A két új Uniós tagállam csatlakozásával a Kormány elfogadta azt a jogszabályt is, amely a román és bolgár munkavállalók magyarországi foglalkoztatását rendezi. A magyar Kormány 2006 végén a magyar munkaerőpiac fokozatos megnyitásáról döntött a román és a bolgár munkavállalók előtt 2007. január 1-jótől. A 354/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet határozza meg a román és bolgár állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának átmeneti szabályait [Magyar Közlöny 161. száma, II. kötet]. Az ütemezett nyités azt jelenti, hogy Bulgária és Románia Uniós tagságának első két évében 219 db FEOR számmal azonosított szakmára terjed ki az automatikus, könnyített engedélykiadás. Az érintett szakmában a Magyarországon dolgozni szándékozé román és bolgár állampolgárok foglalkoztatásához kérni kell ugyan munkavállalási engedélyt, de annak megadásánál nem veszik figyelembe a magyar munkaerőpiac helyzetét. A listán szereplő foglalkozások felsorolásában elsősorban a felsőfokú és szakiskolai végzettséget igénylő munkakörök szerepelnek: műszaki mérnökök, a felsőfokú és középfokú egészségügyi szakmák, gazdasági és pénzintézeti ügyintézők, irodai és ügyviteli jellegű foglalkozások, üzletkötők, felsőfokú kulturális és művészeti foglalkozások, technikusok, könnyűipari, építőipari és a feldolgozóipari szakmák. A listán nem szerepelő szakmákban az általános szabályok (munkaerő-piaci helyzet vizsgálatával) szerint adja ki a munkaügyi központ a munkavállalási engedélyt. Ugyanakkor fontos szabály, hogy a rendelet 1. § (2) bekezdése értelmében a rendelet hatálya nem terjed ki a román és bolgár állampolgárok magyarországi foglalkoztatására, ha e személyt Romániában, Bulgáriában letelepedett munkáltató szolgáltatásnyújtás keretében kiküld, kirendel, vagy munkaerő-kölcsönzés keretében küldi a magyar foglalkoztatóhoz. A munkaügyi központ tehát nem kérhet munkavállalási engedélyt a szolgáltatásnyújtás keretében Magyarországon dolgozó román és bolgár munkavállalók tekintetében a magyar foglalkoztatótól, mivel itt érvényesülnie kell a szolgáltatások szabad áramlásának, ez azt jelenti, hogy ezen esetekben egyáltalán nem kell a magyar foglalkoztatónak munkavállalási engedélyt szerezni, még könnyítettet sem. A FEOR listát a Kormány negyedévente az érdekképviseletek bevonásával felülvizsgálja a munkaerő-piaci helyzet alapján. További fontos szabályok, hogy az a bolgár, illetve román állampolgár, aki a csatlakozás időpontjában (2007. január 1.) megszakítás nélkül, legalább 12 hónapja legálisan munkavállalóként dolgozik Magyarországon, a továbbiakban szabadon, munkavállalási engedély nélkül vállalhat munkét hazánkban. Az engedélymentességét az illetékes munkaügyi központ igazolja. Továbbá, a szabad munkavállalási jog megilleti azokat a bolgár és román munkavállalókat is, akik a csatlakozást követően kezdenek legálisan dolgozni Magyarországon, megszakítás nélkül, legalább 12 hónapot. Munkavállalási engedély nélkül foglalkoztathaté annak a 12 hónapja, megszakítás nélkül legálisan, Magyarországon dolgozó bolgár és román állampolgárnak a családtagja is, aki 2007. január 1-jón jogszerűen családtagként a bolgár és román állampolgárral Magyarországon tartózkodott. Hasonléan szabadon vállalhat munkét Magyarországon annak a bolgár és román állampolgárnak a családtagja is, aki 2007. január 1-jótől legalább 18 hónapig tartózkodik Magyarországon a román és bolgár állampolgárral. A 12 hónapos szabály hatálya alá tartozé állampolgárok és a családtagok foglalkoztatásának engedélymentességét a foglalkoztató vagy az engedélymentességre jogosult személy kérelmére a regionális munkaügyi központ igazolja. Az igazolás nem feltétele a munkavállalás megkezdésének. A mentesség igazolása iránti kérelemhez mellékelni kell majd a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítését, fennállását tanúsíté dokumentumot. A családtagoknak mellékelniük kell a családi jogállást, valamint a jogszerű tartózkodás tényét igazolé hatósági okiratot is.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Vissza a hírekhez