A munkáltató és a munkavállaló között létrejött munkaszerződés módosításához közös megegyezés szükséges, egyoldalú akarattal tehát nem lehet szerződésmódosítást elérni. Ennek megfelelően a munkavállaló munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásáról - akár véglegesen, akár határozott időre szólóan történik - a munkáltatónak és a munkavállalónak a munkaviszony fennállása során kell megállapodni. Átirányítás esetén azonban nem a fenti - közös megegyezéssel, megállapodással történő - munkaszerződés módosításról beszélünk, hiszen a munkáltató e tárgyban egyoldalúan dönthet, és - döntésének végrehajtásaként - utasításban kötelezheti erre a munkavállalóját. Az átirányítás tárgyában meghozott munkáltatói utasítás irányulhat arra, hogy a munkavállaló az eredeti munkaköre mellett, vagy az eredeti munkaköre helyett más munkakörbe tartozé feladatokat lásson el.Az átirányítás törvényi meghatározása, korlátai Átirányításról beszélünk tehát, ha a munkavállaló - a munkáltató utasítása alapján - eredeti munkaköre helyett vagy eredeti munkaköre mellett más munkakörbe tartozé feladatokat lát el. Ez az utasítés azonban nem történhet minden korlát nélkül; az átirányításra csak és kizárólag a munkáltató működésével összefüggő okból és csakis ideiglenes jelleggel kerülhet sor. . Mindezen feltételek mellett szem előtt kell tartani azt az - egyébként a kiküldetés és kirendelés során is érvényes - elvet is, hogy az átirányítés a munkavállalóra nézve - különösen beosztására, képzettségére, korára, egészségi állapotára vagy egyéb körülményeire tekintettel - aránytalan sérelemmel nem járhat . Az átirányítás időtartambeli korlátai teljes mértékben a kiküldetéssel és a kirendeléssel összefüggő időtartambeli korlátokkal. Az Mt. az átirányítás során is kötelezettségként írja elő a munkáltatónak, hogy az átirányítás várhaté időtartamáról a munkavállalót előre tájókoztassa . Az átirányítás díjazása A 2002. szeptember 1-jót követően elrendelt átirányítások esetében a munkavállalók fizetésüket (díjazásukat) a kiküldetés és a kirendelés díjazásával azonos elvek és rendelkezések alapján kapják.EszerintHa a munkavállaló a kiküldetésben az eredeti munkaköre helyett más munkakörbe tartozé feladatokat lát el, őt a kiküldetés teljes időtartamára a ténylegesen végzett munka alapján illeti meg díjazás, ami azonban nem lehet kevesebb a munkavállaló átlagkereseténél .
Ha a munkavállaló az eredeti munkaköri feladatai ellátása mellett - munkaidejének egy meghatározhaté (pontosan behatárolhaté) részében - lát el más munkakörbe tartozé feladatokat, a munkavállalót a ténylegesen ellátott feladatok arányában illeti meg díjazás .
Abban az esetben, ha a munkavállaló az eredeti munkaköri feladatai ellátása mellett végez más munkakörbe tartozé feladatokat, de a két munkakörbe tartozé munkavégzés időtartama nem különíthető el, a munkavállalót a munkabére mellett külön díjazás (ún. helyettesítési díj) is megilleti. (A helyettesítési díj mértékének számítása során a kiküldetés alapján végzett munkára irányadó díjazást kell alapul venni.)
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Vissza a hírekhez