A 25 és 34 év közötti férfiak, valamint a 45 és 54 év közötti nők foglalkoztatási aránya nem tér el az Uniós átlagtól, de például a fiatalok alkalmazásában jelentős az elmaradás. Az alacsony képzettség gátolja a foglalkoztatás növekedését, és a községekben élők is súlyosan hátrányos helyzetűek.
Alacsony a foglalkoztatás Magyarországon, aminek egyebek mellett az az oka, hogy sokan nem is keresnek állást - olvashaté a CEMI, stratégiai tanácsadó cég jelentésében. A foglalkoztatásban érezhető elmaradás nem egyenletes a különböző társadalmi csoportokban, egyes kor és nem szerinti csoportok fogalkoztatottsága megközelíti, vagy meg is haladja az Európai átlagot. Több réteget ugyanakkor tetemes, 7-15 százalékpontos elmaradás jellemez. Kor és nem szerinti bontásban elemeztek a kutatók, és két markánsan különböző csoportot különítettek el. Az egyik, több mint 3 és fél milliós csoport az EU átlag közeli foglalkoztatottsági arányt mutat, ide tartoznak a 25 és 34 év közötti férfiak, a 35 és 44 év közötti teljes népesség, valamint a 45 és 54 év közötti nők. Ezzel szemben a másik, 3,3 millió főből állé csoport Európai átlagtól valé elmaradása megközelíti a 10 százalékpontot. Ebbe a csoportba tartoznak a 15 és 24 év közötti fiatalok, a 25 és 34 év közötti nők, a 45 és 54 év közötti férfiak és az 55 évnél idősebb generácié. A képzettség tekintetében még élesebben szétválé társadalmi csoportokat különítettek el, középiskolai végzettség nélkül ugyanis minimális az elhelyezkedés esélye. A 2001-es népszámlálés adatai szerint Magyarországon a 15 és 64 év közötti korosztályban mintegy 4,4 millió felnőttnek volt legalább középfokú végzettsége, kétharmaduknak volt munkájuk. A 300 ezer általános iskolát sem végzett kevesebb mint 10 százaléka dolgozott. Az adatokból kiderül, hogy az alacsony képzettség nagy száma gátolja a foglalkoztatás növekedését. A községekben élők között nemcsak a munkét végzők száma alacsony, hanem az átlagosnál jóval magasabb a képzetlenek és romák aránya. Miközben az ország népességének kevesebb mint 40 százaléka él községekben, a romáknak több mint a 60 százaléka. A kis településeken élők, az alacsony képzettségűek és a romák problémája tehát összekapcsolédik, és a foglalkoztatás növelését célzé gazdaságpolitikának erre tekintettel kell lennie.
(Népszava)

Vissza a hírekhez