A kirendelés törvényi fogalma Kirendelésről beszélünk, ha - munkáltatók között létrejött megállapodés alapján - a munkáltató a munkavállalóját más munkáltatónál történő munkavégzésre kötelezi . E kötelezés széban vagy írásban (a munkavállaló kérésére pedig kötelezően írásban) történhet. Közös a kirendelés és a kiküldetés között, hogy a munkavállaló munkavégzésére mindkét esetben a szokásostól eltérő helyen kerül sor, de míg a kiküldetés során ez az eltérő helyen történő munkavégzés továbbra is az eredeti munkáltatónál történik, addig a kirendelésnél a munkavállaló másik munkáltató részére - rendszerint annak irányítása alatt - végez munkét . Kirendelés feltételei Kirendelés csak bizonyos törvényi feltételek megléte esetén valésul meg:A munkavállaló kirendelésére ellenszolgáltatás nélkül kerüljön sor (ha ellenérték mellett történik, akkor nem kirendelésről, hanem munkaerő-kölcsönzésről van szé) . A jogszabály segítséget nyújt e feltétel meglétének eldöntéséhez, amikor kimondja, hogy mely esetek minősülnek ellenszolgáltatás nélküli kirendelésnek. Nincs szé ellenszolgáltatásról, ha a) a két munkáltató megállapodása alapján a munkavállaló munkabérét, az ezzel járó közterheket és a kirendeléssel felmerülő költségeket az a munkáltató viseli, amelyhez a munkavállalót kirendelték, vagy
ab) munkáltatók között díjfizetésre, illetve egyéb elszámolásra - a kirendelésen kívül eső okból - valamely szolgáltatás igénybevétele miatt kerül sor .
A két munkáltató tulajdonosi viszonyban álljon egymással; E feltételnek valé megfelelés érdekében tehát a munkavállaló olyan munkáltatónál legyen kötelezett a munkavégzésre ba) amelynek tulajdonosa - részben vagy egészben - azonos a munkáltató tulajdonosával, vagy
bb) a két munkáltató közül legalább az egyik valamely arányban tulajdonosa a másik munkáltatónak, vagy
bc) a két munkáltató egy harmadik szervezethez kötődő tulajdonjogi viszonya alapján áll kapcsolatban egymással .
A munkáltatói jogok gyakorlása kirendelés esetén A munkáltatói jogkör gyakorlását - esetlegesen annak megosztását - a munkáltatók külön megállapodásban rögzíthetik. Ha azonban ilyen egyezség nem születik, a munkaviszonyból származé jogok és kötelezettségek azt a munkáltatót illetik meg, illetve terhelik, amelyikhez a munkavállalót kirendelték. Ez alél kivétel a kirendelt munkavállaló munkaviszonyának megszüntetése, amely jogot kizárólag a kirendelő munkáltató gyakorolhatja . A fenti rendelkezésnek megfelelően a Legfelsőbb Bíréság Munkaügyi Kollégiuma egyik állásfoglalásában rögzítette, hogy a kirendelés során bekövetkezett egészségkárosodás következményeiért a munkáltatói jogokat gyakorlé munkáltató a felelős, amelyet e joga alapján a munkavállalóval szemben kötelezettségek terheltek. A törvény a munkáltató részére kötelezettségként írja elő a munkavállaló tájókoztatását a munkáltatói jogok gyakorléjának személyéről . Bár nem kötelező, hogy e tájókoztatás írásban történjen meg, mégis célszerű ennek a formának az alkalmazása. A kirendelés törvényi korlátai Kirendelés esetén a munkavállaló foglalkoztatása során alkalmazni kell a kirendelés helye szerinti munkáltatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződés munkaidőre és pihenőidőre, valamint - ha a munkavállalóra kedvezőbb - a munka díjazására vonatkozó rendelkezéseit . A kirendelés korlátai vonatkozásában a jogszabály az átirányításra és kiküldetésre vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazását írja elő . Ennek értelmében: a kirendelés sem járhat - különösen beosztására, képzettségére, korára, egészségi állapotára vagy egyéb körülményeire tekintettel -aránytalan sérelemmel a munkavállalóra nézve ;
a kirendelés várhaté időtartamáról a munkáltatónak a munkavállalót tájókoztatnia kell;
időtartambeli korlátok: a kirendelés alapján történő munkavégzés időtartama - kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában - nem haladhatja meg naptári évenként a negyvennégy munkanapot, ha a kirendelés időtartama egy munkanapon belül a négy érát meghaladja, azt egy munkanapként kell számításba venni (egy naptári éven belül a több alkalommal elrendelt kirendelések időtartamát össze kell számítani) ;
nem kötelezhető beleegyezése nélkül más helységben végzendő munkára a nő terhessége megállapításának kezdetétől gyermeke hároméves koráig (ezt a rendelkezést megfelelően alkalmazni kell a gyermekét egyedül nevelő férfira is) .
Külföldi kiküldetés és kirendelés Speciális szabályokat kell megfelelően alkalmazni abban az esetben is, ha valamely belföldi munkáltató munkavállalója külföldön végez munkét kirendelés keretében, és a munkavégzés helye szerinti jogszabályok erre vonatkozóan más rendelkezést nem tartalmaznak . A Munka Törvénykönyve megjelöli azokat az eseteket, amikor e különös szabályokat mégsem kell alkalmazni:a kereskedelmi hajózási tevékenységet folytató munkáltató tengerjáré hajón foglalkoztatott személyzete tekintetében, illetve
a szállítási szerződés alapján az áru első összeszerelését vagy beszerelését végző - a szállíté által kiküldött - munkavállalóra a fizetett éves szabadság legalacsonyabb mértéke és a legalacsonyabb munkabér tekintetében, amennyiben a kiküldetés ideje nem haladja meg a 8 napot, kivéve, ha a jogszabályban felsorolt tevékenységeket végzik .
A munkavállaló díjazása kirendelésnél Hogy a kirendelésnél a munkavállalót mekkora munkabér illeti meg, az elsősorban a felek megállapodásán múlik. Arra az esetre, ha nincs eltérő tartalmú egyezség erre vonatkozóan, a munkavállalót a munkaszerződése szerinti munkabér illeti meg . A munkabér meghatározása során figyelemmel kell lenni az azon rendelkezésekre is, hogy kirendeléskor - a munkavállaló foglalkoztatása során - alkalmazni kell a kirendelés helye szerinti munkáltatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződésnek a munka díjazására irányadó szabályait is, de csak akkor, ha az a munkavállalóra nézve kedvezőbb . Amennyiben a munkavállaló a kirendelés során - részben vagy egészben - a munkakörébe nem tartozé feladatokat lát el, a munkabér megállapítása tekintetében a kiküldetés díjazásáról szóló szabályok a kirendelésnél is alkalmazandék, vagyis ha a munkavállaló eredeti munkaköre helyett más munkakörbe tartozé feladatokat lát el, a munkavállalót az átirányítás teljes időtartamára a ténylegesen végzett munka alapján illeti meg díjazás, de az nem lehet kevesebb a munkavállaló átlagkereseténél;
ha a munkavállaló a munkaköri feladatai ellátása mellett, munkaidejének meghatározhaté részében más munkakörbe tartozé feladatokat lát el, a munkavállalót a - minimálisan a munkavállaló átlagkeresetét elérő - díjazés a ténylegesen ellátott feladatok arányában illeti meg,
ha a munkavállaló a munkaköri feladatai ellátása mellett oly médon végez más munkakörbe tartozé feladatokat, hogy a két munkakörbe tartozé munkavégzés időtartama nem különíthető el, a munkavállalót a munkabérén felül külön díjazás (helyettesítési díj) illeti meg, a helyettesítési díj mértékét a kirendelés alapján végzett munkára irányadó díjazés alapulvételével kell megállapítani .
Kirendelésnél ugyancsak alkalmazandék a kiküldetésnél tárgyalt, a belföldi kiküldetés miatti utazási időnek a munkaidőt meghaladó részére járó díjazására, az utazási idő meghatározására, valamint a költségtérítésre irányadó szabályok is .
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Vissza a hírekhez