Ismét beigazolédni látszik a sajátosan magyar aranyszabály: csalni csak milliárdokat éri meg, a kis tételekre könynyen ráfaraghat az ember. Sarkosan fogalmazva ez az egyik nagy tanúsága a vagyonosodási vizsgálatoknak, illetve az ezekkel kapcsolatos, a Versenyképességi Kerekasztal által megrendelt felmérésnek is. De összességében a lapunknak nyilatkozé szakértők hozzászélásai is egybevágnak ezzel.

A többség hasznosnak tartja a vagyonosodási vizsgálatokat, ám ezek hosszú távú eredményességéről már koránt sincs meggyőződve - mutatta ki a több mint ezer magyar lakos, nagyjából ezer vállalkozás, 700, a területen dolgozó adórevizor és a jelentősebb gazdasági érdekképviseletek vezetőinek megkérdezésével végzett tanulmány. A megkérdezettek leginkább azzal az állítással értenek egyet, hogy a vizsgálatok hatására nagyon sokan új vagyoneltitkolási módszereket keresnek, és/vagy külföldre menekítik adózatlan jövedelmeiket. Emellett persze sokan hiszik, hogy a vizsgálatok folytán növekednek majd az adóbevételek, és fehéredik a gazdaság. A revizorok e témában kifejtett álláspontja már árnyalja a képet: növekvő bevételekre ugyanis csak addig lehet számítani, amíg meg nem találják az érintettek a vagyon-, illetve jövedelemeltitkolás újabb, Nyugaton már régéta alkalmazott, "biztonságosabb" formáit. És hogy kik azok, akik hozzájárulnak addig is az emelkedő adóbevételekhez? A szakértők egyöntetű véleménye szerint azok, akiknek nincs elég pénzük ahhoz, hogy külföldön vagy nem látványos vagyontárgyakban (műtárgyban, ékszerben), esetleg offshore cégekben gondolkodjanak. Vagyis azok a kisvállalkozók, akik eddig minimálbér után fizették járulékaikat, egyre többen vallanak be legalább az életvitelüknek megfelelő jövedelmet.
További részletek: Népszabadság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Vissza a hírekhez