Az öregségi nyugdíj olyan saját jogú nyugellátás, amely meghatározott életkor (öregségi nyugdíjkorhatár) elérését követően, meghatározott szolgálati idő megszerzése esetén jár.Szolgálati időnek az az időszak tekinthető,amely alatt az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő személy a) nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett volt, vagy
ab) megállapodés alapján nyugdíjjárulékot fizetett, vagy
amelyet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szolgálati időként határoz meg.
Mennyi a nyugdíjkorhatár? Az öregségi teljes nyugdíjra azok a személyek jogosultak,akik legalább 20 év szolgálati időt szereztek és a 62. életévüket betöltötték; vagy
legalább 10 év szolgálati időt szereztek és 1991. január 1-je előtt ba) a nők esetében az 55.,
bb) a férfiak esetében a 60. életévüket betöltötték.
Ezen kívül öregségi résznyugdíjra válhat jogosulttá az is, aki nem rendelkezik az előírt 20 évi szolgálati idővel, dea nők esetében az 55., a férfiak esetében a 60. életévet 1991. január 1-je és 1993. június 30-a között töltötte be és eddig az időpontig legalább 10 évi szolgálati időt szerzett, vagy
a reá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt 2009. január 1-ig betölti és legalább 15 évi szolgálati idővel rendelkezik.
Főszabály szerint az öregségi nyugdíjkorhatár egységesen, mind a férfiaknál, mind a nőknél a 62. életév. Ettől eltérően - a 62. életévnél korábban - szabályozták az 1947. január 1-je előtt született nők és az 1939. január 1-je előtt született férfiak nyugdíjkorhatárát.Erre tekintettel a nők öregségi nyugdíjkorhatára, ha1940. január 1-je előtt született akkor az 55.;
1940-ben született akkor az 56.;
1941-ben született akkor az 57.;
1942-ben született akkor az 57.;
1943-ban született akkor az 58.;
1944-ben született akkor az 59.;
1945ben született akkor a 60.;
1946-ban született akkor a 61.
betöltött életév. A férfiak öregségi nyugdíjkorhatára, ha1938. január 1-je előtt született akkor a 60.;
1938-ban született akkor a 61.
betöltött életév. Az öregségi nyugdíjra valé jogosultság szabályai 2008. december 31-ét követően változni fognak. A legfontosabb változés az, hogy ettől az időponttól kezdődően csak az lesz jogosult az öregségi nyugdíjra, aki legalább 20 évi szolgálati időt szerzett. Hogyan lehet igényelni öregségi nyugdíjat? Az öregségi nyugdíj iránti igényaz igénylő lakóhelye szerint illetékes regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóságoknál és ezek kirendeltségeinél;
ha az elhunyt jogszerző korábban nyugellátásban részesült, akkor a Nyugdíjfolyósító Igazgatéságnál;
a vasutas dolgozók a szolgálati főnökségen, a munkaviszony megszűnése után a legutébbi szolgálati főnökségen
terjeszthető elő. A kérelmet csak írásban, az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon, az "Öregségi nyugdíjbejelentő lap"-on (ONYF. 3515/270/A) lehet előterjeszteni. Az igényléshez mellékelni kell a szolgálati időt igazolé okmányokat (például munkakönyvet, munkáltatói igazolást stb.), valamint az egyéb kedvezményre jogosíté okiratokat (például gyermekek születési anyakönyvi kivonatát) is.Az öregségi nyugdíj iránti igényt megelőzheti a szolgálati idő elismerése iránti kérelem. Ezt követően a nyugdíj megállapítás iránti igényt az "Igénybejelentés öregségi és rokkantsági nyugdíjhoz" elnevezésű igénybejelentő lapon (ONYF. 3515/272/A) kell előterjeszteni .Kik kaphatnak korkedvezményt? Akik az emberi szervezet fokozott igénybevételével járó vagy az egészségre különösen ártalmas munkét végeztek, az előírt öregségi nyugdíjkorhatárból korkedvezményre jogosultak . A korkedvezményre jogosíté munkakörök és munkahelyek jegyzékét 2007. január 1. előtt a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet tartalmazta. Korkedvezményre jogosíté munkakörnek minősült például a vájároké, a búvároké, vagy a sugárzé, radioaktív anyagokkal dolgozók munkaköre. Az irányadó nyugdíjkorhatárhoz képest kétévi korkedvezmény illeti megazt a nőt, aki legalább 8 évet korkedvezményre jogosíté munkakörben, valamint
azt a férfit, aki legalább 10 évet korkedvezményre jogosíté munkakörben és
azt a személyt aki legalább 6 éven át 100 kPa-nál nagyobb nyomású légtérben dolgozott.
Ezen kívül a korkedvezmény újabb egy-egy évvel növekszik,a nők esetében minden további 4 év korkedvezményre jogosíté munkakörben végzett;
a férfiak esetében minden további 5 év korkedvezményre jogosíté munkakörben végzett; valamint
100 kPa-nál nagyobb nyomású légtérben végzett minden újabb 3 évi
munka esetén után. A korkedvezményre - 2010. december 31-éig - a 2006. december 31-én hatályos rendelkezések szerinti munkakörök (munkahelyek) jogosítanak. 2010. december 31-éig a 2006. december 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni az egyes munkakörökre (munkahelyekre) vonatkozó különös számítási szabályokra is. A 2011. január 1-jótől a korkedvezményre jogosíté feltételek meghatározásáról külön törvény rendelkezik. Kiknek jár az előrehozott öregségi nyugdíj? Az előrehozott öregségi nyugdíjra azok jogosultak, akik már az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően megszerezték az előírt szolgálati időt.Ez alapján a nők az öregségi nyugdíjkorhatár elérést megelőzően 5 évvel alacsonyabb életkorban, de legkorábban az 55. életév betöltésétől is jogosulttá válhatnak a nyugdíjra, feltéve, hogyaki 1945. december 31-e után született legalább 38 év;
aki 1945-ben született legalább 37 év;
aki 1944-ben született legalább 36 év;
aki 1943-ban született legalább 35 év;
aki 1943. január 1-je előtt született legalább 34 év
szolgálati időt szerzett. A férfiak esetében az előrehozott öregségi nyugdíjra a nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően, csak a 60. életév betöltését követően van lehetőség, feltéve, hogyaki 1939. január 1-je előtt született legalább 37 év;
aki 1938. december 31-ét követően született legalább 38 év
szolgálati időt szerzett. Csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj Az előrehozott öregségi nyugdíj speciális esete a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj. Ez a nyugellátási forma abban az esetben állapítható meg, ha a születési év alapján a fent meghatározott szolgálati időből legfeljebb 5 év hiányzik. Ilyenkor, amennyiben a jogosult személy kéri megállapítható részére a nyugellátás, de csak csökkentett összegben.Például akinek a szükséges szolgálati idejóből 5 év hiányzik, annyiszor 0,5 %-kal csökkentett nyugdíjra jogosult, ahányszor 30 nap hiányzik a nyugdíjra jogosíté korhatár eléréséhez. Az előrehozott öregségi nyugdíj feltételeinek megállapításakor a gyermeket szülő nők és a gyermeket saját háztartásukban legalább 10 évig nevelő személyek további kedvezményeket is igénybe vehetnek.Ebben az esetben ugyanis a szolgálati időbegyermekenként egy év;
tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek esetén gyermekenként másfél év beszámíthaté.
Fontos tudni, hogy ez a kedvezmény azonban legfeljebb három gyermek után vehető igénybe és kizárólag akkor, ha az előrehozott öregségi nyugdíj megállapításához szükséges szolgálati idő hiányzik. Szintén csak a fenti célból számíthaté a szolgálati időhöz a rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíj folyósításának az ideje. Az öregségi nyugdíj összege Az öregségi nyugdíj összegét az elismert szolgálati idő és a figyelembe vehető havi átlagkereset alapján állapítják meg. A nyugdíj konkrét mértéke, azaz hogy a havi átlagkereset mekkora százaléka folyósíthaté nyugdíjként a szolgálati időtől függ.Ha valaki nyugdíjkorhatár elérésekor 10 év szolgálati idővel rendelkezik részére a havi átlagkereset 33 %-a állapítható meg öregségi teljes nyugdíjként.Az öregségi teljes nyugdíj mértéke10-től 25 éves szolgálati időig évi 2 %-kal;
25-től 36 éves szolgálati időig évi 1 %-kal;
36 évnyi szolgálati időtől minden további év 1,5 %-kal
emelkedik. Az öregségi teljes nyugdíj összege azonban a fenti számítés alapján sem lehet kevesebb az évente megállapításra kerülő legkisebb összegnél, amely 2004-ben 23 200 forint, 2005-ben 24 700 forint, 2006-ban 25 800 forint volt, 2007-ben pedig február 14-éig 26 830, február 15-étől 27 130 forint havonta. Amennyiben a nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset még ezt az összeget sem éri el, úgy a nyugdíj összege megegyezik a havi átlagkereset összegével. Az öregségi résznyugdíj számítása esetén viszont nincs legkisebb összeg meghatározva, ezért ezt mindig a havi átlagkereset szolgálati időtől függő százalékában határozzák meg. Amennyiben valaki magánynyugdíj pénztári tag is volt és az egyéni számláján lévő összeget saját döntése alapján nem utalta át a Nyugdíjbiztosítási Alap részére, a részére folyósíthaté öregségi nyugdíj összege a fenti médon meghatározott összeg 75 %-a lesz. A folyósított nyugdíjak értékének megőrzése érdekében a nyugellátásokat minden év januárjában emelikaz emelés évére tervezett fogyasztéi árnövekedés és
a tervezett országos nettó átlagkereset növekedésének
figyelembe vételével. 2012. december 31-ét követően a nyugdíj összegét továbbra is az elismert szolgálati idő és a figyelembe vehető havi bruttó átlagkereset alapján állapítják majd meg. Eltérés lesz azonban a kizárólag társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében fizetett nyugdíjjárulékok és az egyidejűleg a magánnyugdíj-pénztárba is történő befizetés esetén megállapításra kerülő összegek között. Az előbbi esetben 20 év szolgálati időre a havi bruttó átlagkereset 33 %-a jár majd öregségi nyugdíjként, s a szolgálati idő minden újabb éve után ez a mérték 1,65 %-kal fog növekedni.Amennyiben valaki magánnyugdíj-pénztári tag is és az egyéni számláján lévő összeget nem utalta át a Nyugdíjbiztosítási Alap részére, úgy 20 év szolgálati idő után a nyugdíj mértéke a havi bruttó átlagkereset 24,40 %-a lesz. Ez a mérték a szolgálati idő évenkénti emelkedésével 1,22 %-kal emelkedik. Kik jogosultak a tizenharmadik havi nyugdíjra? A tizenharmadik havi nyugdíjra nem csak az öregségi nyugdíjban részesülő személyek jogosultak, hanem - az ideiglenes özvegyi nyugdíjban részesülők kivételével - mindazok, akik egyéb társadalombiztosítási nyugellátásban (például rokkantsági nyugdíjban vagy szülői nyugdíjban) részesülnek. A jogosultság feltétele, hogy a személy a tárgyévet megelőző év legalább egy napján, valamint a folyósítás hónapjában nyugellátásban részesüljön. A tizenharmadik havi nyugdíj összegét a tárgyév november havi nyugellátás összegéhez viszonyítva állapítják meg.Így a tizenharmadik havi nyugdíj2004-ben a tárgyév novemberében járó nyugellátás összegének 50 %-a;
2005-ben a tárgyév novemberében járó nyugellátás összegének 75 %-a;
2006-tól a tárgyév novemberében járó nyugellátás összegének 100 %-a.
A tizenharmadik havi nyugdíjat évente két részletben - legkésőbb májusban és novemberben - folyósítják. Az első részlet összege2004-ben a tárgyhavi nyugellátás összegének 25 %-a;
2005-ben a tárgyhavi nyugellátás összegének 37,5 %-a;
2006-tól a tárgyhavi nyugellátás összegének 50 %-a.
A második részlet összege pedig megegyezik a tizenharmadik havi nyugdíj 2004-től évenként megállapított összegének és az első részlet összegének a különbözetével. A tizenharmadik havi nyugellátás megállapításánál a folyósítási hónapra járó nyugellátás összegénekaz ideiglenes özvegyi nyugdíj,
a nem társadalombiztosítási ellátás,
az egyes személyes szabadságot korlátozé intézkedésekkel, valamint a semmissé nyilvánított elítóléssel összefüggésben járó emelés,
a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék,
az 1991. évi XII. törvény alapján megszüntetett nyugdíj-kiegészítés helyébe lépő pótlék
nélküli összegét kell figyelembe venni.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Vissza a hírekhez