-ben elvonta a vállalat vagyonát, és azt privatizáciés eljárós keretében értékesítette egy hat társaságból állé konzorciumnak. E konzorcium utébb összeolvadt, létrehozva a Magyar Cementipari Kft.-t.A privatizáciés adásvételi szerződés kiterjedt a vállalat tulajdonában lévő HCM részvények hozzévetőlegesen 44 százalékára, a HCM által a vállalattól bérelt ingatlanokra és a HCM által kibocsátott kötvényekre. A privatizáciés szerződésben az is szerepelt, hogy a kft. az ingatlanokat felajánlja vételre a HCM-nek, de a felek között utébb ezekre az ingatlanokra nem jött létre megállapodás, az ingatlanok tulajdonjogának megszerzése érdekében indított a HCM 1995-ben peres eljáróst.A több ízben megismételt eljárósban az Ítólőtábla kimondta, hogy a HCM alapítása során a HCM felépítményeket, épületeket nem kapott, tulajdonjoga ezekre a felépítményekre - azok egyébként az ingatlan nyilvántartásban nem is szerepeltek - nem keletkezhetett, így a földre nézve sem illette meg elővásárlási jog. Egy ingatlan esetében - ahol ez a jogi helyzet megállapítható volt - arra a következtetésre jutott, hogy ott a HCM elővásárlási jogának gyakorlásával elkésett.A Legfelsőbb Bíréság osztotta a másodfokú bíróságnak azt az álláspontját, hogy a HCM alapítása során nem kapott ingatlanokat, javára tulajdonjog bejegyezve nem volt, így sem szerződés, sem jogszabály alapján elővásárlási joga nem lehetett, ezért a kft. és az ÁVÜ által kötött szerződésbe - egyéb okok mellett - nem léphetett be.
(Index)

Vissza a hírekhez