A munkavállaló részére távolléti díj jár:- az állampolgári kötelezettség teljesítése miatti távollét során kiesett munkaidőre . Az állampolgári kötelezettségét teljesítő munkavállalónak a munkáltató a kiesett munkaidőre munkabért akkor köteles fizetni, ha e kötelezettségének munkaidőn kívül nem, csak munkaidőben tehetett eleget;
- közeli hozzátartozé halálakor, esetenként két munkanapra . Közeli hozzátartozénak minősül a házastárs, az egyeneságbeli rokon, a házastárs egyeneságbeli rokona, az örökbefogadott, a mostoha és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha és nevelőszülő, a testvér, valamint az élettárs ;
- a kötelező orvosi vizsgálat (ideértve a terhességgel összefüggő orvosi vizsgálatot is) teljes időtartamára . Kötelező orvosi vizsgálatnak azt az orvosi vizsgálatot kell tekinteni, amelyen a munkavállaló egészségi állapotától függetlenül, jogszabály rendelkezése alapján köteles megjelenni;
- a véradás miatt távol töltött teljes időtartamra, munkahelyen kívül szervezett véradás esetén pedig legalább 4 érára ;
- a munkaszüneti nap miatt kiesett időre. Munkaszüneti napok: január 1., március 15., húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1., december 25-26. . A munkaszüneti napon munkét végző munkavállalót - a munkaszüneti napon végzett munkáért járó munkabérén felül - távolléti díja is megilleti;
- az Mt.-ben biztosított rendes szabadság (alap- és pótszabadság) időtartamára ;
- a szoptatási munkaidő-kedvezmény idejére ;
- a munkáltatói utasítás jogszerű megtagadása miatt kiesett munkaidőre ;
- az általános iskolában tanuló munkavállaló tanulmányi munkaidő-kedvezményének idejére ;
- a szakszervezeti tisztségviselő, üzemitanács-tag munkavállaló munkaidő kedvezményének idejére ;
- a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott munkavégzés aléli felmentés időtartamára . Ha a munkavállaló a munkáltató engedélye alapján mentesül a munkavégzés alél, az emiatt kiesett munkaidőre megállapodásuk szerint jár díjazás;
gyermeke születése esetén öt munkanap munkaidő-kedvezmény illeti meg az apát, melyet legkésőbb a születést követő második hónap végéig, az apa kérésének megfelelő időpontban köteles a munkáltató kiadni. A munkaidő-kedvezmény tartamára távolléti díj jár. Hogyan számítják ki a távolléti díjat? Ha a munkavállalónak távolléti díjat kell fizetni, nekia távollét idejón (időszakában) érvényes személyi alapbére,
rendszeres bérpótlékai, valamint
a munkaidő-beosztástól eltérő, illetve a munkaidőkereten felül elrendelt rendkívüli munkavégzés miatti kiegészítő pótlékai
együttes összegének a távollét idejére számított időarányos átlaga jár. A távolléti díj számításánál rendszeres bérpótléknak minősülnek azok a bérpótlékok, amelyek a munkavállalót munkavégzés esetén folyamatosan megilletik (pl. nyelvpótlék, vezetői pótlék stb.). Rendszeres pótléknak számít a műszakpótlék is, ennél azonban nem a ténylegesen kifizetett (vagy kifizethető) összeget kell számításba venni, hanem műszakpótlékként a munkavállalókétműszakos munkaidő-beosztásban történő foglalkoztatása esetén a személyi alapbére 7,5 %-át;
kétműszakos munkaidő-beosztásban történő foglalkoztatása esetén, ha az éjszakai műszak aránya a heti, illetőleg havi munkaidőkeret 30 %-két meghaladja, valamint háromműszakos munkaidő-beosztásban történő foglalkoztatása esetén a személyi alapbére 15 %-át;
megszakítás nélküli munkarendben történő foglalkoztatása esetén pedig személyi alapbére 20 %-át kell figyelembe venni.
Rendkívüli munkavégzés miatti kiegészítő pótlék Ha a munkavállaló a tárgyévet megelőző évben több mint 50 éra - a munkaidő-beosztástól eltérő, illetve a munkaidőkereten felül elrendelt - rendkívüli munkavégzést teljesített, távolléti díja megállapításánál rendkívüli munkavégzés miatti kiegészítő pótlékot kell figyelembe venni.A kiegészítő pótlék mértéke attól függ, hogy az irányadó időszakban elrendelt rendkívüli munkavégzés ténylegesen hány érát tett ki. Ha ugyanis az100 éránál kevesebb volt, a kiegészítő pótlék a személyi alapbér 3 %-a;
ha pedig 100 éra vagy ennél több, a kiegészítő pótlék a személyi alapbér 5 %-a.
A rendkívüli munkavégzés időtartamának megállapításakor a heti pihenőnapon és a munkaszüneti napon végzett rendkívüli munkavégzés mértékét figyelmen kívül kell hagyni. Ha a munkaviszony a tárgyévet megelőző évben létesült, az éraszámhatárokat csak arányosan lehet figyelembe venni. A távolléti díj számításának részletes szabályai A távolléti díj számítására vonatkozó részletes szabályokat az Mt. tartalmazza (1992. évi XXII. tv. 151/A. § (5)-(12) bekezdés).A távolléti díj számítási médja attól függ, hogy a munkavállalót havi időbérben, órabérben vagy teljesítménybérben díjazzák-e.A havi időbérrel foglalkoztatott munkavállaló 1. egy naprajutó távolléti díja az egy hónapra megállapított távolléti díj és a tárgyhé munkanapjai számának hányadosa, 2. egy érára járó távolléti díja pedig az egy napra kiszámított távolléti díj és a munkavállaló napi teljes munkaidejének a hányadosa . (Nem kell alkalmazni e számítási médot abban az esetben, ha a távolléti díj megegyezik azzal az összeggel, amelyben a munkavállaló a munkavégzése esetén részesülne).
Órabérrel foglalkoztatott munkavállaló esetén az egy napra fizetendő távolléti díj az egy érára megállapított távolléti díj és a munkavállaló napi teljes munkaidejének a szorzatával egyenlő.
Teljesítménybérnél a távolléti díj számítása feltételezi a munkavállaló úgynevezett teljesítménytényezőjónek meghatározását. A munkavállaló távolléte idejón (időszakában) érvényes személyi alapbéreként az ekkor érvényes személyi alapbérének - ha ez kisebb, mint a tárgyév január 1-jei személyi alapbér, akkor ez utébbinak - a munkavállaló tárgyévi teljesítménytényezőjóvel szorzott összegét kell figyelembe venni . Mindezt azonban nem kell alkalmazni, ha a teljesítménytényező egy, vagy annál kisebb.
(MT Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Vissza a hírekhez