A munkabérből levonás csak jogszabály, végrehajthaté határozat vagy a munkavállaló hozzájárulása alapján történhet, erről a Munka törvénykönyve rendelkezik (1992. évi XXII. tv., a továbbiakban: Mt.). Jogszabály alapján vonhaté le:

• a munkavállaló részére nyújtott munkabér-előleg
• a személyi jövedelemadó-hátralék;
• az egészségbiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék, a magán-nyugdíjpénztári tagdíj ;
• a munkavállalói járulék.
• Végrehajthaté határozat alapján történhet levonés a munkabérből bírósági, vagy közigazgatási végrehajtás során (pl. tartásdíj levonása).

A munkavállaló bármikor megbízást adhat a munkáltatónak arra, hogy

• a munkabéréből meghatározott összeget a rendelkezésének megfelelő helyre utaljon;
• a munkabéréből bizonyos összeget az általa megjelölt más célra (pl. üzemi étkeztetés) levonjon.
  

Ez utébbi munkavállalói igény teljesítését a munkáltató el is háríthatja, akárcsak a szakszervezeti vagy érdekképviseleti tagdíj levonását. Ha azonban a munkáltató egy munkavállalója ilyen irányú megbízását teljesíti, úgy másik munkavállalója megbízásának teljesítését már nem utasíthatja el. Mindenkor tilos azonban a levonásért, illetve a tagdíjnak a szakszervezet részére történő átutalásáért ellenértéket követelni a munkavállalótól. A munkabérből történő levonés alapja A munkavállaló munkabéréből történő levonés alapja, vagyis az az összeg, amiből le lehet vonni:

• a jövedelemadó, az egészségbiztosítási- és nyugdíjjárulék,
• valamint a munkavállalói járulék levonása után fennmaradó minden olyan juttatás, amelyet a bérköltség, illetve a béralap terhére kell kifizetni (munkabérösszeg),
• a betegszabadság idejére fizetett összeg,
• a végkielégítés,
• a jutalom.
  

A munkabérből történő levonás mértéke A munkabér levonhaté mértéke:

• főszabály szerint: 33 százalék,
• meghatározott esetekben: 50 százalék.
  

A munkabér 33 vagy 50 százalékét meghaladó is lehet a levonás, ha az azután fennmaradó rész meghaladja az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének ötszörösét (ez 2006-ban 129 000 forintot, 2007-ben 134 150 forintot jelent).Mikor lehet levonni a munkabér 50 százalékét? A nettó munkabérnek legfeljebb az 50 %-áig terjedhet a levonés az alábbi követelések tekintetében:

• tartásdíj,
• szüléssel járó költség,
• tartásra irányuló járadékszerű szolgáltatás,
• az adóssal szemben fennállé munkavállalói munkabér követelés,
• jogalap nélkül felvett munkavállalói munkabér és társadalombiztosítási ellátás.
  

Több letiltás esetén az összes levonás ugyancsak a munkabér 50 százalékáig terjedhet. Milyen összegre nem terjedhet ki levonás? A végrehajtés alél mentes a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely megfelel az öregségi nyugdíj legkisebb összegének (vagyis a munkabér fennmaradó 26 830 forintos részéből további követeléseket már nem lehet levonni, akkor sem, ha a 33, illetve 50 százalékos mérték miatt erre lehetőség lenne) . A gyermektartásdíj és a szüléssel járó költségeket azonban ettől a korlátozástól függetlenül, a munkabér feléig érvényesíteni lehet. A munkabérből történő levonás sorrendje A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) határozza meg, hogy milyen sorrendben kell a követeléseket levonni.Olyan munkavállalónál, akinek munkabérét több levonás is terheli, a munkáltató csak az alábbi sorrend szerint vonhat le a munkabérből:

• gyermektartásdíj,
• egyéb tartásdíj,
• munkavállalói munkabér és a vele egy tekintet alá eső járandóság,
• a büntető és a büntetés-végrehajtási, valamint a szabálysértési eljárósban az adóssal szemben megállapított, az állam javára fizetendő összeg, a vagyonelkobzásból eredő követelés (a polgári jogi igény kivételével),
• adó, társadalombiztosítási követelés és más köztartozás,
• egyéb követelés,
• a végrehajtási eljárósban kiszabott rendbírság.
  

A sorrendben előbb állé követelés teljes kielégítése után lehet a sorban hátrább állé követelést kielégíteni. Az ugyanazon pont alá eső több követelés egymás közötti sorrendjót az határozza meg, hogy az egyes követelésekre vonatkozó letiltások (a levonés alapjául szolgáló okiratok) közül melyik érkezett előbb a munkáltatóhoz. A bíróság ettől a sorrendtől eltérően elrendelheti, hogy az a)-e) pontokban meghatározott követelések közül ugyanazon pont alá eső több követelést arányosan kell kielégíteni. Köteles-e a munkáltató levonni az összeget? A munkáltatónak kötelezettsége a letiltásban meghatározott összeg levonása az adós munkabéréből. A munkáltató kötelessége, hogy legkésőbb a letiltás átvételét követő munkanapon

• értesítse az adóst a letiltásról,
• intézkedjók, hogy a munkabér esedékessé válásakor (a kifizetésének napján) a letiltott összeget a munkabérből vonják le, és fizessék ki a végrehajtást kérőnek, illetőleg kivételesen utalják át a végrehajtéi letéti vagy más számlára,
• értesítse a letiltás foganatosításának akadályáról a letiltást kibocsáté szervet.

A levonások teljesítésének elmulasztása esetén a munkáltató készfizető kezesként felel. Ha a kötelezettséget a munkáltató ügyintéző alkalmazottja szándékosan szegi meg, és a munkáltatótól a le nem vont összeget nem lehetett behajtani, ő az, aki készfizető kezesként felel . Ez azt jelenti, hogy a munkáltatótól, illetve - az utébbi esetben - az ügyintézőtől is követelhető a le nem vont összeg.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Vissza a hírekhez