Jogszerűen a munkaviszony megszüntethető:közös megegyezéssel,
rendes felmondással (határozatlan idejű munkaviszony esetén),
rendkívüli felmondással,
azonnali hatállyal a prébaidő alatt,
a határozott időből még hátralévő időre (legfeljebb 1 évre)jutó átlagkeresetnek a munkáltató által a munkavállaló részére történő megfizetésével (határozott idejű munkaviszony esetén).
A munkaviszony ettől eltérő megszüntetése jogellenes.A munkaviszony jogellenes megszüntetése a munkáltató által A munkaviszony jogellenesen munkáltatói megszüntetésének leggyakoribb esetei:a felmondás indoka nem felel meg az Munka Törvénykönyve előírásainak,
nem tartják be a rendkívüli felmondásra vonatkozó határidőket,
elmulasztják az intézkedéseket írásba foglalni.
Ha a bíróság megállapítja, hogy a munkáltató a munkavállaló munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, a munkavállalót - kérelmére - eredeti munkakörében kell továbbfoglalkoztatni . Lehetőség van azonban arra, hogy a munkáltató kérelmére a bíróság mellőzze a munkavállaló eredeti munkakörbe történő visszahelyezését, feltéve, hogy a munkavállaló továbbfoglalkoztatása a munkáltatótól nem várhaté el . Ugyanakkor nem kérheti a munkáltató a munkavállaló eredeti munkakörben valé foglalkoztatásának mellőzését a bíróságtól, ha: a munkáltató intézkedése a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe, a hátrányos megkülönböztetés tilalmába, illetve felmondási védelembe ütközik, vagy
a munkáltató a választott szakszervezeti tisztségviselőre előírt munkajogi védelemben részesülő munkavállaló munkaviszonyát előzetes szakszervezeti egyeztetés, illetve vélemény kikérése nélkül szüntette meg .
Ha a munkavállaló nem kéri, vagy a munkáltató kérelmére a bíróság mellőzi a munkavállaló eredeti munkakörbe történő visszahelyezését, a munkaviszony a jogellenességet megállapító határozat jogerőre emelkedése napján szűnik meg . Munkáltatéi kártérítés A munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén meg kell téríteni a munkavállaló elmaradt munkabérét (egyéb járandóságait) és felmerült kárát. Kárként azonban csak olyan jövedelemcsökkenés, kiadás megtérítése igényelhető, ami a munkaviszony jogellenes megszüntetésével oksági összefüggésben áll. Nem kell a munkáltatónak megtérítenie a munkabérnek (egyéb járandóságnak), illetve a kárnak azt a részét, ami máshonnan megtérült . A gyakorlatban "máshonnan megtérülő" jövedelemként kell például figyelembe venni a munkaügyi központ által (a volt munkavállalónak) munkanélküli-járadékként folyósított összeget. A "máshonnan megtérülő" jövedelmen túlmenően a munkavállalót - ha munkaviszonya nem rendes felmondással szűnt meg - az elmaradt munkabéren és a felmerült káron túlmenően megilleti a felmentési időre járó átlagkeresete és a rendes felmondás esetén járó végkielégítés is. Ha a munkavállaló nem kéri vagy a munkáltató kérelmére a bíróság mellőzi a munkavállaló eredeti munkakörbe történő visszahelyezését, a bíróság a munkáltatót - az eset összes körülményeinek, így különösen a jogsértés és annak következményei súlyának mérlegelésével - a munkavállaló legalább 2, legfeljebb 12 havi átlagkeresetének megfelelő összeg megfizetésére kötelezi . Határozott idejű munkaviszony jogellenes megszüntetése A határozott idejű munkaviszony munkáltató általi jogellenes megszüntetése esetén az elfogadott gyakorlat szerint az érintett munkavállaló vagylagosan kérhetia határozott időből még hátralévő időre (maximum 1 évre) járó átlagkeresetét , vagy
a jogellenes munkaviszony megszüntetés törvényi jogkövetkezményeinek az alkalmazását, ennek megfelelően az eredeti munkakörében valé továbbfoglalkoztatását, és elmaradt munkabérének (egyéb járandóságainak), esetleges kárának megtérítését, vagy
az elmaradt munkabérének (egyéb járandóságainak), és minimum 2, maximum 12 havi átlagkeresetének a megfizetését, továbbá felmerült kárának megtérítését (amennyiben a munkavállaló nem kéri az eredeti munkakörében valé továbbfoglalkoztatását, vagy a munkáltató kérésére a bíróság mellőzi a visszahelyezést, feltéve, hogy a munkavállaló továbbfoglalkoztatása a munkáltatótól nem várhaté el). Az első esetben, az eredeti munkakörében valé továbbfoglalkoztatás esetén a kiesett időt a munkaviszony tartamába be kell számítani.
Munkaviszony jogellenes megszüntetése munkaerő-kölcsönzésnél Munkaerő-kölcsönzésnél - tekintettel arra, hogy a munkaerő-kölcsönzés ideiglenes jogviszony - a munkaviszony munkáltató általi jogellenes megszüntetésekor nincs lehetőség arra, hogy a bíróság a munkavállaló továbbfoglalkoztatásáról döntsön, a munkavállaló részére a jogellenes megszüntetéssel okozott sérelmet anyagilag kell orvosolni. Ennek megfelelően a jogellenes megszüntetés esetén a bíróság a munkavállaló kérelmére - az eset összes körülményeinek, így különösen a jogsértés és annak következményei súlyának mérlegelésével - a munkavállaló legalább 1 havi, legfeljebb 6 havi átlagkeresetének megfelelő összeg megfizetésére kötelezheti a kölcsönbeadót E mellett meg kell téríteni a munkavállaló elmaradt munkabérét, egyéb járandóságát, és felmerült kárát (de nem kell megtéríteni a munkabérnek, egyéb járandóságnak, illetve kárnak azt a részét, ami máshonnan megtérült). Ha a munkavállaló munkaviszonya nem felmondással szűnt meg, a fentieken túlmenően megilleti a felmentési időre járó átlagkeresete is . Amennyiben a munkaerő-kölcsönzés határozott időre jött létre, a bíróság a munkavállaló kérelmére a megszüntetés időpontjában a munkaviszonyból még hátralévő időre járó, legfeljebb azonban 6 havi átlagkereset megfizetésére kötelezi a kölcsönbeadót . A munkaviszony - a kölcsönbeadó általi jogellenesen megszüntetés esetén - a jogellenességet megállapító bírósági határozat jogerőre emelkedése napján szűnik meg, kivéve, ha a jogvita elbírálásáig a határozott idejű jogviszony a jogellenes intézkedés nélkül is megszűnt volna . A munkaviszony jogellenes megszüntetése a munkavállaló által Előfordulhat, hogy nem a munkáltató, hanem a munkavállaló szünteti meg jogellenesen a munkaviszonyát. A munkavállalóval szemben a jogellenes munkaviszony megszüntetés jogkövetkezményeinek alkalmazására kerülhet sor például, ha a munkavállaló a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó írásbeli nyilatkozatot elmulasztotta, a felmondási időt nem tölti le, a rendkívüli felmondással kapcsolatos szabályokat vagy a munkakör-átadásával, elszámolással kapcsolatos szabályokat megsértette.Munkavállaléi kártérítés A munkavállaló, ha munkaviszonyát nem a Munka Törvénykönyvében előírtak szerint szünteti meg, köteles a munkáltató számára a rá irányadó felmondási időre járó átlagkeresetének megfelelő összeget megfizetni, és a munkáltató jogosult az ezt meghaladó kárának érvényesítésére is . Határozott idejű munkaviszony munkavállaló általi jogellenes megszüntetése esetén a munkavállaló köteles megfizetni a munkáltatónak a rá irányadó felmondási időre járó átlagkeresetnek - mint kötbérjellegű kártérítésnek - megfelelő összeget . Ha azonban a határozott időből még hátralévő időtartam rövidebb, mint a fentiek szerint számított időtartam, úgy a munkáltató csak a hátralévő időre járó átlagkereset megfizetését követelheti a munkavállalótól. A munkáltatói igények érvényesítése során a munkavállaló által okozott kár megtérítésére vonatkozó szabályokat kell irányadónak tekinteni, azaz a munkáltató a munkavállalóval szembeni kárigényét elsősorban bíróság előtt érvényesítheti. Amennyiben azonban a munkáltatónál alkalmazandé kollektív szerződés ilyen irányú rendelkezéseket is tartalmaz, a munkáltató a kárát - egy, a kollektív szerződésben szintén meghatározott értékig - a munkavállalóval szemben közvetlenül, vagyis bíréi út nélkül is érvényesítheti kártérítési határozattal .
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Vissza a hírekhez