Önmagában a munkaszerződés megkötése még nem eredményezi a munkaviszony kezdetét, mert a Munka törvénykönyve úgy rendelkezik, hogy a munkaviszony kezdete - főszabály szerint - a munkavállaló munkába lépésének napja. A munkaszerződés megkötése után tehát ténylegesen munkába is kell lépnie a munkavállalónak ahhoz, hogy a munkaviszony megkezdődjön. A munkaszerződés megkötése és a munkába lépés napja között mindkét félnek fel kell készülni a szerződéses kötelezettség teljesítésére. Előfordulhat olyan helyzet, hogy a munkaszerződés megkötésekor a munkavállaló keresőképtelen állapotban van, beteg, ezt az állapotát azonban a munkáltató előtt elhallgatta. Az is lehetséges, hogy a munkaszerződés megkötése és a munkába lépés napja között eltelt időben betegedett meg. Amennyiben a munkaszerződésben prébaidőt kötöttek ki, a munkaviszonyt a munkáltató azonnali hatállyal megszüntetheti. Ha prébaidőt nem kötöttek ki, az egyik megoldés az, hogy a munkáltató tudomásul veszi a munkavállaló keresőképtelen állapotát, és felgyégyulását követően fogadja a munkaviszonyát, megkezdő munkavállalót.
A másik megoldés az, hogy amint arra jogi lehetőség nyílik, a munkaviszonyt a munkáltató megszünteti. Akkor, ha a körülményekből egyértelműen nyilvánvalé, hogy a munkavállaló a tartós keresőképtelen állapotát szándékosan elhallgatta, ezzel megszegte azt a kötelezettségét, hogy a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során köteles a munkáltatóval együttműködni. Ilyenkor hivatkozási alap lehet a munkáltató részéről az, hogy a munkavállaló a munkaviszonnyal össze nem egyeztethető magatartást tanúsított, ami a rendkívüli felmondásra is alapot adhat.
Ha keresőképtelenséget okozé betegség miatt nem tud a munkavállaló munkába lépni és betegségéről a munkaszerződés megkötésekor nem tudott, a munkaviszony megkezdődik annak ellenére, hogy ténylegesen nem lépett munkába a munkavállaló. A munkavállalót évenként 15 nap betegszabadság illeti meg. Amennyiben az előző munkahelyén még nem vette igénybe azt, a beteg dolgozó munkaviszonya betegszabadsággal indul, ha részben már igénybe vette, akkor időarányosan jár a betegszabadság, avagy azonnal táppénzjár neki akkor, ha már „lejárt” a 15 nap betegszabadsága.
Amennyiben a munkaviszony létesítését megelőzően a legutolsó munkaviszonya kevesebb, mint 30 napon belül szűnt meg, a biztosítás folyamatosnak minősül. Ilyen esetben a táppénzfolyósításának idejóbe az előző biztosításban töltött idő beleszámít, és a táppénzre jogosultság időtartama e szerint állapítandé meg. Akkor, ha 30 napnál hosszabb a megszakítás, a táppénzfolyósításának ideje megegyezik a betegszabadság időtartamával, vagyis a 15 nappal. A betegszabadság és a táppénzidőtartama alatt a munkavállaló felmondási tilalom alatt áll, ami azt jelenti, hogy ezen idő alatt munkáltatói rendes felmondás útján a munkaviszony nem szüntethető meg. Előfordulhat, hogy a keresőképtelenség állapota túlnyúlik a táppénzre valé jogosultság időtartamán, így ha a 15 napos betegszabadságot követő 15 napos táppénzes állomány után még néhány hétig fennáll a keresőképtelenség állapota, a munkaviszony ez alatt rendes felmondás útján nem szüntethető meg.
A munkaszerződés írásba foglalásának elmulasztása miatt a munkaszerződés érvénytelenségére a munkavállaló a munkába lépést követő 30 napon belül hivatkozhat csak.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Hirdetés