Általános korlátozások:
A tizenhat éven aluli fiatal munkavállaló munkaviszony létesítéséhez törvényes képviselőjónek hozzájárulása is szükséges. (Kivéve a korlátozottan cselekvőképes személyt, aki e nélkül is létesíthet munkaviszonyt.)
A Munka Törvénykönyve szerint munkaviszonyt munkavállalóként az létesíthet, aki tizenhatodik életévét betöltötte.
Iskolai szünet tartama alatt munkaviszonyt létesíthet az is, aki tizenötödik életévét betöltötte és általános iskolában, szakiskolában, középiskolában nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytat.Még ez alél is van kivétel, mivel a külön jogszabályban meghatározott művészeti, sport-, modell- vagy hirdetési tevékenység esetén a tanköteles gyermek a gyámhatóság engedélyével egyéb munkavégzésre irányuló jogviszony keretében az itt meghatározott feltételektől eltérően is foglalkoztathaté, de ezt csak a 2001. július 1-jót követően létesített jogviszonyokra lehet alkalmazni.(Tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló tizennyolcadik életévét betölti. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbíthaté legfeljebb annak a tanévnek a végéig, amelyben a huszadik életévét betölti.)A nem munkajogviszonyra, hanem az ún. munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatott 18. év alattiak esetén is alkalmazni kell a Munka tv. fiatal munkavállalókra előírt rendelkezéseit.Fiatal munkavállaló:
Az, aki 18 évesnél fiatalabb a jog értelmében e kategériába sorolandé, ezért a foglalkoztatásánál néhány előírást be kell tartani:- nem szabad olyan munkára alkalmazni, amely testi alkatára, illetve fejlettségére tekintettel rá hátrányos következményekkel járhat. Azokat a munkaköröket, amelyekben fiatal munkavállaló nem, vagy csak meghatározott munkafeltételek biztosítása esetén, illetve előzetes orvosi vizsgálat alapján foglalkoztathaté, jogszabály határozza meg.,
- munkaideje legfeljebb napi nyolc éra, illetve heti negyven éra lehet. Fiatal munkavállaló esetében egy hétnél hosszabb munkaidőkeret nem alkalmazhaté. A munkaidő megállapításánál a több munkáltató részére történő munkavégzés munkaidejót össze kell számítani,
- ha a fiatal munkavállaló napi munkaideje a négy és fél érát meghaladja, részére legalább harminc perc munkaközi szünetet kell biztosítani,
- napi munkájának befejezése és a másnapi munkakezdés között legalább tizenkét éra pihenőidőt kell biztosítani,
- éjszakai munkára, rendkívüli munkavégzésre, valamint ügyeletre, illetve készenlétre fiatal munkavállaló nem vehető igénybe.Több szabadság:
A fiatal munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár, utoljára abban az évben, amelyben a fiatal munkavállaló a tizennyolcadik életévét betölti.Társadalombiztosítási kötelezettségek:
Munkaviszonyban, vagy egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban a diák munkavállalók biztosítási és járulékfizetési kötelezettségét az általános szabályok szerint kell elbírálni. Magánnyugdíj-pénztári tagságot viszont nem kell létesíteni, mivel azt első ízben a pályakezdőknek kell létesíteni, mely értelemszerűen az iskolai tanulmányok befejezése után keletkezik.
A tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló nyári gyakorlaton történő foglalkoztatása esetén a képzési idő teljes tartama alatt fennáll a biztosítás és a szakképzési törvényben előírt díjazás, amely a nyári szakmai gyakorlat időtartamára is megilleti őket.
A szakképzési törvény értelmében, a szakképzésben tanulószerződés nélkül részt vevő tanulót az összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára díjazás illeti meg. Ez nem lehet kevesebb a szakképzési törvényben meghatározott tanulószerződés alapján kötelezően fizetendő pénzbeli juttatás mértékénél, azaz a minimálbér 15 százalékánál. Amennyiben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama egy hónapnál rövidebb, vagy ha a tanuló a gyakorlatról bármilyen ok miatt távol marad, akkor a díjazás összegét arányosan csökkenteni kell, illetőleg arányosan növelni, ha az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama egy hónapnál hosszabb. A tanulószerződéssel nem rendelkező tanuló a nyári gyakorlat tartama nem áll biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban, vele kapcsolatban járulék, illetve tételes EHO fizetésének a kötelezettsége nem merül fel.
Ha ezen tanulók – mivel törvény ezt nem tiltja - emellett egyéni vagy társas vállalkozók, akkor a tényleges jövedelmük után meg kell fizetni a mindenkori szabályok szerinti járulékokat.Hivatkozott jogszabály:
Munka tv. 72. §, 72/A. §, 75. §, 129/A. §, 132. §.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Vissza a hírekhez