Ez év márciusában fogadta el a parlament a munkaügyi törvények módosítását, amely a szabadságok kiadását szigorította. Idéntől így már az összes szabadságot ki kell adni az év végéig, és csak kivételesen fontos gazdasági érdekre hivatkozva lehet az alapszabadság negyedét a következő év március 31-éig, kollektív szerződés alapján pedig június 30-áig átvinni. Ilyen körülmény lenne az, ha a teljes szabadság rendes kiadása a munkáltató gazdálkodását meghatározó médon hátrányosan befolyásolná.

Mivel a szigoríté módosítások idén április 1-jón léptek életbe, a múlt évről maradt napokat március végéig több munkahelyen is lehetetlenség lett volna kiadni. Ezért lépett életbe az a köztes szabály, hogy a 2006-ról megmaradt szabadságnapokat legkésőbb szeptember 30-áig kell a munkavállalók számára biztosítani.

A kormányzat eleinte június végét javasolta, ám a munkáltatói érdekképviseletek érvelése nyomán sikerült szeptember végére kitolni a határidőt. „Még így sem biztos, hogy a legjobb szándékuk ellenére az összes cég ki tudja adni a hónap végéig a bent ragadt szabadnapokat” – mondta lapunknak Dévid Ferenc, a Vállalkozék és Munkáltaték Országos Szövetségének főtitkára. Elmondása szerint pontosan nem lehet tudni, hogy hány vállalatnál, hány szabadnappal „légnak” a dolgozóknak, ugyanis mindenki saját nyilvántartást vezet a szabadságolásokról.

A törvénymódosítás rendelkezik arról, hogy az alapszabadság egynegyedét a munkáltatónak a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadnia, ha a dolgozó erre vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal korábban jelzi. Különleges esetekben – amikor a dolgozó családi vagy személyi helyzete azt indokolja – összesen három napot, legfeljebb három alkalommal a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban, előzetes bejelentés nélkül is ki kell adni.
Forrás: Világgazdaság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Vissza a hírekhez