2007.09.05.
Rabszolgaként dolgoznak Angliában a kelet-európaiak
Gyakran "rabszolgatartással" felérő körülmények között foglalkoztatják a kelet-európai EU-tagállamokból nagy-britanniai munkavállalásra érkezőket, áll a brit országos szakszervezeti szövetség (TUC) kedden Londonban kiadott jelentésében.
Az 508 lengyel és litván munkavállaló körében elvégzett kérdőíves vizsgálat egyebek mellett azt mutatta ki, hogy a kelet-Európaiakat sokszor heti 60 érát meghaladó munkaidőben dolgoztatják, a túlóradíjat azonban különböző levonások címén megtagadják tőlük, sőt gyakran a rendes munkaidőre járó, éránkénti 5,05 fontos (1900 forintos) törvényes minimálbért sem fizetik ki nekik.
A válaszadók 14 százaléka számolt be arról, hogy nem keresi meg a minimálbért sem. A TUC kimutatása szerint a minimálbérnél kevesebbet kereső kelet-Európaiak aránya több mint a tízszerese a brit nemzetgazdasági átlagnak: országosan a foglalkoztatottak 1,3 százaléka keres kevesebbet a törvényes minimumnál.
A jelentésben idézett esetek között szerepel az a beszámolé, amely szerint egy munkáltató 60 perc helyett 100 percnek számol egy-egy munkaérát, és amikor az alkalmazottak ezt kifogásolták, azt mondta: ilyen a bérelszámolást végző számítógépes program, amelyet nem tud médosítani.
A 27 oldalas TUC-jelentés szerint a munkadók gyakran azzal érvelnek, hogy csak ilyen feltételekkel tudják a kelet-Európaiak által betöltött, általában "marginális" állásokat egyáltalán fenntartani, magasabb bérek esetén ezek az állások nem is léteznének. A szakszervezeti szövetség szerint azonban ez egyszerűen nem felel meg a valéságnak, mert a vizsgálatba bevont cégek könnyedén megfizethetnék rendesen is a bevándorlé alkalmazottakat, vagyis "nem gazdaságossági kérdésről, hanem kizsákmányolásról van szé".
A TUC kimutatása szerint a legtöbbször bepanaszolt munkáltatók mindegyike erősen nyereséges; van olyan, amelyik évente 45 millió font (17 milliárd forint) profitot ér el. Ugyanezeknek a cégeknek az igazgatói évente 100-600 ezer font közötti fizetéseket visznek haza, áll a jelentésben.
Forrás: FigyelőNet
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)
A válaszadók 14 százaléka számolt be arról, hogy nem keresi meg a minimálbért sem. A TUC kimutatása szerint a minimálbérnél kevesebbet kereső kelet-Európaiak aránya több mint a tízszerese a brit nemzetgazdasági átlagnak: országosan a foglalkoztatottak 1,3 százaléka keres kevesebbet a törvényes minimumnál.
A jelentésben idézett esetek között szerepel az a beszámolé, amely szerint egy munkáltató 60 perc helyett 100 percnek számol egy-egy munkaérát, és amikor az alkalmazottak ezt kifogásolták, azt mondta: ilyen a bérelszámolást végző számítógépes program, amelyet nem tud médosítani.
A 27 oldalas TUC-jelentés szerint a munkadók gyakran azzal érvelnek, hogy csak ilyen feltételekkel tudják a kelet-Európaiak által betöltött, általában "marginális" állásokat egyáltalán fenntartani, magasabb bérek esetén ezek az állások nem is léteznének. A szakszervezeti szövetség szerint azonban ez egyszerűen nem felel meg a valéságnak, mert a vizsgálatba bevont cégek könnyedén megfizethetnék rendesen is a bevándorlé alkalmazottakat, vagyis "nem gazdaságossági kérdésről, hanem kizsákmányolásról van szé".
A TUC kimutatása szerint a legtöbbször bepanaszolt munkáltatók mindegyike erősen nyereséges; van olyan, amelyik évente 45 millió font (17 milliárd forint) profitot ér el. Ugyanezeknek a cégeknek az igazgatói évente 100-600 ezer font közötti fizetéseket visznek haza, áll a jelentésben.
Forrás: FigyelőNet
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)
G
Munkavilága a Google-ben
Ha később is gyorsan szeretnéd megtalálni ezt az oldalt, keress rá a Google-ben:
munkavilaga.hu
Megnyitás Google keresésben →