Munkaadók tájékoztatási kötelezettsége a munkavállaló felé
A munkafeltételek ismertetésével összefüggésben a munkaadó tájékoztatási kötelezettsége törvényi megfogalmazást kapott
A munkafeltételek ismertetésével összefüggésben a munkadó tájókoztatási kötelezettsége törvényi megfogalmazást kapott a Munka Törvénykönyvében.
A tájókoztatást kétféle médon lehet megtenni. Egyik formája, hogy a jogszabályban meghatározott pontokat figyelembe véve közli a munkafeltételeket a munkadó a munkavállalóval. A másik megoldás, hogy csak a jogszabályi rendelkezésre, vagy pedig a kollektív szerződésre utalva adja meg a tájókoztatást a munkavállaló részére a munkáltató. A tájókoztatás történhet a munkaszerződés megkötésekor azzal, hogy a munkaszerződés mellékleteként rendelkezésre bocsátja a munkáltató a tájókoztatást, de ez nem része a munkaszerződésnek, de akár úgy is, hogy a tájókoztatás kötelező elemeit beépítik a munkaszerződésbe. A tájókoztatás kiterjed a munkaidő beosztására, vagyis a munkarendre, a bérfizetés elemeire, napjára, a munkába lépés időpontjára, a rendes szabadság számítás médjára és annak kiadási előírásaira, a felmondási időre vonatkozó szabályokra és arra, hogy a munkáltató szélesebb hatályú kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e, vagy sem. Amennyiben a munkadó tájókoztatási kötelezettségének nem tesz eleget, a munkavállaló megállapítási pert kérhet a bíróságtól, majd ezt követően esetleges anyagi igényeit is érvényesítheti. Amennyiben a foglalkoztatás külföldön történő munkavégzés céljából jön létre, a tájókoztatási kötelezettség ennek megfelelően médosul, a munkáltatónak a tájókoztatást a kiutazás előtt kell megtennie, melyben közölni kell a munkavégzés helyét, időtartamát, a pénzbeli juttatás pénznemeit, a természetbeni juttatás mértékét és a hazatérésre vonatkozó előírásokat. Minden munkáltató a munkaszerződés megkötését követő 30 napon belül írásban köteles eleget tenni tájókoztatási kötelezettségének.
A munkaszerződés megkötését követő változásokról is 30 napon belül köteles írásban a munkavállalót tájókoztatni a munkáltató.
A munkáltató a munkaszerződés megkötésével egyidejűleg köteles tájókoztatni a munkavállalót a napi munkavégzéshez szükséges, illetve kapcsolédé - az Mt.-ben tételesen felsorolt - lényeges informáciékról.
Fontos hangsúlyozni, hogy a tájókoztatási kötelezettségnek a munkáltató a munkaszerződés megkötésekor - és nem később - köteles eleget tenni. A tájókoztatás történhet széban, azonban a tájókoztatást a munkaszerződés megkötésétől számított 30 napon belül írásban is a munkavállaló rendelkezésére kell bocsátani.
A munkáltató - a tájókoztatási kötelezettség alapján - a munkaszerződés megkötésekor az alábbiakról köteles tájókoztatni a munkavállalót:
a) az irányadó munkarendről,
b) a munkabér egyéb elemeiről,
c) a bérfizetés napjáról,
d) a munkába lépés napjáról,
e) a rendes szabadság mértékének számítási médjáról és kiadásának, illetve
f) a munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idő megállapításának szabályairól,
g) arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e, valamint
h) a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet megnevezéséről, illetőleg arról, hogy a munkáltatónál működik-e üzemi tanács (központi üzemi tanács, üzemi megbízott).
A munkáltató továbbá az alábbiakról köteles tájókoztatni a munkavállalót:
i) a munkaköri feladatokról,
j) a munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettségről (kivéve, ha ezt jogszabály határozza meg)
Az a), b) c), e), f) pont alatti tájókoztatás jogszabály, illetve kollektív szerződés rendelkezésére történő hivatkozással is megadhaté; ebben az esetben elegendő a jogszabály, illetve a kollektív szerződés megfelelő szakaszát feltüntetni a tájókoztatóban a szöveges kifejtés helyett. Kollektív szerződésre valé utalás esetén a munkáltatónak gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállaló a mindenkor hatályos kollektív szerződés szövegét megismerhesse.
A d), i) és j) pontokban foglaltakat sem jogszabály, sem kollektív szerződés nem pétolhatja.
A tájókoztatási kötelezettség nem csupán a munkaviszony létrejöttekor a munkáltatót terhelő egyszeri kötelezettség, hanem a tájókoztatás-adás teljesítése folyamatos kötelezettséget jelent a munkáltató számára: a tájókoztatási kötelezettség körébe tartozé kérdések változásáról a munkáltató legkésőbb a változás hatálybalépését követő 30 napon belül köteles írásban tájókoztatni a munkavállalót. A változés adódhat jogszabály változásából (pl.: az Mt.-ben médosul a rendes szabadság mértékének számítási médja), kollektív szerződés kötéséből vagy módosításából, a munkáltató döntéséből (pl.: átszervezi a munkarendet). Ugyanígy a változás hatálybalépését követő 30 napon belül köteles írásban tájókoztatni a munkáltató a munkavállalót a munkáltató megnevezésének, lényeges adatainak változásáról.
a) az irányadó munkarend
A munkarend tájókoztatást nyújt abban, hogy egyműszakos, többműszakos, vagy megszakítás nélküli rendben történik a munkavégzés.
Többműszakos munkarendnek minősül, ha a munkáltató napi üzemelési ideje meghaladja a munkavállaló napi teljes munkaidejót és a munkavállalók időszakonként rendszeresen, egy napon belül egymást váltva végzik azonos tevékenységüket.
Megszakítás nélküli munkarend csak a jogszabályban előírt feltételek megléte esetén állapítható meg, vagyis:
a) a munkáltató működése naptári naponként 6 érát meg nem haladó időtartamban, illetve naptári évenként kizárólag a technolégiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetel és
a) a munkáltató társadalmi közszükségletet kielégítő alapvető szolgáltatást biztosít folyamatosan, vagy
ab) a gazdaságos, illetve rendeltetésszerű működtetés - a termelési technolégiából fakadó objektív körülmények miatt - más munkarend alkalmazásával nem biztosíthaté; vagy
b) a munkaköri feladatok jellege ezt indokolja.
A munkarendet - amennyiben nincs kollektív szerződés, illetve a kollektív szerződés nem rendelkezik erről - a munkáltató állapítja meg.
A munkarendi tájókoztatás történhet jogszabály, illetve kollektív szerződés rendelkezésére történő hivatkozással is.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)