Hozzévetőleg 157 ezer ember dolgozik Magyarországon részmunkaidőben, ez az összes foglalkoztatott mindössze négy százaléka. Az Uniós átlag ennél jóval magasabb; a nők egyharmada dolgozik ebben a formában, szemben a férfiak csupán 7,7 százalékával. Itthon sem presztízse, sem divatja nincs ennek az atipikus foglalkoztatási formának, a KSH adatai szerint legtöbben 2003-ban dolgoztak Magyarországon így, ám akkor is csak a 176 ezret haladta meg a részmunkaidősök száma.

A hazai szabályzék alapján egyébként akkor beszélhetünk részmunkaidős foglalkoztatásról, ha az adott munkakör ellátása napi 2–6 érában is lehetséges, tehát nem igényli a napi 8 érát. A kereset a munkaidő hosszával arányosan kevesebb. Ha egy adott munkakörre megállapított teljes munkaidő például 6 éra, és 4 éra képezi a szerződéses részmunkaidőt, akkor először a 6 érás teljes munkaidőnek megfelelően kell kiszámítani az órabértételt. Ezt követően kell a teljes és a részmunkaidő arányában meghatározni a részmunkaidőre fizetendő bért. Így tehát 6 érás teljes munkaidő esetén a legkisebb munkabér órabértétele 377 helyett 503 forint, ez alapján a munkavállalót 2007-ben 4 érás részmunkaidő esetén 2012 forintnyi díjazás illeti meg naponta. Ha a teljes munkaidő 10 éra, és a részmunkaidő 5, úgy a legkisebb munkabér órabértétele 302 forint, így a munkavállaló az 5 érás részmunkaidejóért 1510 forintot kap naponta.

A VOSZ tapasztalatai azt igazolják, hogy a részmunkaidős állások többsége a mezőgazdaság, az élelmiszer-, az építőipar, a kereskedelem, az idegenforgalom és vendéglátás területén fordulnak elő. Itt is főleg a műszakváltások idejón jellemző, illetve a termelés megnövekedése, a szezonalitás, a szabadságok miatti átmeneti emberhiány ösztönzi a részmunkaidősök alkalmazását. A szövetség szerint Magyarországon filozéfiai problémát vet fel a részmunkaidő fogalma, mivel az elsősorban nem rövidebb munkaidőt, sokkal inkább életformát jelent. Nem véletlen, hogy elsősorban a diákok, a nyugdíjasok, illetve a munkaerőpiacra visszatérni kíváné kismamák a legaktívabb részmunkaidősök. Egyrészt az ő életükbe ez „még” vagy „már” belefér, másrészt az ösztöndíj, a nyugdíj, vagy épp a gyes mellett kitűnő pénzkereseti lehetőség. A VOSZ szerint a részmunkaidő jelenlegi szabályozása is ösztönözhetné a munkadókat, ám itthon nem divat, hogy a munkaszervezést ilyen médon oldják meg a cégek, s részstátusokkal bővítsék a cégek a dolgozói létszámot. A jelenlegi jogszabályok alapján a munkanélküliek, valamint a gyermeket nevelők, a munkanélküliek, a gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban részesülők részmunkaidős foglalkoztatása esetén egyaránt kedvezményt kap a cég. Ekkor ugyanis úgynevezett vissza nem térítendő, legfeljebb egy évre nyújthaté támogatásban részesülhet a munkadó, ha a munkavállaló foglalkoztatását a teljes munkaidő legalább felét elérő, háromnegyedét meg nem haladó mértékű munkaidőben vállalja. Támogatásként – továbbfoglalkoztatási kötelezettség mellett – a munkabér és járulékai együttes összegének legfeljebb 75 százaléka, valamint a munkába járóssal kapcsolatos helyközi utazási költség munkadót terhelő része egészben vagy részben téríthető meg.
További részletek: Világgazdaság
(M-T Munkaügyi Tanácsadó Iroda)

Vissza a hírekhez