A munkavállalói titoktartási kötelezettségét két munkajogi alapelv, a jóhiszeműség és tisztesség elve érvényesüléséből kiindulva lehet levezetni, a munkaviszonyban állé felek mindegyikétől elvárhaté, hogy a másik fél érdekeit is figyelembe véve úgy járjon el, hogy azzal a másiknak indokolatlanul hátrányt ne okozzon.A munkavállaló köteles a munkája során tudomására jutott üzleti titkot valamint a munkáltatóra, illetve a tevékenységére vonatkozó alapvető fontosságú informáciékat megőrizni. Ezen túlmenően sem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely munkaköre betöltésével összefüggésben jutott a tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következménnyel járna. A titoktartás nem terjed ki a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájókoztatási kötelezettségre . A Munka Törvénykönyve (Mt.) vonatkozó rendelkezése a munkavállaló titoktartási kötelezettségét fogalmazza meg. E törvényhelyi rendelkezés az Mt-ben rögzített ahhoz az alapelvhez is kapcsolédik, amely - külön jogszabályi felhatalmazás hiányában - a munkaviszony fennállása alatt a munkáltató gazdasági érdekét veszélyeztető munkavállalói magatartás tilalmát mondja ki Az üzleti titok fogalma Azt, hogy mi minősül üzemi, üzleti titoknak, illetve alapvető fontosságú informáciénak, soha nem általánosságban, hanem az adott munkáltató szempontjából, érdekeinek ismeretében lehet meghatározni. A gyakorlatban erre vonatkozóan minden munkáltatónál léteznek olyan belső szabályok, amelyek - ha nem is tételes felsorolást, de - támpontot adnak a meghatározáshoz.A titoktartási kötelezettség határainak megállapítása rendkívül nehéz és számos szubjektív elemet is tartalmazhat, ezért célszerű, ha a munkáltató és a munkavállaló a nyilvánosságra hozhaté adatok körében előzetesen megállapodik.A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerint üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolédé minden olyan tény, informácié, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása a jogosult jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette . A Polgári Törvénykönyv emellett azt is prébálja körülhatárolni, hogy mi nem minősül üzleti titoknak, ezt természetesen a munkáltatónak is figyelembe kell vennie: Nem minősül üzleti titoknak az állami és a helyi önkormányzati költségvetés, illetve az Európai közösségi támogatás felhasználásával, költségvetést érintő juttatással, kedvezménnyel, az állami és önkormányzati vagyon kezelésével, birtoklásával, használatával, hasznosításával, az azzal valé rendelkezéssel, annak megterhelésével, az ilyen vagyont érintő bármilyen jog megszerzésével kapcsolatos adat, valamint az az adat, amelynek megismerését vagy nyilvánosságra hozatalát külön törvény közérdekből elrendeli. A nyilvánosságra hozatal azonban nem eredményezheti az olyan adatokhoz (technolégiai eljárósok, műszaki megoldások, gyártási folyamatok, munkaszervezési és logisztikai módszerek, továbbá know-how) valé hozzáférést, amelyek megismerése az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna, feltéve, hogy ez nem akadályozza meg a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét . Ha a munkavállaló a titoktartási kötelezettségét a munkaviszonya fennállása alatt megszegi (pl. üzleti titkot hoz a média tudomására, amelyet az közöl is, vagy rendszeresen izalmas informáciékat szolgáltat a konkurens cégnek), az - természetesen a kötelezettségszegés súlyától függően - akár a rendkívüli felmondást is megalapozhatja. Egyébként pedig kártérítési kötelezettséget is keletkeztethet, és enyhébb esetben - ha a munkavállalóra érvényes kollektív szerződés lehetővé teszi - fegyelmi eljáróst is eredményezhet a titoksértő munkavállalóval szemben.Titoktartés a munkaviszony megszűnése után A titoktartási kötelezettség igen sok esetben nem szűnik meg a munkaviszony megszűnésével, hiszen a munkáltatónak ezt követően is érdeke lehet, hogy bizonyos informáciék ne kerüljenek illetéktelenek birtokába. A munkavállalót a titoktartási kötelezettség a munkaviszony megszűnését követően azonban csak akkor terheli, ha a munkáltató és a munkavállaló ilyen tartalmú megállapodást köt (aminek nyilván az lesz az egyik sarokpontja, hogy a munkavállalót e fogadalmáért valamilyen médon honorálják). A titoktartási kötelezettség a munkaviszony megszűnését követően tehát csak megfelelő ellenérték fejében kötött megállapodés alapján terheli a munkavállalót. Az ellenérték nagyságrendjóben a felek szabadon állapodnak meg, mely kifizetésre kerülhet egy összegben, vagy részletekben, de összegének igazodnia kell ahhoz, hogy a tilalom milyen mértékben nehezíti meg a volt munkavállaló megélhetését, álláskeresését. A megállapodásra a polgári jog szabályai az irányadóak, így az ellenérték meghatározásakor ügyelni kell a szolgáltatás, ellenszolgáltatés arányára.A tilalom a munkaviszony megszűntekor kezdődhet és ezen időponttól számított három évig terhelheti a munkavállalót. Éppen ezért a bizalmi állásokra kötött munkaszerződések rendszerint már tartalmaznak a titoktartási kötelezettségre vonatkozó külön kikötést. E kötelezettség időtartamának meghatározása célszerűen annak figyelembevételével kell, hogy történjen, hogy a munkavállaló részére hozzáférhető tikos vagy bizalmas informáciék mennyi idő alatt évülnek el, mennyi idő alatt veszítik el aktualitásukat. Lényeges Mt. rendelkezés azonban, hogy erre irányuló megállapodás megkötése esetén sem terhelheti a munkavállalót titoktartási kötelezettség 3 évnél hosszabb időtartamban. A munkáltató és a munkavállaló között a munkaviszony megszűnését követően is fennállé titoktartásra vonatkozóan létrejött megállapodásra az Mt. a polgári jog szabályainak alkalmazását rendeli . A közigazgatási szerveknél foglalkoztatott munkavállalóknak írásbeli titoktartási nyilatkozatot kell tenniük, amelynek megtételéig nem állíthaték munkába . A munkavállaló a tudomására jutott államtitkot és szolgálati titkot érvényességi időn belül illetéktelen személy tudomására, vagy nyilvánosságra nem hozhatja. Ha a büntető-, polgári vagy közigazgatási eljárósban a titoktartásra kötelezettnek államtitkot képező adatról kell nyilatkoznia, a titoktartási kötelezettség alél előbb felmentést kell kérnie. Az államtitok és szolgálati titok fogalmát és kapcsolédé kötelezettségeket az államtitokról és a szolgálati titokról szóló törvény tartalmazza . Az államtitok és szolgálati titok megsértésével kapcsolatos cselekményeknek már nemcsak munkajogi és polgárjogi, hanem büntetőjogi következményei is vannak
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Vissza a hírekhez