Kártérítési felelőssége munkavállalónak: a munkavállaló a munkaviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. A vétkes károkozás, ha a munkavállalónak felréhaté (nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben tőle elvárhaté). Szándékos károkozás esetén a munkavállaló a teljes kárt köteles megtéríteni, gondatlan károkozásnál azonban a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a munkavállaló egyhavi átlagkeresetének ötven százalékét. Kollektív szerződés vagy munkaszerződés a károkozás, illetve a károkozé körülményeire, így különösen a vétkesség fokára, a károkozás jellegére, gyakoriságára, valamint a munkavállaló beosztására tekintettel a kártérítés mértékét ettől is szabályozhatja. A kártérítés mértékét a munkaszerződés legfeljebb másfél havi, a kollektív szerződés legfeljebb hathavi átlagkeresetig határozhatja meg; ettől érvényesen eltérni nem lehet.Gondatlan károkozás esetén is teljes kárért felel a pénzintézet pénztári számfejtője és ellenőre a számfejtés körében előidézett vagy az ezzel összefüggő ellenőrzés elmulasztásával vagy hiányos teljesítésével okozott kárért. Ha a kárt több munkavállaló együttesen okozza, vétkességük, a megőrzésre átadott dolgokban bekövetkezett hiány esetén pedig munkabérük arányában felelnek. Amennyiben a kárt többen szándékosan okozták, egyetemleges kötelezésnek van helye. Nem kell a munkavállalónak megtérítenie a kárnak azt a részét, amely a munkáltató közrehatása következtében állott elő.Kártérítési felelőssége vezető állású munkavállalóknak: a vezető állású munkavállalók a vezetői tevékenységük körében, illetőleg az összeférhetetlenségi szabályok megszegésével okozott kárért a polgári jog szerinti kárfelelősséggel tartoznak, azaz az okozott kárt teljes egészében kötelesek megtéríteni. A gondatlan károkozásért valé vezetői felelősség erősebb az általános munkavállalói felelősségnél, ugyanis ilyenkor a vezető kártérítési kötelezettsége 12 havi átlagkeretének összegéig terjedhet.Kárfelelősség a visszaszolgáltatási, elszámolási kötelezettséggel átvett dolgokért: a munkavállaló vétkességére tekintet nélkül a teljes kárt köteles megtéríteni a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandéan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel. Mentesül a felelősség alél, ha bizonyítja, hogy a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő, vagy a munkáltató nem biztosította a biztonságos őrzés feltételeit. A fentiek szerinti szigorú, teljes anyagi felelősség csak akkor terheli a munkavállalót, ha a dolgot (szerszám, termék, áru, anyag stb.) jegyzék vagy elismervény alapján vette át. A pénztárost, a pénzkezelőt vagy értékkezelőt e nélkül is terheli a felelősség az általa kezelt pénz, értékpapír és egyéb értéktárgy tekintetében.Leltárfelelősség: leltárhiány az értékesítésre, forgalmazásra vagy kezelésre szabályszerűen átadott és átvett anyagban, áruban (leltári készlet) ismeretlen okból keletkezett, a természetes mennyiségi csökkenés és a kezeléssel járó veszteség mértékét (forgalmazási veszteség) meghaladó hiány. A felelősség megállapításának rendjót - kollektív szerződés hiányában - a munkáltató állapítja meg. A felelősség feltétele:

• a leltárfelelősségi megállapodás megkötése,
• a leltári készlet szabályszerű átadása-átvétele, valamint
• a hiánynak a leltározási rend szerint bonyolított megállapítása.

A leltárfelelősségi megállapodást írásba kell foglalni. Ebben meg kell határozni a leltári készletnek azt a körét, amelyért a munkavállaló felelősséggel tartozik. Amennyiben a leltári készletet több munkavállaló kezeli, csoportos leltárfelelősségi megállapodás is köthető. A leltárfelelősségi megállapodás eltérő rendelkezése hiányában a készletet egyedül kezelő a hiány teljes összegéért felel. A hiányért felelős személy legfeljebb 6 havi átlagkeresete mértékéig felel, ha a készletet felelősséggel nem tartozé személy is kezeli. Csoportos felelőség esetén - ha a leltárfelelősségi megállapodés a felelőség megosztását nem rendezi - a munkavállalók átlagkeresetük arányában felelnek, de a kártérítés mértéke nem haladhatja meg az átlagkeresetük 6 havi együttes összegét.A leltárhiányért valé felelősség csak azzal a munkavállalóval szemben érvényesíthető, aki a két egymást követő leltározás közötti időszaknak legalább a felében a munkáltatónál, illetve az adott munkahelyen dolgozott. Kárfelelőssége a munkáltatónak: a munkáltató a munkaviszony keretében a munkavállalónak okozott kárért vétkességre tekintet nélkül teljes mértékben felel, kivéve, ha bizonyítja, hogy a kárt működési körén kívül eső elháríthatatlan ok vagy kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. A munkáltató működési körébe esnek különösen a munkáltató által, feladatai során kifejtett tevékenységgel összefüggő magatartásból, a használt anyag, felszerelés, berendezés és energia tulajdonságából, állapotából, mozgatásából és működéséből eredő okok. Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amelyet a munkavállaló elháríthatatlan magatartásával idézett elő. A legfeljebb 10 főt foglalkoztató magánszemély munkáltató csak vétkessége esetén felel a munkavállalónak okozott kárért. A munkáltató a munkavállaló elmaradt jövedelmét, dologi kárát, a sérelemmel, illetve ennek elhárításával összefüggésben felmerült indokolt költségeit, valamint nem vagyoni kárát köteles megtéríteni
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Vissza a hírekhez