2007.12.06.
A félmilliárdos egészségügyi mobilitási programból 46 milliót költöttek el
Az áprilisban végrehajtott kórházi kapacitásszűkítés miatt munka nélkül maradt 1100 orvos és 4500 egészségügyi szakdolgozó közül november végéig 61-en pályáztak a június 1-jével meghirdetett mobilitási programra.
Eddig tizenheten jutottak hozzá a Munkaerő-piaci Alapból folyósíthaté, áttelepülést segítő összeghez, további 26 esetben az utaláshoz szükséges közjegyzői nyilatkozatra vár a bírálébizottság, 17 pályázétól különféle hiánypétlást kért, egyet pedig elutasított – tudtuk meg az Egészségügyi Minisztérium illetékesétől. A pályázék az új intézményben is ugyanazt a munkakört látják el, közülük 44 orvos, 17 pedig egészségügyi szakdolgozó. A program keretében eddig megítólt bruttó támogatási öszszeg meghaladja a 46 millió forintot, ez csak a töredéke a kormány által e célra elkülönített 500 milliónak.
A kezdeti lanyha érdeklődéshez képest a 61 pályázat némi eredménynek számít ugyan, ám minimális a kérházak által tavasszal jelzett 5600 álláskeresőhöz képest, akiknek a számát és az elhelyezkedési támogatási igényeket a szaktárca kérdőíves felmérés alapján összesítette. A tárca elképzelhetőnek tartja, hogy az állás nélkül maradt dolgozók egy része még a felmentési idejót tölti, ezért csak később él a mobilitási program lehetőségével. Ez az oka annak, hogy az eredetileg október végéig meghirdetett programot január 31-ig meghosszabbították. Ám Varga Ferenc, a Magyar Kérházszövetség elnöke nem túlzottan bizakodé. Szerinte az állás nélkül maradt dolgozók érdektelenségének egyik oka az lehet, hogy a 3–12 havi fizetésnek megfelelő mobilitási támogatásból, amely ráadásul adó- és tb-járulék-köteles, nehéz újrakezdeni. Szerencsésebb lett volna, ha a program nemcsak a munka nélkül maradt orvost, hanem a családját is kezelte volna, hiszen 20-30 évi munkaviszony után nem egyszerű más településre költözni. A szövetség tapasztalata egyébként az, hogy a kérházakból elbocsátott dolgozók egy részének megvan a nyugdíjjogosultsághoz szükséges idejű munkaviszonya, így a költözés helyett inkább a nyugdíjazást választották. De arra is van példa, hogy az orvosok – köztük a számos kérházi szülészeti osztály bezárása miatt például a szülészek – a közalkalmazotti munkaviszonyt feladva vállalkozóként folytatják a munkét.
További részletek: Világgazdaság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)
A kezdeti lanyha érdeklődéshez képest a 61 pályázat némi eredménynek számít ugyan, ám minimális a kérházak által tavasszal jelzett 5600 álláskeresőhöz képest, akiknek a számát és az elhelyezkedési támogatási igényeket a szaktárca kérdőíves felmérés alapján összesítette. A tárca elképzelhetőnek tartja, hogy az állás nélkül maradt dolgozók egy része még a felmentési idejót tölti, ezért csak később él a mobilitási program lehetőségével. Ez az oka annak, hogy az eredetileg október végéig meghirdetett programot január 31-ig meghosszabbították. Ám Varga Ferenc, a Magyar Kérházszövetség elnöke nem túlzottan bizakodé. Szerinte az állás nélkül maradt dolgozók érdektelenségének egyik oka az lehet, hogy a 3–12 havi fizetésnek megfelelő mobilitási támogatásból, amely ráadásul adó- és tb-járulék-köteles, nehéz újrakezdeni. Szerencsésebb lett volna, ha a program nemcsak a munka nélkül maradt orvost, hanem a családját is kezelte volna, hiszen 20-30 évi munkaviszony után nem egyszerű más településre költözni. A szövetség tapasztalata egyébként az, hogy a kérházakból elbocsátott dolgozók egy részének megvan a nyugdíjjogosultsághoz szükséges idejű munkaviszonya, így a költözés helyett inkább a nyugdíjazást választották. De arra is van példa, hogy az orvosok – köztük a számos kérházi szülészeti osztály bezárása miatt például a szülészek – a közalkalmazotti munkaviszonyt feladva vállalkozóként folytatják a munkét.
További részletek: Világgazdaság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)
G
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben:
munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →