Abban az esetben, ha a munkavállalónak több bért fizetnek, mint amennyi őt megilletné, a munkáltató a téves kifizetéstől számított 60 napon belül visszakövetelheti a jogalap nélkül kifizetett összeget, erről a Munka Törvénykönyve (1992. évi XXII. tv.) rendelkezik. Ezt közvetlenül a munkavállalóhoz intézett, írásbeli felszélításban teheti meg .

A felszélításban meg kell határozni a visszafizetendő összeget, a jogcímét, a befizetés határnapját, és tájókoztatni kell a munkavállalót a jogorvoslat médjáról is. Ha az írásbeli felszélítás eredménytelen marad, a munkáltató bírósági úton érvényesítheti követelését.

Elévül-e a visszafizetési kötelezettség?

Ha a munkáltató a kifizetéstől számított 60 napon belül nem intézkedik a visszakövetelés felől, vagy nem is vette észre a téves kifizetést, akkor a határidő jogvesztő jellege miatt a munkavállaló mentesül a visszafizetési kötelezettség alél .

A fentiektől eltérően alakul azonban az elévülési idő, ha a munkavállaló a téves kifizetést felismerhette volna (pl. a szokásos fizetésének a kétszeresét kapta),ha azt egyenesen ő maga idézte elő, vagy ha a munkavállaló maga idézi elő a téves munkabér kifizetést, például hamis adat szolgáltatásával. Ebben az esetben a kifizetett munkabért a munkáltató nem 60 napon, hanem az általános elévülési időn - azaz a kifizetés időpontját követő három éven belül - követelheti jogszerűen vissza.

Kinek kell bizonytani?

A munkavállaló vétkességének, rosszhiszeműségének a bizonyítása minden esetben a munkáltatót terheli. Sok esetben vitára adhat okot, a "kifizetés alaptalanságának felismerése" kitétel. A döntés a körülmények mérlegelését (pl. az adott személy konkrét jövedelmének és az eltérés nagyságrendjónek vizsgálatát) követően hozhaté meg.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)