Versenytilalmi megállapodás
A Munka Törvénykönyve az együttmûködési kötelezettség,
A Munka Törvénykönyve az együttműködési kötelezettség, illetve a jóhiszemű eljárós követelménye körében szabályozza a munkáltató, a munkavállaló, valamint a volt munkavállaló egyes adatvédelmi kötelezettségeit. Ennek speciális esete, melyet az Mt. 3. §-ának (5)-(6) bekezdése tartalmaz, a volt munkavállalót terhelő titoktartási kötelezettség.
A törvény értelmében, kizárólag a munkáltató és a munkavállaló között kötött megállapodés alapján, a munkaviszony megszűnése után sem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné. Ez alél kivétel, ha erre jogszabály feljogosítja (pl. tanúzási kötelezettség teljesítése során).
A megállapodásra a polgári jog szabályai érvényesek, még abban az esetben is, ha azt a munkaszerződésbe foglalták. A munkáltató ebben megfelelő ellenértéket köteles a volt munkavállalónak biztosítani (a bírósági gyakorlatban általában az átlagkereset felét tekintik megfelelőnek ebből a szempontból). Ez az ellenérték egy összegben vagy részletekben, akár havonta is kifizethető. Nem jelent rendeltetésszerű joggyakorlást viszont, ha a havi részletekben történő kifizetés ideje a munkaviszony időtartamára esik, ez a fajta "előzetes" kifizetés ugyanis a munkabérre vonatkozó előírások megkerülésére alkalmas.
Ebben a körben új szabályozés a Munka Törvénykönyve jogharmonizáciés célú módosításáról szóló 2005. évi VIII. törvénnyel bevezetett rendelkezés, mely a szakszervezet érdekében eljáré személyeket és az üzemi tanács tagjait a tudomásukra jutott üzleti titok tekintetében terheli meg titoktartási kötelezettséggel. Üzleti titok a Ptk. 81. §-ának (2) bekezdése szerint "a gazdasági tevékenységhez kapcsolédé minden olyan tény, informácié, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása a jogosult jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette". Az Mt. 22/A §-ának (3) bekezdése szerint nem kell külön polgári jogi megállapodást kötni az ilyen titoktartási kötelezettségről, ez anélkül is terheli az ebbe a körbe tartozé személyeket munkaviszonyuk megszűnését követően is.A munkajogi versenytilalmi megállapodás
A munkáltatók és a munkavállalók gazdasági érdekei összeütközésének kényes területe a versenytilalmi megállapodás.
Miért fontos ez, mit szolgál a megállapodás?
A munkavégzés során a munkavállaló által megszerzett belső informáciéknak gazdasági értékük van, főleg, ha azokat esetleg versenytársak szereznék meg. Hasonléan nagy értéke van egy munkavállalónak, vagy az általa kezelt ügyfélkapcsolatoknak. A versenytilalmi megállapodés azt szolgálja, hogy a cégek gazdasági érdeke ne sérüljön olyan esetekben, ha a munkavállaló tudását, tapasztalatát konkurens cégben kívánja kamatoztatni.
A megállapodás lényege, hogy a munkavállaló egy adott ideig nem helyezkedhet el konkurens cégnél, vagy nem indíthat ilyen tevékenységű vállalkozást. Ez eddig a cég érdekeit védi, viszont a munkavállaló nem kerülhet egyoldalúan hátrányba azzal, hogy indokolatlanul megnehezítik az elhelyezkedését. Ezért törvény szabályozza az ilyen típusú megállapodások korlátait.
A tilalom és annak időtartama
Az elhelyezkedés vagy cégalapítás tilalmát a felek csak megállapodásban köthetik ki. Ez lehet a munkaszerződés vagy egy külön megállapodás is. Ilyen megállapodásnak tekinthető az is, ha egy szerződés tartalma szerint a munkaviszony megszűnését követően korlátozza a munkavállaló más cégnél (konkurens) történő munkavégzését, hasonlé tevékenységű cégben valé részvételét. A tilalom időtartama – amely a munkaviszony megszűnésétől kezdődik – nem határozhaté meg három évnél hosszabb mértékben.
Mit kap a munkavállaló a megállapodás fejében?
Nagyon fontos, hogy egy ilyen kötelezettségvállalásért a munkavállalónak megfelelő ellenértéket kell kapnia, amelyet szintén rögzíteni kell a megállapodásban.
Mekkora lehet ez az ellenérték?
Az ellenérték szabadon állapítható meg, azonban itt is érvényesül az a polgári jogban általános szabály, hogy az ellenszolgáltatásnak arányosnak kell lennie a szolgáltatással. A szerződést ugyanis - a polgári jogi szerződésekhez hasonléan - feltűnő értékaránytalanságra hivatkozással meg lehet támadni a bíróságon. Az ellenérték lehet egyszeri vagy rendszeres, akár havonta történő kifizetés is. Az ellenérték és a munkavállalót ért hátrány arányosságának eldöntése nem egyszerű, a megállapodás megkötésekor meglévő, előre láthaté tényekből, a munkaerő piacon szokásos ellenértékből lehet kiindulni. A bíréi gyakorlat a kikötött ellenértéket akkor tekinti megfelelőnek, ha az a munkaviszony megszűnésekori éves bruttó átlagkereset felének felel meg annyi évre, ahány évre a versenytilalom szél.
Megállapodás megszegése
A megállapodás megszegése esetén a volt munkavállaló kártérítés fizetésére kötelezhető. Ennek mértékét minden esetben a bíróság határozza meg figyelembe véve a felek megállapodását, valamint a ténylegesen okozott kár mértékét is.
A megállapodásban szereplő tilalmat pontosan körül kell határolni, és viszonylag szűken meghúzni a határait. Nem lehet a munkavállalót kiszorítani három évre az egész ágazatból. Olyan kört lehet csak meghatározni pl. a tevékenység és a földrajzi elhelyezkedés körülírásával, ahol a munkavállaló munkavégzése valóban hátrányos helyzetbe hozhatja korábbi cégét.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)