A tanulószerződés jelentése, jellemzői:A gazdálkodé szervezet és a 16. életévét betöltött tanuló között gyakorlati képzés céljából megkötött írásbeli szerződés. A tanulószerződés megkötése előtt a gazdálkodé szervezet gyakorlati képzésre valé alkalmasságának elbírálását a gazdasági kamara és a szakképző iskola végzi. Érvényes tanulószerződés esetén a tanuló gyakorlati képzését a gazdálkodé szervezet, szakmai elméleti képzését pedig a szakképző iskola látja el. A tanulószerződés csak közös megegyezéssel médosíthaté. Megfogalmazza a gazdálkodé szervezet és a tanuló részére vonatkozó jogokat, kötelességeket.
A gazdálkodé szervezet részéről a legfontosabb kötelesség, hogy „gondoskodik a tanuló előírt követelmény szerinti képzéséről, szakmai fejlődéséről, továbbá egészsége és testi épsége megévásáról.” (1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről – továbbiakban SzTv). A tanuló részéről a legfontosabb kötelesség, hogy a gazdálkodé szervezetnek a képzésre vonatkozó utasításait végrehajtsa, a szakmai gyakorlati ismereteket a képességeinek megfelelően elsajátítsa, ne tanúsítson olyan magatartást, amellyel a gazdálkodé szervezet jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné.A tanulószerződés előnyei a gazdálkodé szervezetek számára, hogy saját nevelésű szakembereket tudnak képezni, biztosíthatják a szakmai utánpétlást.
A diák szempontjából a pénzbeli juttatással és a szolgálati időnek számító tanulóévekkel (melyek a nyugdíjóvek számításánál teljes értékű éveknek számítanak) a legerősebb ösztönző erő arra, hogy munkáját, tanulmányait magasabb színvonalon végezze.
A tanulószerződés, mivel közvetlenül a tanuló és a gazdálkodé szervezet köti, csak általuk médosíthaté. Az iskoláknak beleszélási jogosultságuk nincsen.
A SzTv 29. § - a szerint „A gazdálkodé szervezetnek a tanulószerződés kötési szándékét az iskolai felvételt megelőző naptári év végéig kell bejelentenie az illetékes területi gazdasági kamarának és a tanuló szakmai elméleti képzését elláté szakképző iskolának. Az első szakképzési évfolyam eredményes elvégzését követően a tanulószerződés kötési szándékot a tanítási év megkezdése előtti május hé 15. napjáig kell bejelenteni az illetékes területi gazdasági kamarának és a tanuló szakmai elméleti képzését elláté szakképző iskolának.”
Továbbá a megkötött tanulószerződéssel rendelkező tanulók szakképző iskolai felvétele - a szerződés jogi státuszára valé tekintettel - biztosított.
A tanulószerződést az illetékes területi kereskedelmi és iparkamara előtt kell megkötni, öt példányban. A tanulószerződés egy – egy példányát a gazdálkodé szervezetnek el kell juttatni a beiskolázé szakképző iskolához, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet Szakképzési Hozzájárulási Osztályához, a területileg illetékes Kereskedelmi és Iparkamarához. Egy – egy példány marad a szerződést kötő gazdálkodé szervezetnél és a tanulónál.
A 2003. évi XXIX. törvény médosította a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvényt, melynek értelmében 2005. január 1-jótől kötelező a tanulószerződés alkalmazása mindazok számára, akik ezután kezdik meg tanulmányaikat, illetve akik gyakorlati helyet változtatnak. A tanulószerződés automatikusan megszűnik a szakmai vizsga sikeres letételével, a tanulói jogviszony megszűnésével, tehát felbontani nem kell.Tanulészerződéses tanulók juttatásai:A SzTv 44.§-a szerint:
„(1) A tanulószerződés alapján a gazdálkodé szervezet a tanuló részére pénzbeli juttatást köteles fizetni.
(2) A tanuló pénzbeli juttatásának havi mértéke a 2007.01.01 előtt kötött tanulószerződések esetében, a szakképzési évfolyam első félévében - függetlenül az elméleti, illetőleg a gyakorlati képzési napok számától - a kötelező legkisebb munkabér legalább tizenöt százaléka, továbbá 2007. szeptember 1-től a minimálbér húsz százalékának megfelelő mértékű kiegészítő pénzbeli juttatás, /SzTv.48.§ (2.) szerint/ amennyiben hiány-szakképesítés (géplakatos, szerkezetlakatos, ács-állványozé, szakács) megszerzésére irányuló szakképzésben vesz részt a tanuló. 2008. január 1-től a juttatás 50% feletti része adóköteles.
A tanulmányi kötelezettségének eredményesen eleget tett tanuló pénzbeli juttatásának mértékét a szakképzési évfolyam második, illetőleg további féléveiben - a tanuló tanulmányi előmenetelét és szorgalmát is figyelembe véve - az előző félévben nyújtott pénzbeli juttatás havi összegének legalább tíz százalékával kell emelni. A pénzbeli juttatás összegéről tájókoztatni kell az illetékes szakképző iskolát.
Sikertelen félév után a tanuló juttatását nem kell emelni.
A tanuló pénzbeli juttatásának havi mértéke a 2007.01.01 után kötött tanulószerződések esetében, a szakképzési évfolyam első félévében - függetlenül az elméleti, illetőleg a gyakorlati képzési napok számától - a kötelező legkisebb munkabér legalább húsz százaléka. A tanulmányi kötelezettségének eredményesen eleget tett tanuló pénzbeli juttatásának mértékét a szakképzési évfolyam második, illetőleg további féléveiben - a tanuló tanulmányi előmenetelét és szorgalmát is figyelembe véve - az előző félévben nyújtott pénzbeli juttatás havi összegét emelni kell. A hiány-szakképesítésekre vonatkozó kiegészítő pénzbeli juttatást ebben az esetben is meg kell adni. A pénzbeli juttatás összegéről tájókoztatni kell az illetékes szakképző iskolát. Sikertelen félév után a tanuló juttatását nem kell emelni.(3) A tanuló pénzbeli juttatását utólag, a munkajogi szabályok figyelembevételével kell kifizetni.”
A pénzbeli juttatés a tanulót a tanulószerződésben meghatározott időponttól (képzés kezdete) kezdve a képzés teljes időtartamára - ideértve a tanulónak járó oktatási szünet időtartamát is – megilleti – a SzTv 45. § - a alapján.A szakképzési hozzájárulás terhére elszámolhaté juttatás felső határa 2004. január 1. éta a minimálbér 50%-a, 2007. szeptember 1-től a hiány-szakképesítések képzése esetén a minimálbér 70%-a.
A juttatást 29 % tb terheli a foglalkoztató oldaláról. A tanuló részéről mivel társadalombiztosítási szempontból ellátottnak minősül, a bruttó juttatásából levonandé az egészség - (4 +3 %) és a nyugdíjbiztosítási járulék (8,5 %). Más levonés a tanulószerződéssel foglalkoztatott diák bérjellegű juttatását a minimálbér 50%-ig nem érinti. A minimálbér 50 %-a feletti rész már adóköteles.A tanulók részére további juttatásokat kell biztosítani, melyekről a szakképzésről szóló törvény 4. § (2) bekezdés a) pontja alapján a 4/2002. (II. 26.) OM rendelet rendelkezik.
A rendelet 3. §-a szabályozza a tanuló számára biztosítandé kedvezményes étkeztetést, mely nem lehet kevesebb a dolgozóknak juttatott étkezési hozzájárulés adómentes összegénél (időarányosan!).
A rendelet 4. §-a a tanuló számára biztosítandé útiköltség-térítést szabályozza. Lényege, hogy a tanuló számára akkor kell útiköltség-térítést fizetni, ha a gyakorlati képzés, illetve a vizsgáztatás nem egy helységben van a szakképző iskolával.A jogszabályok alapján a tanuló számára továbbá biztosítani kell:
védőeszközöket;
tisztálkodási eszközöket;
munkaruhát;
foglalkozás-egészségügyi vizsgálatot – 89/1995. (VII.14.) Korm. rendelet szerint (nem azonos az iskolaorvosi vizsgálattal);
felelősségbiztosítást (nem baleset biztosítás);
munkavédelmi oktatást;
nem kötelező, de adhaté a jó munkára jutalom vagy akár szociális támogatás is.
A képzés szabályos folytatásának elengedhetetlen dokumentumai a következők:
szakmai és vizsgáztatási követelmény;
gyakorlati oktatás központi programja;
gyakorlati oktatás helyi programja (a gyakorlati képző készítheti a központi program alapján, tartalmazza a képzés egész időszakára vonatkozó ütemtervet, képzési tervet);
foglalkozási naplé, melyet a tanuló gyakorlati képzését végző személy vezet aminek tartalmaznia kell a szakmai tevékenységet, az ezekre fordított időt, a tanuló értékelését, munkavédelmi oktatás időpontját;
tanulói munkanaplé, melyet az iskola biztosít a tanuló számára, aki köteles azt magával hordani gyakorlati helyére, vezetni, a képző legalább havonta hitelesíti, gyakorlati érdemjeggyel ellátja;
munkavédelmi naplé - a tanuló munkavédelmi oktatásának meglétét igazolja, melyet rendszeresen meg kell tartani;
a tanuló jelenlétének napi nyilvántartása - ez történhet jelenléti ívvel, tanulói munkanapléval, illetve a foglalkozási napléban. Az együttműködési megállapodással történő gyakorlati képzés esetében a tanuló pénzbeli juttatása kivételével minden egyéb juttatás, dokumentácié biztosítása kötelező a tanuló számára!Költségelszámolás:A gazdálkodé szervezet a tanulóra vonatkozó képzés költségeit szabályos bizonylatolás és könyvelés alapján elszámolhatja a szakképzési költségei között. A részletes szabályokat a 13/2004-es OM rendelet határozza meg.
A tanulóképzéssel járó kiadások elszámolásának, illetve visszaigénylésének feltétele az NSZFI-hez történő bejelentkezés (legkésőbb a tanulószerződés megkötését követő egy hónapon belül), valamint a területileg illetékes kamara által kiállított Tanúsítvány -13/2004. (IV. 27.) OM rendelet szerint. Tanúsítványt akkreditáciés eljárós keretében állít ki a kamara. A képzőnek kamaránkhoz írásban kell eljuttatnia akkreditáciés igényét. Az éves elszámolás határideje február 15. A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet Szakképzési Hozzájárulási Osztály ( az Oktatási Minisztérium Alapkezelő Igazgatéságának jogutédja) felé elkészítendő éves szakképzési bevallásnál az alábbi költségek számolhaték el:

• a tanulónak adott pénzbeli juttatás és annak járulékai,
• a kedvezményes étkeztetés költségei,
• munkaruha, védőruha,
• tisztálkodási eszközök,
• útiköltség-térítés,
• kötelező felelősségbiztosítás,
• a rendszeres orvosi vizsgálat,
• a gyakorlati képzésben gyakorlati oktatéként, szakoktatéként foglalkoztatott dolgozó díjazása, tb- és egyéb járulékai, útiköltség-térítése, amennyiben a tanuló gyakorlati képzését és felügyeletét elláté dolgozó a hozzájárulásra kötelezettel munkaviszonyban áll,
• csoportos gyakorlati képzést szolgáló tárgyi eszközök stb. beszerzése, karbantartása,
• az alapképzés célját szolgáló tanműhelyek bérleti és közüzemi díjai.

2006. január 1-jótől a felsorolt pénzügyi kedvezményeken túl a gazdálkodé szervezet tanulónként havonta a minimálbér 24§-%-ával csökkentheti az éves adóalapját. Továbbá a 2003. évi XXIX. törvény alapján a minimálbér 20%-a tanuló/tanév anyagköltség is elszámolhaté, amennyiben van még fedezete a szakképzési hozzájárulásból. Hiány-szakképesítések esetében a minimálbér 40%-a tanuló/tanév anyagköltség számolhaté el.
2007. áprlisától tanulószerződéses tanulónként 15.000 Ft/év számolhaté el adminisztráciés költségként. (Nem haladhatja meg a mindenkori minimálbér 50 %-át.)Fontos kiemelten megjegyezni, hogy a gyakorlati képzésért a gazdálkodé nem kérhet és nem fogadhat el pénzbeli térítést a tanulótól vagy szülőjótől. A törvény megszegőjót a kamara eltilthatja a gyakorlati képzéstől.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Vissza a hírekhez