A vezető állású munkavállaló Maga az Mt. (Munka Törvénykönyve) ad definíciét ad arra vonatkozóan, hogy kit kell vezető állású munkavállalónak (vezetőnek) tekinteni.Így vezetőnek minősül:a munkáltató (a munkaszervezet) vezetője (a továbbiakban: a) típusú vezető); (Nem ritka, hogy a munkaszervezetet nem egy, hanem egyidejűleg több - azonos jogállású - munkavállaló irányítja - pl. egy korlátolt felelősségű társaságnak 2 munkaviszonyban lévő ügyvezetője van. Ebben a helyzetben ezek mindegyike vezetőnek minősül.)
a munkáltató vezetőjónek a helyettese (a továbbiakban: b) típusú vezető); (Ilyen helyettes az a munkavállaló, aki a vezető távolléte és akadályoztatása esetén annak teljes jogkörében járhat el, és/vagy aki hatáskörénél, feladatainál fogva meghatározó befolyással rendelkezik a munkáltató működésére, gazdálkodására (BH 2002/414.). Az önmagában még kevés, hogy a munkavállaló munkakörében, elnevezésében a "helyettes" szé szerepel, ha a munkaszervezet irányításában elfoglalt helye nem meghatározó jelentőségű .)
Szintén vezetőnek minősül az a munkavállaló, akit a tulajdonos (illetve a tulajdonosi jogokat gyakorlé szerv)- a munkáltató működése szempontjából meghatározó jelentőségű munkakör betöltésére (jelentős döntési jogkör, kiemelt felelősség) tekintettel - döntésével annak minősít (a továbbiakban: c) típusú vezető).
Fontos megjegyezni, hogy a tulajdonos olyan tartalmú döntéséről, miszerint a munkavállaló - betöltendő munkaköréből adódéan - meghatározott speciális szabályok tekintetében vezetőnek (c) típusú vezetőnek) minősül, és így szigorúbb szabályozés alá esik - az érintett munkavállalót a munkaviszony létesítésekor írásban tájókoztatni kell . (Abban az esetben, ha a munkáltató elmulasztja ennek a közlését, megállja a helyét az az értelmezés is, hogy ilyenkor nem lehet az érintett munkavállalót vezető állásúnak tekinteni.) A munkaviszony fennállása alatt hozott ilyen tulajdonosi döntés a munkavállaló munkaviszonyát - eltérő megállapodás hiányában - nem érinti . A munkaviszony megszüntetése Mindhárom típusú vezető munkaviszonyának megszüntetése esetén az Mt. általános szabályait (1992. évi XXII. tv. 86-94. §) a X. fejezet speciális szabályainak figyelembe vételével kell alkalmazni. Ha a vezető munkaviszonya határozott időre létesült, annak megszüntetésére az általános szabályok alkalmazandék . Rendes felmondás Ha a vezető határozatlan idejű munkaviszonya rendes felmondással szűnik meg, erre a rendes felmondás általános szabályai közül az Mt. 89. § (2) bekezdésében, valamint a 90-92. §-ban foglalt rendelkezései nem terjednek ki .Ezáltala rendes felmondást nem kell megindokolni, és
a felmondási tilalmakra, valamint a felmondási időre vonatkozó rendelkezéseket sem kell alkalmazni (pl. nincs felmondási védelem).
A felek e rendelkezéstől megegyezéssel eltérhetnek, hiszen ezt az Mt. megfelelő passzusa nem zárja ki . Rendkívüli felmondás A vezetővel szemben alkalmazott rendkívüli felmondás esetén alapvetően az Mt. általános szabályai az irányadóak . A felmondás jogát az általános szabályok szerinti szubjektív határidőn belül lehet gyakorolni, vagyis a rendkívüli felmondés alapjául szolgáló okról valé tudomásszerzéstől számított 15 napon belül. Eltérés van azonban az általános szabályok szerinti objektív - jogvesztő - határidőben, miután a vezetők tekintetében az Mt. szigorít: a felmondás jogával a munkáltató legfeljebb az ennek alapjául szolgáló ok bekövetkeztétől számított 3 éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig élhet, vagyis az általános szabályok szerinti 1 éves határidő 3 évre hosszabbodik meg . Ha a munkáltató a vezetővel szemben rendkívüli felmondással él, figyelemmel kell lennie az Mt. azon általános szabályára is, hogy ha a felmondás jogát testület jogosult gyakorolni, úgy a szubjektív határidőnél meghatározó jelentőséggel bíré tudomásszerzés időpontjának azt kell tekinteni, amikor a rendkívüli felmondás okáról magát a testületet (pl. korlátolt felelősségű társaság taggyűlése, részvénytársaság közgyűlése) - mint a munkáltatói jogkört gyakorlé szervet - tájókoztatták, és nem azt, amikor pl. az egyes tagok erről tudomást szereztek . A munkaviszony megszüntetésekor járó díjazás Mindhárom típusú vezető munkaviszonyának megszüntetése esetén főszabályként az Mt.-nek az adott munkaviszony megszüntetési formára vonatkozóan érvényes általános szabályait kell alkalmazni. Speciális szabály érvényesül azonban akkor, ha a munkáltató a vezető munkaviszonyát csőd- vagy felszámolási eljárós során szünteti meg. Ilyen esetben a munkaviszony megszüntetésekor járó díjazásból (pl. felmondási időre járó átlagkereset, végkielégítés stb.) a munkáltató legfeljebb 6 havi átlagkeresetet köteles előre megfizetni a vezető részére, míg az ezt meghaladó díjazás csak a csőd-, vagy felszámolási eljárós megszűnésekor, illetőleg a felszámolási zárómérleg (vagy záró egyszerűsített mérleg) jóváhagyása után válik esedékessé . Munkaviszonyban állé vezető tisztségviselő tisztségének megszűnése Vezető tisztségviselő tisztségének megszűnése esetén gondot okozhat, hogy a Gt. (Gazdasági társaságokról szóló törvény) szabályai mellett hogyan kell alkalmazni az Mt.-nek a vezető munkaviszonyának megszüntetésére vonatkozó szabályait.A Gt. szerint a vezető tisztségviselői megbízás megszűnika megbízási időtartam lejártával,
visszahívással,
valamely törvényi kizáró ok bekövetkeztével,
lemondással, vagy
halállal . .
Vezető tisztségviselőnél elsődlegesen azt kell vizsgálni, hogy a vezető tisztségviselői feladatokra, valamint a további - munkaviszony keretében ellátandé - feladatokra a felek egy vagy több jogviszonyt létesítettek-e. Ha ezekre egy jogviszony jött létre, úgy a vezető tisztségviselő legfőbb szerv általi visszahívása, a határozott idő lejárta, valamely törvényi kizáró ok bekövetkezte a munkaviszonyt is megszünteti, míg különállé jogviszonyok esetén ezek csak a vezető tisztségviselői megbízást szüntetik meg, és nem érintik magát a munkaviszonyt.Vezető tisztségviselő lemondása A vezető tisztségviselő tisztségének lemondással történő megszüntetése esetén gondot okozhat, hogy nincs teljes összhang az Mt. és a Gt. megfogalmazása, széhasználata között. Az Mt. "felmondás", a Gt. pedig "lemondás" kifejezést használ. Amennyiben egy egységes jogviszony jött létre a vezető tisztségviselő tekintetében, úgy a tisztségről valé lemondás értelemszerűen a munkaviszony megszüntetését is maga után kell, hogy vonja, míg különállé jogviszonyok esetében - a lemondás mellett - magának a munkaviszonynak a felmondással történő megszüntetése is szükséges.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Vissza a hírekhez