2010.01.01.
Biztosított státusz keletkezéséhez kapcsolódó kötelezettségek
A munkaviszony létesítése a munkavállaló számára mindig a biztosított jogi státusz keletkezését is jelenti.
A munkaviszony létesítése a munkavállaló számára mindig a biztosított jogi státusz keletkezését is jelenti. A munkáltatónak és a munkavállalónak is vannak ezzel kapcsolatosan kötelezettségei, hiszen a munkáltatónak kötelessége teljesíteni bejelentési, nyilvántartási, adatszolgáltatási és járulékfizetési kötelezettségeit.
A munkavállaló kötelezettsége a járulékfizetés teljesítésében merül ki, melyet nem ő, hanem a fizetést folyósító munkáltató valésítja meg azáltal, hogy a munkabérből - a törvényben meghatározott mértékig - levonásokat teljesít. Ez a jelenleg hatályos jogszabályok szerint a biztosított alkalmazottól 8, 5%-os nyugdíjjárulék levonást jelent akkor, ha nincs a munkavállalónak magánnyugdíj pénztári tagsága, egyébként a mérték 1, 5% nyugdíjjárulék, és 7% magán-nyugdíjpénztári tagdíj. E mellett 3% egészségbiztosítási járulékot, 1%-os munkavállalói járulékot, valamint - az Szja-törvényben meghatározottak szerint számított - jövedelemadót is vonnia kell alkalmazottjától a munkadónak.
A bejelentési kötelezettség teljesítése nemcsak a biztosítási jogviszony kezdetének és megszűnésének, hanem a biztosítás szünetelése kezdő és záró időpontjának a bejelentését is magában foglalja, a foglalkoztató székhelye szerint területileg illetékes egészségbiztosítási pénztárhoz.
Szünetel a biztosítés a fizetés nélküli szabadság, a munkavégzési kötelezettség aléli mentesítés, valamint az igazolatlan távollét időtartama alatt, továbbá az előzetes letartóztatás, szabadságvesztés büntetés idejón.
A társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező munkáltatóknak további kötelezettsége, hogy be kell jelenteniük azt is, ha a biztosított részére a biztosítás megszűnését követően passzív jogon táppénzt, baleseti táppénzt, terhességi gyermekágyi segélyt, gyermekgondozási segélyt folyósítottak. A bejelentéshez az előírt nyomtatványt kell alkalmazni, mely a megyei egészségbiztosítási pénztáraknál beszerezhető, „Bejelentőlap a biztosítottakról” megnevezéssel.
Jelenleg a foglalkoztatóknak a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos változásokról az illetékes egészségbiztosítási pénztárhoz a bejelentést 8 napon belül kell megtenniük. A munkaviszony rendszerint teljes munkaidős foglalkoztatás mellett jön létre, ez többnyire napi 8 érás munkaidőben történő munkavégzést jelent, mert ha a munkaszerződésben nincs feltüntetve a munkaidő, akkor a munkaszerződést mindig 8 érás munkaidővel kell figyelembe venni. Az újonnan létesítendő munkaviszonynál a munkavállaló a munkaviszony melletti munkavégzés tényét a munkaszerződés megkötésekor köteles a leendő munkáltató tudomására hozni. Ez egyaránt vonatkozik arra is, ha vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik a munkavállaló, vagy máshol is munkaviszonyban áll, avagy „tartós” megbízási jogviszonyban áll. A hatályos szabályok szerint, ha a munkavállaló a munkaviszonyának fennállása alatt további munkaviszonyt, vagy munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesít, köteles azt a munkáltatónak bejelenteni.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)
A munkavállaló kötelezettsége a járulékfizetés teljesítésében merül ki, melyet nem ő, hanem a fizetést folyósító munkáltató valésítja meg azáltal, hogy a munkabérből - a törvényben meghatározott mértékig - levonásokat teljesít. Ez a jelenleg hatályos jogszabályok szerint a biztosított alkalmazottól 8, 5%-os nyugdíjjárulék levonást jelent akkor, ha nincs a munkavállalónak magánnyugdíj pénztári tagsága, egyébként a mérték 1, 5% nyugdíjjárulék, és 7% magán-nyugdíjpénztári tagdíj. E mellett 3% egészségbiztosítási járulékot, 1%-os munkavállalói járulékot, valamint - az Szja-törvényben meghatározottak szerint számított - jövedelemadót is vonnia kell alkalmazottjától a munkadónak.
A bejelentési kötelezettség teljesítése nemcsak a biztosítási jogviszony kezdetének és megszűnésének, hanem a biztosítás szünetelése kezdő és záró időpontjának a bejelentését is magában foglalja, a foglalkoztató székhelye szerint területileg illetékes egészségbiztosítási pénztárhoz.
Szünetel a biztosítés a fizetés nélküli szabadság, a munkavégzési kötelezettség aléli mentesítés, valamint az igazolatlan távollét időtartama alatt, továbbá az előzetes letartóztatás, szabadságvesztés büntetés idejón.
A társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező munkáltatóknak további kötelezettsége, hogy be kell jelenteniük azt is, ha a biztosított részére a biztosítás megszűnését követően passzív jogon táppénzt, baleseti táppénzt, terhességi gyermekágyi segélyt, gyermekgondozási segélyt folyósítottak. A bejelentéshez az előírt nyomtatványt kell alkalmazni, mely a megyei egészségbiztosítási pénztáraknál beszerezhető, „Bejelentőlap a biztosítottakról” megnevezéssel.
Jelenleg a foglalkoztatóknak a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos változásokról az illetékes egészségbiztosítási pénztárhoz a bejelentést 8 napon belül kell megtenniük. A munkaviszony rendszerint teljes munkaidős foglalkoztatás mellett jön létre, ez többnyire napi 8 érás munkaidőben történő munkavégzést jelent, mert ha a munkaszerződésben nincs feltüntetve a munkaidő, akkor a munkaszerződést mindig 8 érás munkaidővel kell figyelembe venni. Az újonnan létesítendő munkaviszonynál a munkavállaló a munkaviszony melletti munkavégzés tényét a munkaszerződés megkötésekor köteles a leendő munkáltató tudomására hozni. Ez egyaránt vonatkozik arra is, ha vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik a munkavállaló, vagy máshol is munkaviszonyban áll, avagy „tartós” megbízási jogviszonyban áll. A hatályos szabályok szerint, ha a munkavállaló a munkaviszonyának fennállása alatt további munkaviszonyt, vagy munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesít, köteles azt a munkáltatónak bejelenteni.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)
G
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben:
munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →