Munkavégzés közben járó pihenőidő Legalább húsz perc legfeljebb egy éra egybefüggő munkaközi szünetet kell biztosítani, ha a beosztás szerinti napi munkaidő vagy a rendkívüli munkavégzés időtartama a hat érát meghaladja, valamint minden további három éra munkavégzés után a munkavállaló részére - a munkavégzés megszakításával. Ha napi munkaidő alatt a munkavállaló többször jogosult munkaközi szünetre, ezek együttes időtartama az egy érát nem haladhatja meg. Az a fiatal munkavállaló, akinek napi munkaideje a négy és fél érát meghaladja, legalább harminc perc munkaközi szünetre jogosult.Munkanapok között, illetve hetenként járó pihenőidő A napi munka befejezése és a másnapi munkakezdés között legalább 11 éra egybefüggő pihenőidő biztosítandé. A jogszabályban meghatározott egészségkárosíté kockázatok között dolgozó munkavállalók kivételével a készenléti jellegű munkakörben, megszakítás nélküli vagy többműszakos munkarendű, továbbá idénymunkét végző dolgozó esetén kollektív szerződés akként is rendelkezhet, hogy 11 éránál kevesebb - de legalább 8 éra egybefüggő - pihenőidő jár két munkanap között. Ha a nyári időszámítás kezdetének időpontja a pihenőidő időtartamára esik, akkor - és csak abban az esetben - a pihenőidő minimális mértéke egybefüggő 7 éra is lehet.A munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg, melyek közül az egyiknek vasárnapra kell esnie. Ettől a szabálytól el lehet eltérni, ha a munkáltató a munkavállalót munkaidőkeret alkalmazásával foglalkoztatja. Ilyenkor a munkaidő-beosztása alapján a pihenőnapok helyett hetenként legalább negyvennyolc érát kitevő, megszakítás nélküli pihenőidő is biztosíthaté, amelybe a vasárnapnak bele kell esnie.Szintén speciális rendelkezés vonatkozika rendeltetése folytán vasárnap is működő munkáltatónál, illetve munkakörben,
a készenléti jellegű munkakörben,
a megszakítás nélküli, illetve
a három vagy ennél több műszakos munkarendben foglalkoztatott,
az idénymunkét végző munkavállaló esetében, akiket munkaidőkeret alkalmazásával foglalkoztatnak.
Nekik a pihenőnapok helyett a munkaidő-beosztása alapján hetenként legalább negyvennyolc érát kitevő, megszakítás nélküli pihenőidő is biztosíthaté, amelybe havonta legalább egy alkalommal a vasárnapnak bele kell esnie . Fiatal munkavállaló részére a napi pihenőidő két munkanap között legalább 12 éra és mindig két teljes pihenőnap jár hetente. Munkavégzés elrendelése vasárnap, illetve munkaszüneti napon Vasárnapra rendes munkaidőben történő munkavégzés csaka rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál, illetve munkakörben, vagy
a készenléti jellegű munkakörben, a megszakítás nélküli, illetve a három vagy ennél több műszakos munkarendben foglalkoztatott, valamint az idénymunkét végző munkavállaló esetében, továbbá akkor rendelhető el,
ha a pihenőnapot munkaidőkeret alkalmazása miatt összevontan adja ki a munkáltató.
Ha a munkavállaló a jogszabályban biztosított lehetőség alapján - a megszakítás nélküli, illetve a három- vagy ennél többműszakos munkarendben, a rendeltetése folytán vasárnap is működő munkáltatónál, illetve munkakörben, a részmunkaidő esetén a felek megállapodása alapján rendes munkaidőben kizárólag szombaton és vasárnap foglalkoztatott, valamint az idénymunkét végző munkavállaló kivételével - vasárnap végez munkét, számára az ezt közvetlenül megelőző szombaton rendes munkaidőben történő munkavégzés nem rendelhető el. A Munka Törvénykönyve alapján munkaszüneti nap: január 1., március 15., húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25-26. Természetesen ezeken a napokon is csak a jogszabályban megállapított korlátok betartásával rendelhető el munkavégzés. Pihenőnapok összevonása Munkaidőkeret alkalmazása esetén a pihenőnap kéthetente, illetve kollektív szerződés rendelkezése vagy a felek megállapodása alapján, legfeljebb havonta, idénymunka esetén a felek megállapodása alapján legfeljebb kéthavonta - részben vagy egészben - összevonhaté. Munkaidőkeret alkalmazása esetén a készenléti jellegű munkakörben, a megszakítás nélküli, illetve a többműszakos munkarendben foglalkoztatott, továbbá az idénymunkét végző munkavállaló esetében kollektív szerződés rendelkezése alapján a pihenőnap legfeljebb a munkavállaló foglalkoztatására megállapított munkaidőkeret tartama alatt - részben vagy egészben - összevontan is kiadhaté. Az összevonás esetén is figyelemmel kell azonban lenni arra, hogy a pihenőnap összevonásának időtartama az alkalmazott munkaidőkeret időtartamát nem haladhatja meg, illetve arra is, hogy hat nap munkavégzést követően egy pihenőnap kiadása kötelező. Ez utébbi alél a többműszakos, a megszakítás nélküli munkarendben, illetve munkakörben foglalkoztatott, továbbá az idénymunkét végző munkavállaló esetében a kollektív szerződés kivételt tehet. Nem vonhaté össze a fiatal munkavállalóknak, illetve azoknak a munkavállalóknak a heti pihenőnapja, akiknek a foglalkoztatására jogszabályban meghatározott egészségkárosíté kockázatok között kerül sor. Az anyákkal szemben - a terhessége megállapításától a gyermeke egyéves koráig -, valamint a gyermekét egyedül nevelő férfivel szemben - a gyermeke egyéves koráig - csak akkor alkalmazhaté a heti pihenőnap összevonása, ha ahhoz a munkavállaló is hozzájárulását adja. A leírtaktól eltérően a kizárólag szombaton és vasárnap foglalkoztatott részmunkaidős munkavállaló akár úgy is megállapodhat a munkáltatóval, hogy a pihenőnapja nem vasárnapra esik.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Vissza a hírekhez