A munkaügyi szabályozás egész Eurépában a XIX. századi eszközökkel akar választ találni a XXI. századi kihívásokra, ez pedig nem működik - mondta Pál Lajos ügyvéd egy csütörtöki budapesti szakmai férumon.Pál Lajos már régéta vesz részt a Munka törvénykönyve megújítását célzé szakmai munkában. Az előadó szerint a Munka törvénykönyve munkaidőre vonatkozó szabályai alkalmazhaték például egy hagyományos vállalatnál, de egy nemzetközi szolgáltaté cég már kevésbé tud mit kezdeni velük. Aki például olyan munkatársakat alkalmaz, akik telefonon adnak informáciékat a világ bármely pontjáról jelentkező ügyfeleknek, nehezen tesz eleget a napi nyolcérás munkaidőre, a vasárnapi munkavégzésre vonatkozó szabályoknak. Az a magyar beszállíté cég, amelyet egy multinacionális vállalat ütemezett alkatrész igénye köt, inkább fizeti a munkaügyi ellenőrzéskor a bírságot, de akkor is termelni fog a magyarországi munkaszüneti napon is - mutatott rá Pál Lajos.Elmondta: az az igény, hogy a munkavállalók jogvédelmi szintje ne csökkenjen, differenciálatlanul nem értelmezhető. Ugyanis nem egyformán kell a munkavállalókat védeni, sőt vannak olyan munkavállalók is, akik megvédik saját magukat. A munkáltatókra sem lehet egységes szabályokat alkotni, mert egészen más követelményeket kell teljesítenie egy néhány dolgozóval tevékenykedő kis cégnek, mint egy több száz vagy több ezer munkavállalót alkalmazé nagyvállalatnak. Pál Lajos szerint át kellene gondolni az üzemi tanácsok és szakszervezetek jelenlegi szerepét is. Az üzemi tanácsokat eredetileg nem pontosan arra a célra hozták létre, amely szerint jelenleg tevékenykednek. Sokkal erősebb részvételi jogosítványokat kívántak adni ezeknek a testületeknek, azéta viszont a politikai alkuk során a szakszervezetek is ilyen jogosítványokat szereztek. A munkáltatók jelenleg ugyanarról a kérdésről külön-külön egyeztetnek az üzemi tanáccsal és a szakszervezetekkel, többnyire ugyanazokkal a személyekkel, ez pedig komolytalanná teszi az intézményt. Pál Lajos hangsúlyozta: szükség van erős munkavállalói érdekképviseletekre, mert az államnak nem kell mindent szabályoznia. A kollektív szerződések sok olyan kérdést szabályozhatnának, amely jelenleg a Munka törvénykönyve része.Kiss György, a Pécsi Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára szerint tarthatatlan, hogy a kollektív szerződések csak a munkavállalók javára térhetnek el a Munka törvénykönyve előírásaitól, amelyek eleve csak minimumelvárásokat fogalmaznak meg. Ez nem teszi érdekeltté a munkáltatókat a kollektív szerződések megkötésére. Úgy lennének érdekeltek, ha ez valédi alku lenne, tehát a munkáltatók is nyerhetnének valamit a Munka törvénykönyve általános szabályaihoz képest. Hédi Zoltán, a Vasas Szakszervezet alelnöke kifejezte: a szakszervezetek nem szorgalmazták annak idejón az üzemi tanácsok létrehozását. Szerinte is "furcsa" helyzet, hogy a munkáltatónak ugyanarról kell egyeztetnie az üzemi tanáccsal és a szakszervezettel, ez viszont azt bizonyítja, hogy nincs szükség az üzemi tanácsokra. A szakszervezeti vezető azzal egyetértett, hogy a Munka törvénykönyve megújítása során fontos szerepet kell szánni a differenciált szabályozásnak. Azzal is egyetértett, hogy a kollektív szerződéseknek a tényleges alkun kell alapulniuk, így eltérhetnek a Munka törvénykönyvétől. Az viszont érthetetlen - mondta Hédi Zoltán -, hogy egy multinacionális cég miért várja el a magyarországi beszállítéjától, hogy munkaszüneti napon is termeljen, szállítson számára az ütemezés szerint, miközben saját országában, székhelyén ő sem dolgozik munkaszüneti napokon. Simon Gábor, az Országgyűlés Foglalkoztatási és Munkaügyi Bizottságának az MSZP-frakciéhoz tartozé elnöke a férumon egyebek között elmondta: a kormány a Munka törvénykönyve megújítása során továbbra is egységes, kédex jellegű szabályozást pártol. A jogszabály-változás segítsen a versenyképesség javításában, de azt ne a munkavállalók jogbiztonságának rovására tegye - hangsúlyozta a bizottsági elnök. Elmondta azt is, hogy jelenleg nincs a parlamenti jogalkotási menetrendben az új Munka törvénykönyve kidolgozása, de örömmel fogadják az ezt előkészítő szakmai műhelymunkákat. A férumon a multinacionális cégek képviselői közül többen is kifogásolták a jelenlegi Munka törvénykönyvéből adódé, a túlérára, a munkaidő-keretre vonatkozó túlzott kötöttségeket, amelyek rontják versenyképességüket. Felhívták a figyelmet arra, hogy a cégek csak akkor tarthatják fenn a munkahelyeket, ha állják a versenyt, és ez a munkavállalók érdeke is. Hédi Zoltán arra figyelmeztetett, hogy nemcsak a cégek, hanem a munkavállalók versenyképességéről is beszélni kell
(Stop)

Vissza a hírekhez