Egy önkormányzat egy kht.-t alapított egyszemélyes társaságként. Bejelentkezett az adóhatósághoz, a cégbírósághoz benyújtotta a bejegyzés iránti kérelmét. Ám ezt elutasították. A kht. mégis működött, számlákat bocsátott ki és fogadott, amelyeket az ügyvezető írt alá. Utébb az önkormányzat képviselő-testülete új alapíté okiratot készített; a cégbíróság az új társaságot bejegyezte, amely új adószámot kapott. A vállalat azonban még egy évig az előző adószámon végezte könyvelését.

Az adóhatóság vizsgálata csaknem 23 millió forintos adókülönbözetet állapított meg, ennek, valamint a tetemes adóbírság és késedelmi pótlék megfizetésére az egykori ügyvezetőt kötelezte. A másodfokú adóhatóság helybenhagyta a határozatot. Az ügyvezető bírósághoz fordult. Azzal érvelt, hogy az utébb bejegyzett társaság a korábbi kht. jogutédja volt.

Az elsőfokú bíróság elutasította keresetét. Rámutatott: a be nem jegyzett kht. a cégbejegyzés jogerős elutasítása után is folytatta tevékenységét, a bevallásokban szereplő, beszerzéseket terhelő adólevonásra jogosulatlan volt. A felperes – mint a be nem jegyzett társaság nevében eljáré ügyvezető – felelős a cég tevékenységéért. Nem mentesül az adóigazgatási szabályok, illetve a pénzügyi jogi következmények alél arra hivatkozva, hogy az alapíté döntéseit hajtotta végre.

A felperes az LB-től kért felülvizsgálatot, ám a legmagasabb ítólkező férum hangsúlyozta: az elutasított cégbejegyzési kérelem után a társaságnak meg kellett volna szüntetni a tevékenységét. Mivel a bejegyzésre nem került sor, nem tekinthető jogutédlással megszűnt cégnek. Nem volt adóalany, nem rendelkezett az adólevonási jog gyakorlásához szükséges feltételekkel. A felperes az ügyvezetősége alatt keletkezett adókülönbözetért korlátlan mértékben köteles helytállni – mondta ki az LB.
Forrás: Világgazdaság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Vissza a hírekhez