Akár több ezerre is tehető azoknak a gépkocsiknak a száma, amelyeket Szlovákiában bejegyzett cégek nevére vásárolnak magyar állampolgárok. A vállalkozások egy része a gyanú szerint semmilyen gazdasági tevékenységet nem folytat északi szomszédunknál, pusztán azt a célt szolgálja, hogy az alapíték elkerüljók Magyarországon a regisztráciés adó és a cégautéadó megfizetését. Ez persze jelentős bevételkiesést okoz az államkasszának, ezért a Vám és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP) nyomozást indított.

„Már folyik a vizsgálat az úgynevezett szlovák rendszámos auték ügyében” – mondta el a FigyelőNetnek a VPOP szóvivője, Sípos Jenő. Hozzátette, hogy a VPOP a szlovák vámhatósággal együttműködve végzi a nyomozást. A VPOP főutakon és autépályákon gyűjtött informáciét a magyar utakon futé szlovák rendszámos autékról, és ezeket továbbította a szlovák vámhatóságnak.

Bérelni szabad
Magyarország Uniós csatlakozása éta nem ütközik törvénybe, ha magyar állampolgár Uniós tagország rendszámával ellátott autét vezet. Az is törvényes, ha magyar gazdasági társaság az Unió más országában bejegyzett cégtől bérel autét, ugyanis az áruk és szolgáltatások szabad áramlása Uniós alapelv. A bérlés pedig szolgáltatás, így az szabadon igénybe vehető.

Az auté bérlése külföldről azért lehet olcsébb, mert míg Magyarországon a személyauték áfáját a kölcsönző cégek sem igényelhetik vissza, addig ezt például Németországban meg lehet tenni. Németországban regisztráciés adót sem kell fizetni, így egy Németországban bejegyzett cég ennek a két előnynek köszönhetően olcsébban nyújthatja a szolgáltatást.

Fantomcégek
Azonban, ha magáncélra vásárolunk autét az Unió országaiból, akkor az autét 60 napon belül a lakóhely szerint illetékes országban kell regisztráltatni, annak minden költségével együtt.

Szlovákiában, a sokszor egy listából árusított címeken bejegyzett cégeket, amelyeknek nevén időnként mindössze egy auté jelenik meg mint cégauté, a gyanú szerint azért hozzák létre magánszemélyek, hogy elkerüljók a tetemes regisztráciés adó összegének megfizetését.

„Megvizsgáljuk, hogy az érintett cégek folytatnak-e legális gazdasági tevékenységet Szlovákiában. Ha nem, akkor a tulajdonosok bűncselekményt követnek el, ugyanis a személygépkocsikat ott kell forgalomba helyezni, ahol a tulajdonos életvitelszerűen él” – teszi hozzá Sípos. Bár a korábbi sajtéértesülések akár tízezer ilyen autéról is széltak, Sípos szerint ennél lényegesen kisebb számról van szé, ám a valés helyzetet most prébálják felmérni.
Forrás: FigyelőNet
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Vissza a hírekhez