Teljes munkaidő A teljes munkaidő mértéke főszabály szerint napi nyolc éra, illetve heti negyven éra. Törvény, törvényi felhatalmazés alapján kiadott egyéb jogszabály, kollektív szerződés, illetve a felek ennél rövidebb - és bizonyos korlátok betartásával - akár hosszabb időre is szabhatják a teljes munkaidőt.Legfeljebb 12 érányi, illetve legfeljebb heti hatvan éra munkavégzés minősíthető a teljes munkaidő kitöltésének, ha a munkavállalókészenléti jellegű munkakört tölt be,
a munkáltató vagy a tulajdonos közeli hozzátartozéja.
További megkötés, hogy 18. évét még be nem töltött munkavállalók (fiatal munkavállalók) teljes munkaideje maximum 8 éra lehet.Munkarend A munkaidő felhasználásával kapcsolatos részletes szabályokat - így a napi munkaidő kezdetét, befejezését, a munkaidő beosztását, a pihenőidő kiadását - a munkarend tartalmazza. A munkarendet, munkaidőkeretet és a napi munkaidő-beosztás szabályait a munkáltató határozhatja meg, ha erről a kollektív szerződés nem rendelkezik. A legtöbb korlátozást a megszakítás nélküli munkarend előírásakor kell figyelembe venni. Megszakítás nélküli munkarend állapítható meg, ha a munkáltató működése naponta legfeljebb hat érát, illetve évente kizárólag a technolégiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetel és a munkáltató társadalmi közszükségletet kielégítő alapvető szolgáltatást biztosít folyamatosan, vagy a gazdaságos, illetve rendeltetésszerű működtetés - a termelési technolégiából fakadó objektív körülmények miatt - más munkarend alkalmazásával nem biztosíthaté. Megszakítás nélküli munkarend állapítható meg akkor is, ha a munkaköri feladatok jellege ezt indokolja. A munkaidő beosztása A munkaidő beosztásánál a munka jellegére, az egészséges és biztonságos munkafeltételekre kell figyelemmel lenni. Ezen felül a beosztást - kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában - legalább hét nappal korábban és legalább egy hétre előre közölni kell; ha ez elmarad, az utolsó beosztásnak megfelelően kell munkét végezni . Munkaidőkeret alkalmazásával a munkaidő a munkanapokra - főszabály szerint - egyenlőtlenül is beoszthaté. Nem kívánhaté egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerinti munkavégzés a terhes nőtől, valamint az egy évesnél kisebb gyermekes anyától, illetve apától sem, ha gyermekét egyedül neveli. Amennyiben a felek nem részmunkaidőben történő foglakoztatásban állapodtak meg, úgy a napi munkaidő négy éránál rövidebb nem lehet. Ha az egészségi ártalom vagy veszély kizárása érdekében jogszabály vagy kollektív szerződés meghatározza a munkaidőn belül az adott tevékenységre fordíthaté idő leghosszabb mértékét, a munkavállaló egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén sem tölthet az előírtnál hosszabb időt a korlátozás hatálya alá tartozé feladatok ellátásával. A munkavállaló napi, illetve heti munkaideje a tizenkét, illetve a negyvennyolc érát, a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló napi, illetve heti munkaideje a huszonnégy, illetve a hetvenkét érát nem haladhatja meg. A napi, illetve a heti munkaidő mértékébe az ügyelet teljes tartamát és az ügyeleten kívül elrendelt rendkívüli munkavégzés időtartamát is be kell számítani. Munkaidőkeret A napi munkaidő tartamának alapulvételével a munkaidő legfeljebb háromhavi, illetve legfeljebb tizenkét heti keretben is meghatározhaté. Kollektív szerződés esetén legfeljebb hat havi vagy huszonhat heti keret írhaté elő. Szintén kollektív szerződés legfeljebb éves, illetve legfeljebb ötvenkét heti keretet állapíthat meg a megszakítás nélküli, illetve a többműszakos munkarendben foglalkoztatott, továbbá az idénymunkét végző munkavállaló esetében. Fiatal munkavállalónál maximálisan egyhetes keret lehetséges. A munkáltató írásban, illetve a helyben szokásos médon köteles a munkavállalót tájókoztatni a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontjáról. Munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidő számításakor a távolléti díjra jogosíté időtartamot, illetve a keresőképtelenség időtartamát figyelmen kívül kell hagyni.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Vissza a hírekhez