Magyarország számára az Európai Unió tagjaként lényeges, hogy – a telephely választási döntések megalapozásához – a munkaerő foglalkoztatásával kapcsolatos költségek nagyságáról pontos képet mutasson. A kormányzat az élőmunka terheinek növelésével, illetve csökkentésével képes hatást gyakorolni a munkaerőköltség nagyságára. Kormányzati feladat a munkáltatók számára kötelezően előírt járulékok mértékének kialakítása, a munkadók által nyújtott, illetve a jogszabályok által szabályozott juttatások körének, feltételeinek, valamint mértékének meghatározása. A munkadói döntések e keretek között befolyásolják a munkaerőköltséget, a különböző juttatások mértékének, nagyságának meghatározása a menedzsment humánstratégiai döntéseinek tárgya.Ugyanakkor az érdek-képviseleti szervek részéről egyre határozottabb az a törekvés, hogy a munkavállaló szempontjából számottevő béren kívüli juttatások is alku tárgyát képezzék a munkáltatóval folytatott tárgyalásokon.
1. A KSH az EU statisztikai megfigyelési rendszerének alapján 1992-ben vezette be a munkaerőköltség-felvételt, előbb négyéves, majd 2002-től éves gyakoriságúvá vált a felvétel a legnagyobb munkáltatók számára.
2. A felvétel mutatékörét tekintve megfelel a folyamatosan változé EU-standardoknak éppúgy, mint a felhasználéi igényeknek. A munkaerőköltség-felvétel vonatkozási körét tekintve minden nemzetgazdasági ágra kiterjed.Minden négy évben egyszer – legközelebb 2008-ról – viszont a kisebb vállalkozásoktól is gyűjtünk informáciét az alkalmaztatás költségeinek alakulásáról. A kiadványban szereplő elemzés a megfigyelt körben végbement változásokra koncentrál, és a táblázatok is a legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozásokra és költségvetési, társadalombiztosítási intézmények teljes körére vonatkoznak.
(KSH)

Vissza a hírekhez