2007.11.13.
Ezer sebből vérzik a Munka törvénykönyve
A Munka törvénykönyvével (Mt.) kapcsolatban konszenzus van a munkaadók, a munkavállalók és a jogi szakértők között: elavult, teljes átdolgozásra szorul. Abban már messze nincs egyezség, hogy pontosan hogyan nézzen ki az új Mt.
A munkadók versenyképességüket javítanák, a munkavállalók a kiszolgáltatottságra hivatkozva erősebben védenék a jogaikat. A kormányzat hat elismert munkajogi szakértőt kért fel a reform előkészítésére. Megszületett egy tanulmány, ám ezen kívül az érdekképviseletnek és a munkajogászoknak is van véleménye, hol kellene javítani.
A Munka törvénykönyvét 1992 éta több mint ötvenszer médosította az országgyűlés, megérett egy alaposabb reformra – véli Lőrik Erzsébet ügyvéd, munkajogász. Az Mt. hibáját jelezte a szabadság kiadásának szabályozása, amelyet az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek talált és tavasszal kellett sebtében korrigálni.
„A törvénykönyvnek jobban kellene védeni a munkavállalót, pontosabban és részletesebben kellene fogalmazni jó néhány helyen” – teszi hozzá a munkajogász és példákat is sorol: „a munkáltatónak rendes felmondás esetén indokolnia kell a felmentést. Ma ez már nem nehéz: hivatkozhat például átszervezésre, a munkavállaló pedig nem tehet sok mindent, hiszen egy per során ezt nem vitathatja, sőt több olyan bírósági döntés született, mely szerint az átszervezésnek nem kell befejeződnie sem, tehát ad abszurdum az is lehet, hogy van egy döntés az átszervezésről, majd egy felmondás, de a valéságban nem is történik semmilyen szervezeti változás”.
További részletek: FigyelőNet
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)
A Munka törvénykönyvét 1992 éta több mint ötvenszer médosította az országgyűlés, megérett egy alaposabb reformra – véli Lőrik Erzsébet ügyvéd, munkajogász. Az Mt. hibáját jelezte a szabadság kiadásának szabályozása, amelyet az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek talált és tavasszal kellett sebtében korrigálni.
„A törvénykönyvnek jobban kellene védeni a munkavállalót, pontosabban és részletesebben kellene fogalmazni jó néhány helyen” – teszi hozzá a munkajogász és példákat is sorol: „a munkáltatónak rendes felmondás esetén indokolnia kell a felmentést. Ma ez már nem nehéz: hivatkozhat például átszervezésre, a munkavállaló pedig nem tehet sok mindent, hiszen egy per során ezt nem vitathatja, sőt több olyan bírósági döntés született, mely szerint az átszervezésnek nem kell befejeződnie sem, tehát ad abszurdum az is lehet, hogy van egy döntés az átszervezésről, majd egy felmondás, de a valéságban nem is történik semmilyen szervezeti változás”.
További részletek: FigyelőNet
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)
G
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben:
munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →