A 15 főnél több dolgozót foglalkoztató cégeknél független munkaügyi vizsgálat bevezetését javasolja hat magyar jogi szakember. A munkaügyi auditorok megbízási jogviszonyban állnának a vállalatokkal, feladatuk az lenne, hogy ellenőrizzók, az adott vállalkozás betartja-e a hatályos munkajogi szabályokat, illetve a dolgozói panaszokat is - anonim médon - ők vizsgálnák ki. A könyvvizsgáló cégekhez hasonléan működne, s várhatéan megérné a hazai vállalkozásoknak, hiszen a feltárt és korrigált szabálytalanságok miatt nem bírságolhatna a hatóság, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF).Berke Gyula docens, Kiss György tanszékvezető egyetemi tanár, Lőrincz György, Pál Lajos, Pethő Rébert ügyvéd, valamint Horváth István, a munkaügyi tárca jogi főosztályának a vezetője korántsem csak ezt javasolta a munka törvénykönyve (Mtk.) új koncepciéjának megalkotásakor. Magyarország hat legjobb munkajogi szakértőjót a kormányzat kérte fel a reformfeladatra. A Világgazdaság birtokában lévő szakanyag alapján az új Mtk. jóval életszerűbb lenne, figyelembe venné a munka világában az utébbi évtizedekben bekövetkezett változásokat, többek között azt, hogy a dolgozók közül sokan már nem a termelő nagyüzemek, hanem a szolgáltatéi szektorban működő kis- és középvállalkozások alkalmazottai. A javaslat továbbra is a munkavállalók szociális és egészségvédelmét helyezi a középpontba, így különösen tekintettel van a tisztességes bérre, a munkaviszony védelmére, ám a foglalkoztatás új igényeire és jóval rugalmasabbá tételére is.Az új Mtk. a foglalkoztatók érdekeit is figyelembe venné, ám továbbra is munkavállaló-barát maradna. Egyszerűsítenék a munkaviszony megszűnésének és megszüntetésének a szabályozását. A cégeknek ma indokolniuk kell, miért bocsátják el dolgozóikat, a későbbiekben ez alél a kisfoglalkoztatók mentesülnének. A felmondélevél mellé kártérítést kellene fizetniük, például egyévi munkaviszony után egyhavi átlagkeresetet.
Az új Mtk. rendelkezései úgynevezett magánjogi szemléletű, kédexben történő szabályozást jelentenének. Vagyis a közjogi, például az országos érdekegyeztetés szabályai nem kerülhetnek bele, s a szakszervezetekre, az üzemi tanácsokra vonatkozó rendelkezések sem.A hat jogi szakember tavaly novemberben elkészítette az új Mtk.-t. Novemberben tárgyalta volna az Országgyűlés foglalkoztatási bizottsága, ám egyelőre lekerült a napirendről. Pedig a törvénykönyv megérett a változtatásra; ezt jól bizonyítja, hogy a törvényt 1992-es nagy reformja éta több mint ötvenszer médosította az Országgyűlés. Nemegyszer azért, mert a szabályok alkotmányos jogokat sértettek.
(Világgazdaság)

Vissza a hírekhez